Fotó: Képernyőmentés - videófelvétel
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé választották Nicolae Ciucă miniszterelnököt vasárnap a párt rendkívüli kongresszusán.
2022. április 10., 14:272022. április 10., 14:27
2022. április 10., 17:382022. április 10., 17:38
Nicolae Ciucă egyedüli jelölt volt a tisztségre.
– írja az Agerpres.
Programbeszédében azt hangoztatta, hogy a jelenlegi válsághelyzetben számít mindazok segítségére, akiket a párt színeiben választottak különböző tisztségekbe, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak a románok, a román gazdaság és a munkahelyek védelmében, új beruházásokról, valamint az áremelkedések hatásainak a csökkentésében.
„Nem vagyok régi tagja a pártnak, és nincs politikai tapasztalatom, de soha nem fogom hagyni, hogy foglyul ejtsenek” – jelentette ki a katonából lett politikus.
A PNL rendkívüli tisztújító kongresszusát azt követően hívták össze, hogy április 2-án lemondott a román kormánykoalícióban részt vevő párt elnöki tisztségéről Florin Cîțu korábbi miniszterelnök, aki mindössze fél évig töltötte be a pártelnöki tisztséget. A román sajtó szerint mind Florin Cîțu miniszterelnökké, majd pártelnökké választásakor, mind Nicolae Ciucă miniszterelnökké, majd pártelnökké választásakor Klaus Iohannis államfő akarata érvényesült.
Florin Cîţu szombaton bejelentette, hogy lemond a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről.
A PNL éléről tavaly szeptemberben leváltott, és azóta új pártot alapító Ludovic Orban ironikusan azt nyilatkozta: kár volt összehívni a párt kongresszusát, „államfői rendelettel” kellett volna megejteni a pártelnökcserét.
Az 55 éves Nicolae Ciucă katonai pálya után került a román politikába. A tartalékos tábornagy 2015 és 2019 között a román hadsereg vezérkari főnöki tisztségét töltötte be. Párton kívüliként kapott védelmi miniszteri megbízást 2019 novemberében Ludovic Orban kormányában, majd a 2020-as választásokon a PNL jelöltlistáján jutott be a bukaresti szenátusba.
Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke, volt liberális elnök szombaton kijelentette, nem érti, miért tart a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kongresszust az új pártelnök megválasztására, és miért nem nevezik ki azt elnöki dekrétummal.
A 2020 végén alakult Cîțu-kormányban is a védelmi miniszteri tárcát vezette, majd a PNL – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíció tavalyi felbomlása, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) – PNL – RMDSZ nagykoalíció tavaly novemberi megalakulása óta a miniszterelnöki tisztséget tölti be.
A nagykoalíciós megállapodás értelmében 2023 májusáig a PNL adja a miniszterelnököt majd a PSD jelöltje veszi át a kabinet irányítását.
A PNL frissen megválasztott elnöke kijelentette, nem ő, hanem a párt fogja eldönteni, hogy kit állít államelnökjelöltnek. A PNL rendkívüli kongresszusán történt megválasztását követően az újságírók megkérdezték tőle, hogy ő lesz-e az alakulat jelöltje az államelnöki választásokon.
„Nem én döntök erről. A PNL fogja kiválasztani államfőjelöltjét” – válaszolta Ciucă.
Arra vonatkozóan, hogy esetleg elveszítheti a PNL elnöki tisztségét, ha már nem ő lesz a miniszterelnök, leszögezte: „A kettőnek semmi köze egymáshoz. (...) Arra az egyezségre gondolnak, amely a koalíció megalakulásakor született, hogy a miniszterelnöki tisztséget felváltva fogja betölteni a két párt? Jelenleg nem hiszem, hogy ez a probléma felmerül, és nem akarok azon gondolkodni, hogy mi lesz egy év múlva, mert most rengeteg munka vár ránk. A románok azt várják tőlünk, hogy oldjuk meg az őket érintő problémákat”.
Rámutatott: a PNL elnöki tisztsége nem kiváltság, hanem megtiszteltetés és nagy felelősség, és a PNL elnökeként fő célja a párt egységének helyreállítása, stabilitásának biztosítása és Románia fejlesztése – írja az Agerpres.
Elkezdődött vasárnap délelőtt a bukaresti parlamentben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli kongresszusa, amelyen új elnököt választanak a liberálisok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!