2010. május 19., 17:002010. május 19., 17:00
Utoljára 1989 decemberében volt annyi tüntető Bukarest utcáin, mint tegnap, amikor az ország szinte valamennyi megyéjéből több mint 50 ezer – a csendőrség szerint mintegy 30 ezer – tiltakozó érkezett a fővárosba, hogy elégedetlenségének adjon hangot a kormány által tervezett megszorító intézkedések kapcsán. A tiltakozók a kormányt, valamint az államfőt bíráló rigmusokat skandáltak, miközben molinóikon a tömeges elszegényedésre, a korrupció eluralkodására hívták fel az ország és a világ figyelmét.
„Utcára hívott az éhség, ide küldött az igazságtalanság. Nem veszíthetjük el az elmúlt húsz év során megszerzett jogainkat. Amennyiben a kormány nem képes új szándéknyilatkozatról tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, amennyiben nem képes más lépésekkel előrukkolni, mint a lakosság kiéheztetése, akkor arra kérjük valamennyiüket, mondjanak le” – fogalmazott a tiltakozó akción Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb elnöke, aki egyben kiemelte, május 19-e a nemzeti szolidaritás napjaként fog bekerülni a történelemkönyvekbe.
Hasonlóképpen a Boc-kabinet lemondását követelte beszédében Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke, aki egyben leszögezte, amennyiben a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, s valóban 25 százalékkal csökkenti a béreket, a nyugdíjak és a szociális segélyek pedig 15 százalékkal alacsonyabbak lesznek, akkor a szakszervezetek munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot hirdetnek, illetve még nagyobb tömegekben vonulnak ki a főváros utcáira, s haza sem mennek onnan.
| A magánszférára hárítaná át a megszorításokat Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva tegnap közölte, a dolgozók érdekeit védő szervezetek egyebek mellett azt is javasolták a kormánynak, hogy emeljék 30 százalékra a szerzői jogdíjak, illetve az egyéni vállalkozások (PFA) adókulcsát. Hozzátette: a Boc-kabinettől még nem érkezett válasz, hogy egyetértenek-e a javaslattal. A szakszervezetiek továbbá azt szeretnék elérni, hogy a nyugdíjak ne csökkenjenek, hanem az összegeket fagyasszák be a jelenlegi szinten, a fizetések pedig mindössze 10 százalékkal csökkenjenek, s csupán 2010-ben, azaz januártól lehessen visszatérni a jelenlegi bérszintre. Szerintük a további összegeket meg lehetne takarítani a közbeszerzéseken, a különböző szolgáltatásokon, illetve a prémiumokon. |
Ion Popescu, a CNS Meridian elnöke eközben azt kérte a kormánytól, hogy ne hagyja figyelmen kívül a tiltakozó tömegeket, s a társadalmi partnerek üljenek ismét tárgyalóasztalhoz, „most, amikor még nem késő”. Mint ismeretes, a kormánynak jövő héten kell eljuttatnia az IMF-hez a megszorításokat tartalmazó szándéknyilatkozatot, a dokumentum végső formájáról pedig várhatóan a jövő hét elején dönt a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES).
Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek elnöke már a tüntetésen bejelentette, tárgyalt valamennyi oktatási érdekvédelmi szervezet képviselőivel, s amennyiben a kormány nem mond le a megszorító intézkedésekről, akkor a tanügyben dolgozók május 31-étől beszüntetik a munkát. A szakszervezeti tagok egyébként nemcsak szóban követelték a kormány menesztését, hanem aláírásokat is gyűjtöttek a Boc-kabinet megbuktatására.
| Felháborodásuknak adtak hangot tegnapi nyílt levelükben a Romániai Magánnyugdíjpénztárakat Működtetők Szövetsége (APAPR) azt követően, hogy a napokban felmerült, költségmegtakarító intézkedésként 2,5 százalékról 0,5 százalékra kellene csökkenteni az alkalmazottak magánnyugdíj-hozzájárulását. A levelet Traian Băsescu államfőhöz, Emil Boc miniszterelnökhöz, illetve Mihai Tănăsescuhoz, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai képviselőjéhez juttatták el. Mint hangsúlyozták, várhatóan azoknak az államoknak a nagykövetei, ahonnan a pénztárakat üzemeltető cégek származnak, is megpróbálnak majd közbenjárni annak érdekében, hogy ne lépjen hatályba ez a „meggondolatlan” javaslat. Az APAPR tagjai úgy látják, a román politikusok nem értik a magánnyugdíj-hozzájárulások lényegét, ezért nem is támogatják azt. Ugyanakkor levelükben államosítást kiáltanak, s a magánnyugdíjpénztárak várható csődjéről beszélnek. |
A tüntetés végére valóságos fieszta alakult ki, a Pingvin tánca című, kormányellenes dal felcsendülésekor szinte valamennyi résztvevő táncra perdült. A dal szövegében egyebek mellett az is szerepelt, hogy „a kormányt egy pingvin vezeti, s minden nehezen működik; egy pingvin, amely ránk szabadítja a poklot, azonban sárkánynak képzeli magát”. A hangulatot csak fokozta, amikor a népszerű román sztár, CRBL is színpadra lépett, arra kérve a közönséget, tapsoljanak, s emeljék a magasba kezüket, ha egyetértenek a dal szövegével: „Când taxele cresc, românii stau, stau / Păi de ce s-ar chinui, oricum n-au, n-au” (Amikor az adók nőnek, a románok csak várnak/Miért is törnék magukat, úgy sincs semmijük).
Azzal a javaslattal állt elő eközben a tegnapi kormányülésen Emil Boc miniszterelnök, hogy a kabinet vállaljon felelősséget a parlament előtt a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabálycsomagért, ugyanis csak így válik lehetővé ezek alkalmazása már június elsejétől.
| Egyebek mellett a luxusadót is tartalmazná az adócsalás megelőzését célzó sürgősségi kormányrendelet, amelyről várhatóan jövő heti ülésén dönt a Boc-kabinet. Ugyan a jachtok, parfümök, vadászfegyverek, ékszerek többletadózása miatt az Európai Bizottság megbírságolhatja Romániát, a kormány a pluszbevételek érdekében kész erre a lépésre – számolt be tegnap a Mediafax hírügynökség, amelynek a birtokába jutott a jogszabálytervezet. Mint ismeretes, a kormány tavaly törölte ezeket az adókat, mivel ellentmondanak az uniós előírásoknak. A most kidolgozott tervezet azonban már idén visszavezetné ezeket az adókat. Így a természetes bőrökből – kivéve a nyulat, kecskét, juhot – készült készruhák luxusadója 45 százalékos, a kristálytermékeké 15 százalékos, az arany és platina ékszereké – kivéve a jegygyűrűket – 10 százalékos, a parfümöké 10–35 százalékos, a fegyvereké és vadászfegyvereké – kivéve a katonai célokra használtakat – 100 százalékos, a jachtoké, illetve más motoros vagy anélküli vízi járműveké 5–15 százalékos lehet. Az illeték szintje egyébként megegyezik a tavalyi év végéig alkalmazottal. Nem vetnek ki azonban pluszadót a nyolcméteresnél rövidebb, 25 köbcentiméteresnél kisebb motorral ellátott vagy motor nélküli csónakokra, sem az élsportolásra használt jachtokra vagy más vízi járművekre. Szintén az adócsalást visszaszorítani hivatott jogszabály rendelkezik majd arról is, hogy egy személy egy nap leforgása alatt mekkora mennyiségű cigarettát, illetve szeszes italt vásárolhat a határ menti duty free boltokban. A tervezet szerint egy személy egy nap alatt legtöbb két doboz cigarettát, maximum 100 darab szivart (darabonként legtöbb 3 grammosat), illetve legtöbb 250 gramm dohányt vehet, szeszes ital tekintetében pedig a maximum egy liter tömény ital, 20 liter bor, illetve 25 liter sör. |
„Anélkül, hogy megszakítanánk a társadalmi partnerekkel, a munkáltatókkal, illetve a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat, dönteni fogunk” – fogalmazott a kormányfő. Mint részletezte, a törvénycsomag a költségvetési kiadások csökkentését célozza meg, az egységes adókulcs, illetve az áfa azonban a jelenlegi szinten marad. Szerinte azonban a végső döntés így is a parlamenté lesz.
„Egy ilyen döntést csakis felelősségvállalással lehet meghozni. A parlamentnek pedig döntenie kell, hogy akarja-e, hogy az ország jó irányba haladjon, a gazdaság egészséges növekedésnek induljon, s alapját ne – akárcsak a múltban – a fogyasztás és a hitelek, hanem a termelékenység és a hatékonyság képezze” – hangsúlyozta Emil Boc. „Egyetértünk a mai kormányülésen elhangzottakkal, s ha nem lesz más lehetőség arra, hogy az intézkedéscsomag már június elsejétől hatályba lépjen, akkor a felelősségvállalás mellett kell döntenünk. Várhatóan a jövő hétig megbeszéljük a felelősségvállalás szövegét, az alapelvek azonban már ismertek” – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődési miniszter. Mint mondta, egyelőre a konkrét szövegtervezetről nem esett szó.
„Csak az alapelveket ismerjük, a bérek 25 százalékos, illetve a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Ez utóbbi esetében azonban még nyitva maradt a 350 lejes minimálnyugdíjak kérdése” – részletezte a tárcavezető. Hozzátette: a kormány által választott irány azonban nem fog változni, nem akarják emelni az adókat, illetékeket, azonban megpróbálják annyira visszaszorítani a büdzsé kiadásait, hogy a költségvetési hiány az év végére ne haladja meg a 6,8 százalékot. Mint ismeretes, az ellenzéki szociáldemokraták már jelezték, hogy a felelősségvállalás esetén bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amelynek elfogadása a kormány bukásához vezethet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Látogatottsági adatok