Meleşcanu is belebukott az államfőválasztásba

Victor Ponta miniszterelnök közölte: Mihnea Motocot, Románia Európai Bizottsághoz delegált nagykövetét jelöli a helyére.

A tárcavezető az államfőválasztás vasárnapi második fordulójának külföldi menetét ismertetve mindazonáltal a pozitívumokra igyekezett helyezni a hangsúlyt. Mint kifejtette, csupán öt nappal a második forduló előtt vette át a tárca irányítását, így elsődleges célja az volt, hogy gördülékenyebbé tegye a szavazás menetét, miután az első körben hiába álltak egyesek hosszú órákig sorban a külképviseletek előtt, a lassú ügymenet miatt végül nem tudtak szavazójogukkal élni.

Meleşcanu emlékeztetett: a tárca honlapjáról is letölthetővé tették azt a nyilatkozatot, amelyben a választópolgár saját felelősségére kijelenti, hogy máshol nem szavazott, emellett növelték a bélyegzők és a szavazófülkék számát. Azt állította ugyanakkor, hogy a külföldi szavazókörök számának növelése törvényesen nem volt lehetséges, így az lehetővé tette volna a végeredmény megóvását.

A miniszter rámutatott: mindezek nyomán rekordszámú külföldön élő román élhetett választójogával, hiszen több mint 370 ezren voksoltak, ami háromszorosa az első forduló részvételnek. Azt is kifejtette, hogy a szavazási folyamat „jelentősebb incidensek\" nélkül zajlott. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy vasárnap este az urnazárás utána párizsi és a torinói külképviselet előtt rekedt, felháborodott román állampolgárokat könnygázzal kellett szétoszlatni.

A miniszter szerint a választási ügymenetet szabályozó jelenlegi jogszabály elavult, nem felel meg a demográfiai realitásoknak, mivel azt még az EU-csatlakozás előtt fogadták el, azóta viszont mintegy hárommillióan költöztek külföldre dolgozni.

Meleşcanu bocsánatot kért azoktól, akik nem tudtak szavazati jogukkal élni, megjegyezve: valakinek vállalnia kell a felelősséget, és mivel a polgárokat nem lehet felelőssé tenni, ő maga vállalja a felelősséget azzal, hogy lemond.

Mint ismeretes, Meleşcanu elődje, Titus Corlăţean azért mondott le, mert nyomást gyakoroltak rá a külföldi szavazókörök számának növelése érdekében, amit ő törvénytelennek tartott, ezért nem volt hajlandó meglépni. Ugyanakkor utódja, Teodor Meleşcanu is ugyanezen álláspontra helyezkedett, ennek nyomán ismét csak több ezernyi külföldön élő román állampolgár nem tudott szavazati jogával élni, mivel hiába álltak be a külképviseletek előtt kígyózó sorokba, nem kerültek sorra urnazárásig.

Emiatt Párizsban és Torinóban a felháborodott tömeg megpróbált behatolni a külképviseletre, amit a kivezényelt rohamrendőrök könnygázzal akadályoztak meg.

A külföldi voksolás miatti incidensek nyomán a két forduló között kormányellenes tüntetések zajlottak Romániában, mivel fölmerült a gyanú, hogy a baloldali kormány szándékosan korlátozta a rendszerint a jobboldalra szavazó külföldi románok szavazati jogát. Ezek a fejlemények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a jobbközép jelölt, Klaus Johannis vereséget mért az esélyesebbnek tartott baloldali jelöltre, Victor Ponta miniszterelnökre.

Mihnea Motoc, a karrierdiplomata

Mihnea Motoc 1966-ban született Bukarestben. 1989-ben végzett a Bukaresti Egyetem jogi karán, majd Nizzában és Washingtonban tanult tovább, szakterülete a nemzetközi jog. 1991-ig ügyészként tevékenykedett, majd a külügyminisztérium alkalmazottja lett.

A 90-es években az emberjogi osztályon tevékenykedett, majd ez EU-ügyi főosztály, illetve Európa- és euroatlani főosztály vezetője volt. 1999 és 2001 között Románia hollandiai nagykövete­ként tevékenykedett. Ezt követően európai integrációs államtitkárrá nevezték ki. 2003-ban Románia ENSZ-nagykövete lett, majd 2008-tól Románia EU-nagykövete.