Hirdetés

Negatívan véleményezte a CSM a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Negatívan véleményezte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.

Hírösszefoglaló

2025. április 15., 18:382025. április 15., 18:38

2025. április 15., 18:412025. április 15., 18:41

A jogszabályjavaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe. A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.

A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.

Hirdetés

korábban írtuk

Bírák nyugdíjazása: megintette a miniszterelnököt a CSM vezetője
Bírák nyugdíjazása: megintette a miniszterelnököt a CSM vezetője

A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről tárgyalt pénteken Marcel Ciolacu kormányfővel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke.

A CSM keddi közleményében megindokolta a tervezet negatív véleményezését. A testület szerint a jogszabály-módosítás eleve indokolatlan, az Európai Bizottság ugyanis nem kérte Romániától, hogy módosítson a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételein, amelyeket a 2023/282-es törvény rögzít. Emlékeztettek, hogy a jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba, és ha alig egy év elteltével ismét módosítják, annak súlyos következményei lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységére – írja az Agerpres.

A CSM szerint a jogszabályjavaslat „súlyosan alááshatja a rendszer működését”, elsősorban azáltal, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból kihathat a humán erőforrásra.

Ez egyébként is kritikus pontja a rendszernek, főleg miután 2021 és 2023 között hozzávetőlegesen ezer bíró és 560 ügyész vonult nyugdíjba „a jogállásukkal kapcsolatos hasonló instabilitás miatt” – érveltek. Hozzátették, a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége, illetve számos más bíró és ügyész betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és ha ismét bizonytalannak érzik a helyzetüket, tömegesen fogják elhagyni a rendszert, aminek súlyos következményei lesznek.

A testület adatai szerint a legfelsőbb bíróság bíráinak 75,45 százaléka és az ítélőtáblai bírák 23,92 százaléka töltötte be a nyugdíjkorhatárt.

A törvényszéki bíráknál 11,61 százalékos, a bíróságokon 3,3 százalékos ez az arány. Ugyanakkor a legfőbb ügyészség, a DNA és a DIICOT ügyészeinek 17,26 százaléka, az ítélőtáblai ügyészségek ügyészeinek 19,81 százaléka, a törvényszéki ügyészségek ügyészeinek 11,27 százaléka és a bírósági ügyészségek ügyészeinek 3,71 százaléka teljesítette a nyugdíjazás feltételeit. Ezek az arányok az új törvény tervezett életbe léptetéséig tovább nőnek – figyelmeztettek.

A CSM azt is felrótta, hogy a törvénytervezet sérti a jogbiztonság és a jogos elvárások elvét, és hátrányos megkülönböztetést teremt az eltérő bírói generációk között.

korábban írtuk

Nem engedné nyugdíjba 50 éves korukban a bírákat és ügyészeket az ügyvivő államfő
Nem engedné nyugdíjba 50 éves korukban a bírákat és ügyészeket az ügyvivő államfő

Ilie Bolojan ügyvivő államfő úgy véli, hogy a bíráknak és ügyészeknek nem kellene 47-50 éves korukban nyugdíjba vonulniuk, amikor szakmai életük csúcsán vannak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Egészségügy: ismertették a toll és a papír kiszorítási stratégiáját

Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Egészségügy: ismertették a toll és a papír kiszorítási stratégiáját
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Keményen beleállt PSD-s hivatali elődje Bolojanba

Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.

Keményen beleállt PSD-s hivatali elődje Bolojanba
2026. január 22., csütörtök

DNA-főügyész: azért szerepelünk kevesebbet, mert a minőségi munka a cél, nem az imázskampány

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.

DNA-főügyész: azért szerepelünk kevesebbet, mert a minőségi munka a cél, nem az imázskampány
2026. január 22., csütörtök

Grindeanu: maradunk a koalícióban, de nem bólogató Jánosként

A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.

Grindeanu: maradunk a koalícióban, de nem bólogató Jánosként
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Önkormányzati vezetőket is bevonnak az adóbevételek visszaosztási módszerének kidolgozásába

Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.

Önkormányzati vezetőket is bevonnak az adóbevételek visszaosztási módszerének kidolgozásába
2026. január 21., szerda

Amerikai kitüntetést kapott a szélsőségesen nacionalista George Simion

Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.

Amerikai kitüntetést kapott a szélsőségesen nacionalista George Simion
2026. január 21., szerda

Csaknem 700 millió euróba került a „választási szuperév”

A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.

Csaknem 700 millió euróba került a „választási szuperév”
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Tiltakoznak a szakszervezetek az oktatást érintő megszorítások ellen

A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.

Tiltakoznak a szakszervezetek az oktatást érintő megszorítások ellen
2026. január 21., szerda

Újabb fagyos éjszakánk lesz a meteorológusok szerint

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.

Újabb fagyos éjszakánk lesz a meteorológusok szerint
2026. január 21., szerda

Kormánypárti politikus döngölte a földbe a bukaresti külpolitikát

Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.

Kormánypárti politikus döngölte a földbe a bukaresti külpolitikát
Hirdetés
Hirdetés