Fotó: Európai Tanács
Igencsak előre szaladt a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.
2024. január 12., 21:022024. január 12., 21:02
2024. január 12., 21:082024. január 12., 21:08
Egyrészt azért, mert igencsak komoly nyugati riválisok készülnek ringbe szállni. Másrészt azért, mert egyelőre még szó sem esett arról, hogy egyáltalán csupán átmeneti időszakra jelöljenek új elnököt, vagy egy teljes mandátumra. A bukaresti Adevărul című lap európai parlamenti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a tisztségre bejelentkezett Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője, volt olasz miniszterelnök is.
Ezt az információt közölte a Financial Times is, egy Draghihoz közel álló személyt idézve. Ráadásul európai szinten még arról sem volt egyzetetés, hogy az államok csak az átmeneti időszakra döntenek-e az Európai Tanács elnökéről, vagy teljes mandátumról határoznak. Ez a kérdés legkorábban február elején, az Európai Tanács ülésén merülhet föl.
A másik probléma a politikai tisztségek pártcsaládok közötti, kompromisszumos megállapodás szerinti szétosztása.
Charles Michelt az Emmanuel Macron francia elnök fémjelezte, liberális pártokat tömörítő Renew Europe jelölte a tisztségbe. Az Európai Néppárt (EPP), amelyhez a román PNL is tartozik, és amely színeiben Iohannist a tisztségre jelölnék, jelenleg több befolyásos vezetői posztot is birtokol: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság, Roberta Metsola az EP elnöke, ha pedig a Tanács elnöki tisztségét is megkapná, az már három posztot jelentene.
Politikai források szerint a Renew Europe most Mark Ruttét, Hollandia 13 éve hivatalban lévő miniszterelnökét jelölné a tisztségre. Ugyanakkor a „Teflon Mark” becenévvel illetett, minden politikai botrányt túlélő Rutte a NATO-főtitkári posztot is megcélozza. Mindemellett megválasztását nehezítené, hogy Magyarország a Budapesttel szembeni megalapozatlan bírálatai miatt határozottan ellenzi Rutte megválasztását.
miután David Sassoli halála után elvesztették az Európai Parlamentet.
A jelöltjük Antonio Costa volt portugál miniszterelnök lehet, aki az egyik munkatársának korrupciós botránya miatt mondott le. Costa volt az egyik favorit az Európai Tanács elnöki tisztségére, mivel sokéves kormányzati tapasztalat áll a háta mögött. Ugyanakkor a Financial Times lehetséges szocialista jelöltként emlegeti Mette Frederiksent, Dánia 2019 óta hivatalban lévő miniszterelnökét is, aki kilenc éve vezeti a skandináv ország szocialistáit.
Mint arról beszámoltunk, Iohannis jövő héten beszédet tart az Európai Parlamentben, ami arra szolgál, hogy tesztelje a támogatottságát. Egyébként a jelek szerint azzal, hogy nem lenne könnyű megszerezni a tisztséget, a PNL is tisztában van,
Ionuţ Stroe, a párt szóvivője csütörtökön este arról beszélt:
Stroe az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélte, hogy az államfő „kellő elismertséggel, európai tapasztalattal, szakértelemmel rendelkezik”, de az elnöki tisztség megszerzése „rendkívül, rendkívül távoli” lépés. Siegfried Mureşan, a PNL európai parlamenti képviselője pénteken arról beszélt:
Emlékeztetett: a tisztségekről csak az EP-választásokat követően, az eredmények ismeretében, a pártok súlyának fényében születik majd döntés. Állítása szerint ugyanakkor az összes uniós tagállam vezetői egyetértenek abban, hogy meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő legyen az ideiglenes elnök júliustól. Ezért szerinte még július 16. előtt meglesz az új elnök, aki nem ideiglenesen tölti majd be a tisztséget.
Egyelőre „tapogatózás” zajlik annak ügyében, hogy idén júliustól Klaus Iohannis jelenlegi román államfőt válasszák meg az EU Tanácsának elnöki tisztségébe a távozó Charles Michel helyére. Marcel Ciolacu kormányfő szerint Iohannisnak jó esélyei vannak.
Mint megírtuk, a PNL egy másik európai parlamenti képviselője, Gheorghe Falcă csütörtökön arról beszélt, hogy
Az Európai Tanács elnökének megválasztásához az szükséges, hogy legalább 15 tagállam támogassa, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő, az EU prioritásait meghatározó Európai Tanács elnökét két és fél évre választják meg, de mandátuma egyszer meghosszabbítható.
harles Michel vasárnap jelentette be, hogy mandátumának novemberi lejárta előtt lemond, mivel indulni kíván a júniusi európai parlamenti választásokon. A belga politikus a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén fog állni, és ha megválasztják, akkor július közepén távozik a Tanács éléről. A román liberális párt (PNL) vezetői hétfői ülésükön vitatták meg annak a lehetőségét, hogy Klaus Iohannis vegye át Michel helyét, hogy ezzel megakadályozzák, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő kerüljön a Tanács élére ideiglenesen.
Erre akkor lenne esély, ha nem sikerülne idejében kompromisszumra jutniuk a tagállamoknak Michel utódjáról. Ebben az esetben ugyanis az EU Tanácsának élére ideiglenesen az Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője kerül. Mivel pedig július elsejétől Magyarország lesz a soros elnök, a tisztség Orbán Viktor miniszterelnököt illetné.
Ennek kapcsán Pászkán Zsolt elemző, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a Krónikának kifejtette: Iohannisnak akár még esélye is lehet, mivel „az egész EU-s intézményrendszer személyi összetétele olyan szintre süllyedt, hogy még ő sem rína ki különösebben”. Ugyanakkor a hatályos uniós jog értelmében Michel lemondása már problémás.
Saját „nagyágyúját”, Klaus Iohannis államfőt dobná be a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az Európai Unió Tanácsának leköszönni szándékozó elnöke, Charles Michel helyett, hogy ezzel kiüsse Orbán Viktort a nyeregből.
Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
szóljon hozzá!