Nem reagál a parlament arra, hogy a magyar Országházra kitűzték a székely zászlót

A szociáldemokrata politikus a székely zászló körül dúló vitára utalva közölte, a magyar–román viszonynak nem ez a „legboldogabb időszaka”, de szerinte ez nem jelenti, hogy mélyíteni kell azt az árkot, amelyet egyesek ásni próbálnak a két szomszédos és baráti ország között. Zgonea közölte azt is: kezdeményezte, hogy helyezzék el a bukaresti parlament épülete elé Románia valamennyi megyéjének zászlaját, beleértve Hargitának és Kovásznának a román hatóságok által jóváhagyott címerével és jelképeivel ellátott hivatalos lobogóját. Szerinte minden polgárt büszkeséggel töltene el, ha ezeket a jelképeket ott látná a parlament előtt, úgy, ahogy a magyar Országgyűlés előtt is láthatóak valamennyi közösség jelképei.

Ezt megelőzően Románia ellenségének nevezte Victor Ponta a Fideszt és Orbán Viktor magyar kormányfőt a zászlóügy kapcsán. A miniszterelnök arra reagálva szólalt meg, hogy Cezar Preda, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke vasárnap fölvetette: a bukaresti parlamentnek nyilatkozatot kellene elfogadnia, amelyben elítéli, hogy Kövér László házelnök kifüggesztette a székely lobogót az Országház épületére. „Nem kell Cezar Predára hallgatni. Ne hallgassanak minden ostobára” – jelentette ki újságíróknak a kormányfő. A PDL kapcsán ugyanakkor megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy a demokrata-liberálisok ugyanúgy az Európai Néppárt (EPP) tagjai, mint a Fidesz. „Boagiu (Anca Boagiu, a PDL vezető politikusa – szerk. megj.) Orbán Viktor kollégája az EPP vezetőségében. Ők javasolták Tőkés Lászlót az Európai Parlament alelnöki tisztségébe, tehát barátok, ezért ne feledjük el, ki Románia ellenségeinek a barátja” – fogalmazott Ponta. A kormányfő szerint továbbra sincs semmilyen probléma Magyarország és Románia között, és ugyanúgy nincs gond a román hatóságok és a romániai magyar kisebbség között. „A jelenlegi magyar kormánypárt, a Fidesz politikai, kampányérdekei állnak a háttérben, ők a PDL társai az EPP-ben. Nagyon okosnak kell lennünk, de határozottnak, ne hagyjuk magunkat provokálni. Valójában nem érdekli őket, hogy mi történik Romániában, mit tesz vagy mit nem tesz a romániai magyar közösség, őket az érdekli, hogy szavazatokat nyerjenek a magyarországi választásokon” – vélte Ponta.

Zgonea bejelentése előtt kemény hangnemet ütött meg Puiu Haşotti, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője is. Szerinte a parlament elfogadhat egy olyan nyilatkozatot, amelyben jeleznék a magyar parlamentnek és az ország hatóságainak, hogy „elfogadhatatlanok a román állam alapintézményei elleni támadásaik”. Szerinte „elegánsan, kollegiális hangnemben és civilizáltan” a magyar képviselők tudtára kell adni, hogy amennyiben folytatják „támadásaikat” a román állami intézmények és a román nép ellen, kénytelenek lesznek reagálni. Ez alatt többek között a két törvényhozás közötti kapcsolatok befagyasztását említette. Haşotti főnöke, Crin Antonescu PNL-elnök, a szenátus elnöke ugyanakkor úgy véli: nincs szükség hivatalos parlamenti állásfoglalásra, ehelyett higgadtan kell kezelni az ügyet. Szem előtt kell tartanunk, hogy mi vagyunk az erősebbek, nem kell áldozati szerepben tetszelegnünk, mint egy kis ország. Elég nagy és elég erős ország vagyunk ahhoz, hogy tiszteletben tartassuk a román törvényeket Románia területén. Ez nem azt jelenti, hogy feszültebbé kell tenni a magyar közösséggel szembeni viszonyt. Végső soron minden világos: a román törvények feltételei között bárki kifüggesztheti a székely, az albán vagy a katalán zászlót, ahova akarja, a házában, az erkélyen, az udvaron, egy privát partin, egy hagyományos székely folklóreseményen. De sem a székely zászló, sem más zászló vagy jelkép nem helyettesítheti az alkotmány és a törvények által rögzített román nemzeti jelképeket. Ilyen egyszerű, nincs értelme tovább növelni a feszültséget és etnikumközi vitát gerjeszteni” – mondta Antonescu.

Különben tegnap a magyar Országgyűlésben is téma volt a székely zászló ügye. Kalmár Ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője felhívta a figyelmet: Európa lakosságának mintegy 20 százaléka él kisebbségben. Emlékeztetett, Bukarest is aláírta a kisebbségek jogait biztosító nemzetközi egyezményeket, és azok érvényesülését számon is kéri például Szerbián a román kisebbség védelmében. Kalmár leszögezte, a regionális szimbólumok használata elfogadott Európában; ennek érdekében védeni kell a kisebbségeket, meg kell állítani az asszimilációt, amelynek egyik eszköze az autonómia. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára üdvözölte, hogy számos magyarországi település tűzte ki a székely zászlót. „Legalább ezer éve azon a földön élnek székely testvéreink, és azon a földön szeretnének boldogulni” – fogalmazott a politikus. Beszámolt arról is, hogy Nyugat-Európában a kisebbségeknek széles körű jogaik vannak, példaként említve a katalánokat, akik szabadon használhatják zászlójukat. Rámutatott: Budapest a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen Magyarországon számos jogosítványt kaptak a kisebbségek. 

A külföldön élő románok szavazataira hajt a PSD

A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) külföldön kifejtett tevékenysége ismeretében hiteltelenek az alakulat vezetőinek vádjai, miszerint Budapest a zászlóügyben az erdélyi magyarokat próbálja manipulálni a kettős állampolgárok szavazatának megszerzése reményében. A Victor Ponta vezette alakulat az elmúlt években tucatnyi, román állampolgárok lakta országban – Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia, Belgium, sőt Kanada és az Egyesült Államok – hozott létre fiókszervezetet. A külföldi kirendeltségek első számú feladata megszerezni a PSD számára a határon túli románok szavazatait, tekintettel arra, hogy a diaszpóra az eddigi parlamenti és államfőválasztásokon túlnyomó többségében a román jobboldalra, valamint Traian Băsescura voksolt. A szociáldemokraták külföldi „portyája” a Moldovai Köztársaságban a leglátványosabb, ami érthető, hiszen a Pruton túli ország polgárai közül – a magyar állampolgársági törvényhez képest hamarabb bevezetett könnyített román honosítás révén – több százezren kaptak román állampolgárságot. Cristian Rizea parlamenti képviselő, a PSD diaszpórabizottságának elnöke a párt moldovai szervezetének tavaly februári megalakulásakor Chişinăuban kijelentette: a romániai alakulat a volt szovjet tagköztársaság valamennyi településén meg kívánja vetni a lábát, legfőbb prioritása ugyanis megteremteni a Besszarábiában élő kettős, moldovai–román állampolgárok számára, hogy befolyásolják a bukaresti politikai döntéseket. „Semmi szín alatt nem avatkozunk bele a moldovai politikába. A PSD valamennyi képviselője, szimpatizánsa a romániai választásokat megelőzően fejt ki kampánytevékenységet a Moldovai Köztársaságban” – fejtette ki Rizea. Egyébként a román parlamenti pártok vezetői a 2009-es államfő-, valamint a tavaly decemberi törvényhozási választásokat megelőzően is kampányoltak a szomszédos országban, sőt Victor Ponta kormányfő a Băsescu leváltását célzó, július 29-i referendum előtt látogatott el Chişinăuba. A PSD számításai azonban egyelőre nem jöttek be a Pruton túl. Az egyik, a Moldovai Köztársaságot is felölelő külföldi választókerületben az USL színeiben képviselői mandátumra pályázó Victor Alexeev a 2012. december 9-i romániai parlamenti választások után a besszarábiai, illetve az anyaországi románság közötti „megosztottság” miatt siránkozott. „A besszarábiai román szavazópolgárok nem lesznek képviseltetve a bukaresti kormányasztalnál, hanem négy évig az ellenzék padsoraiba kényszerülnek. Ezáltal csak korlátozott mértékben lesz lehetőségük beleszólni az anyaország dolgaiba” – panaszolta Alexeev annak kapcsán, hogy miközben a Romániában leadott szavazatok alapján az USL kétharmados parlamenti többséget szerzett, a moldovai románok túlnyomó többsége a Băsescuval szimpatizáló jobboldali PDL-re szavazott.