HIRDETÉS

Mihai Fifort nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek a gyors kormányalakítást sürgető Johannis

Krónika 2018. január 16., 13:04 utolsó módosítás: 2018. január 16., 13:17

Klaus Johannis államfő tudomásul vette kedden Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök lemondását, helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek.

Fotó: Presidency.ro

A 2016-os parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), amely hétfőn megvonta a bizalmat Tudosétól, eredetileg Paul Stănescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította.

A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is megbukott.

HIRDETÉS

Johannis jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.

Az alkotmány szerint Románia elnökének a kormány tagjai közül kell kineveznie valakit ügyvivő miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakulásáig ellássa a miniszterelnöki teendőket. Az ügyvivő miniszterelnök legtöbb 45 napig maradhat tisztségben. A kormány éléről távozó Mihai Tudose egyébként kedden dél körül elhagyta a Victoria-palotát.

Az MTI emlékeztet, hogy a filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve az államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor – az addig a gazdasági tárcát vezető – Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.

Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kormányát. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, az államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja, Johannis számára – másfél évvel a következő elnökválasztás előtt – mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD-ALDE szociálliberális koalíció akaratával. Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Băsescu elnöksége idején.

A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Johannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali, vagy pártfüggetlen kormányfő-jelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Cioloș szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS