
Fotó: Pixabay.com
Negatívan véleményezte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.
2025. április 15., 18:382025. április 15., 18:38
2025. április 15., 18:412025. április 15., 18:41
A jogszabályjavaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe. A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.

A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről tárgyalt pénteken Marcel Ciolacu kormányfővel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke.
A CSM keddi közleményében megindokolta a tervezet negatív véleményezését. A testület szerint a jogszabály-módosítás eleve indokolatlan, az Európai Bizottság ugyanis nem kérte Romániától, hogy módosítson a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételein, amelyeket a 2023/282-es törvény rögzít. Emlékeztettek, hogy a jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba, és ha alig egy év elteltével ismét módosítják, annak súlyos következményei lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységére – írja az Agerpres.
Ez egyébként is kritikus pontja a rendszernek, főleg miután 2021 és 2023 között hozzávetőlegesen ezer bíró és 560 ügyész vonult nyugdíjba „a jogállásukkal kapcsolatos hasonló instabilitás miatt” – érveltek. Hozzátették, a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége, illetve számos más bíró és ügyész betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és ha ismét bizonytalannak érzik a helyzetüket, tömegesen fogják elhagyni a rendszert, aminek súlyos következményei lesznek.
A törvényszéki bíráknál 11,61 százalékos, a bíróságokon 3,3 százalékos ez az arány. Ugyanakkor a legfőbb ügyészség, a DNA és a DIICOT ügyészeinek 17,26 százaléka, az ítélőtáblai ügyészségek ügyészeinek 19,81 százaléka, a törvényszéki ügyészségek ügyészeinek 11,27 százaléka és a bírósági ügyészségek ügyészeinek 3,71 százaléka teljesítette a nyugdíjazás feltételeit. Ezek az arányok az új törvény tervezett életbe léptetéséig tovább nőnek – figyelmeztettek.
A CSM azt is felrótta, hogy a törvénytervezet sérti a jogbiztonság és a jogos elvárások elvét, és hátrányos megkülönböztetést teremt az eltérő bírói generációk között.

Ilie Bolojan ügyvivő államfő úgy véli, hogy a bíráknak és ügyészeknek nem kellene 47-50 éves korukban nyugdíjba vonulniuk, amikor szakmai életük csúcsán vannak.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
szóljon hozzá!