Megosztja Európát az Unió jövőjének alakítása – a nagyszebeni csúcson is összecsaphatnak a föderalista és a nemzeti érdekek

Pataky István 2019. május 08., 08:20 utolsó módosítás: 2019. május 08., 09:33

Bár nem hivatalos, informális egyeztetésről lesz szó, mégis történelmi esemény színhelye lesz Nagyszeben. Erdélyben még sosem volt, s bő másfél évtizedig egészen bizonyosan nem is lesz uniós csúcsértekezlet. A szakértő szerint abban mindenki egyetért, hogy meg kell reformálni az Európai Uniót, ugyanakkor a föderalisták és a nemzetállami víziót támogató országok között továbbra sincs egyetértés.

Fellobogózva. Nagyszebenben már javában zajlanak az EU-csúcs előkészületei Fotó: Turnulsfatului.ro

Mivel heteken belül itt az európai parlamenti választás, a csütörtöki nagyszebeni uniós csúcson hosszú távú kérdésekben várhatóan nem születik már döntés, csupán technikai jellegű kérdésekben számíthatunk a tagállamok közötti megállapodásra – mondta lapunk megkeresésére Deák Dániel, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője. Szerinte ez főként annak köszönhető, hogy május 26-án

mindenki arra számít, alapjaiban alakul majd át az Európai Parlament összetétele,

majd ezt követően az újonnan felálló Európai Bizottság is már egy teljesen más irányt fog venni. Így a mostani EU-csúcsra a tagállami vezetők úgy fognak tekinteni, mint egy kampányt befolyásoló eseményre, tehát mindegyik állam- és kormányfő ennek megfelelően fogja kommunikálni az ott elhangzottakat, azzal igyekszik majd befolyásolni a választókat – fogalmazott a szakértő.
„Abban mindenki egyetért, hogy meg kell reformálni az Európai Uniót, ugyanakkor a föderalisták és a nemzetállami víziót támogató országok között továbbra sincsen egyetértés. A mostani közvélemény-kutatások és a korábbi nemzetállami választások azt jelzik előre, hogy megváltozhat a széljárás Brüsszelben, és

a nemzeti hatáskörök megtartását támogató politikai erők jelentősen megerősödhetnek Európában.

A mostani EU-csúcson is e két vízió közötti összecsapásra lehet számítani, amelynek az egyik kulcseleme a migráció” – hangsúlyozta Deák Dániel. Az elemző arra emlékeztetett: Brüsszel továbbra is a migrációval kapcsolatos hatáskörök tagállamoktól való elvételét szorgalmazza, és a lehető legtöbb kérdésben az Európai Unió vezetésénél tartaná a döntési jogot. Mint mondta, ez a kérdés jelentősen megosztja a tagállamokat, így mindenképpen a bevándorlás, s annak kezelése a kampány központi témája, a legtöbb tagállamban ezen ügy mentén csoportosítják az egyes pártokat a választók.

Összekovácsolódtak a térségbeliek

Számíthatunk-e egységes közép-kelet-európai fellépésre lényegi kérdésekben? – kérdeztük a szakértőt. „A migráció kérdése mellett a következő uniós ciklus költségvetési forrásainak ügye is összekovácsolta a közép-európai országokat. Ugyan több javaslat is napvilágot látott az uniós költségvetéssel kapcsolatban az elmúlt időszakban, azonban az EP-választásig ebben a kérdésben már nem várható érdemi döntés. Szintén közös pont ebben a régióban a különböző, Brüsszelből érkező jogállamisági vizsgálatok. Mind Magyarország, mind Lengyelország esetében azt láttuk, hogy az elmúlt években politikai furkósbotként használta Brüsszel ezeket az eljárásokat, ezekkel igyekeztek változtatni az egyes tagállamok politikáján, így többek között a migrációval kapcsolatos álláspontján” – emelte ki válaszában Deák Dániel.

Az elemző úgy vélte, Románia esetében is hasonlónak lehetünk a szemtanúi.

Példa nélküli módon az Európai Parlamentben a soros elnökséget betöltő Románia jogállamisági helyzetét is vizsgálták, az úgynevezett szégyenpadra ültették”

– emlékeztetett a szakértő. Úgy vélte, ezek az esetek is erősíthetik a közép-európai országok közötti együttműködést, így a visegrádi négyek szorosan együttműködhetnek több kérdésben is Romániával. Ennek jeleként értelmezte Deák Dániel, hogy a korábban eléggé hideg román–magyar kapcsolatok is olvadoznak, a magyar miniszterelnök az utóbbi időben többször megértően nyilatkozott a román helyzettel kapcsolatban.

Ami az EU-csúcson várhatóan elhangzó budapesti üzenetet illeti, az elemző elmondta: Magyarországnak a főbb uniós kérdésekben évek óta világos és következetes álláspontja van: a kormány továbbra is elutasítja a bevándorlás minden formáját és a lehető legtöbb hatáskört magánál tartaná, tehát elutasítja a föderalista elképzeléseket. Ebben a kérdésben a vise­grádi négyek is osztják a magyar kormány álláspontját, az uniós csúcson ezekben a vitákban ez a négy ország a korábbiakhoz hasonlóan közösen fogja képviselni az érdekeiket – vázolta a várható forgatókönyvet a szakértő.

Klaus Johannis államfő, volt polgármester és Astrid Fodor, a város jelenlegi elöljárója kedden terepszemlét tartott az EU-csúcs nagyszebeni helyszínein Fotó: Facebook/Klaus Iohannis

Imázsrontó bukaresti feszültség

Deák Dánieltől azt is megkérdeztük, hogyan értékeli a román EU-elnökséget az eddigi szereplés alapján. „A román uniós elnökség az EP-választás miatt nagyívű politikai döntéseket már nem tudott tető alá hozni, ráadásul a soros elnökség tisztsége is leértékelődött az elmúlt időszakban. Ebből fakadóan az azt betöltő országok egyre kevesebb sikert tudnak elérni, gyakorlatilag csak a tanácsi ülések napirendjére vannak érdemi hatással. Ilyen technikai jellegű siker, hogy a román EU-elnökségnek sikerült meggyőznie a tagállamokat, az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, hogy egységes, több biztonsági elemet tartalmazó személyazonossági igazolványokra van szükség” – emelte ki a XXI. Századi Intézet vezető elemzője, aki ugyanakkor megjegyezte, a legfontosabb kérdésekben – mint például az illegális bevándorlás kezelése – továbbra sem született mindent orvosló megoldás, arra valószínűleg az EP-választás után lehet majd újabb kísérlet.

A szakértő hozzátette, szintén a román elnökség alatt érkezett el az Unió a Brexit határidejének végéhez, a mostani csúcson várhatóan a britek kilépése kapcsán is születnek majd technikai jellegű döntések. Deák Dániel szerint

jelentősen rontott a román elnökség megítélésén, hogy az államfő és kormányfő között komoly politikai feszültség tapasztalható.

Ennek egyik leglátványosabb eleme az volt, hogy Klaus Johannis államfő nem hívta meg Viorica Dăncilă kormányfőt május 9-re Nagyszebenbe, az uniós állam- és kormányfők nem hivatalos csúcstalálkozójára.

Az EU jövője lesz a fő téma

A nagyszebeni informális csúcs házigazdája Klaus Johannis államfő lesz. Az Agerpres hírügynökség az államelnöki hivatal tájékoztatása alapján arról számolt be, hogy az eseményen az elnök ismertetni fogja Románia elképzeléseit az Európai Unió 2019–2024-es időszakra vonatkozó stratégiai menetrendjével kapcsolatban.

A nagyszebeni informális ülés fő témáját az EU jövője képezi majd, és külön hangsúlyt kap az elkövetkező öt évre szóló menetrend.

Az európai állam- és kormányfők véleménycserét folytatnak majd arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie és milyen prioritásokat kell meghatároznia az EU-nak az elkövetkező évekre. Az erről szóló dokumentumot az Európai Tanács június 20-án és 21-én zajló csúcstalálkozóján tervezik elfogadni, a nagyszebeni ülésen megfogalmazandó következtetések alapján. Az EU27-ek ugyanakkor elfogadnak majd egy nyilatkozatot is az Európai Unió jövőjéről. A csúcsról hiányozni fog Theresa May brit miniszterelnök. Az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia által szervezett informális ülésen jelen lesz az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker, illetve az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli.

A nemzeti érdekek az irányadóak

Olyan csúcsjelöltre van szüksége az európai jobboldalnak, aki a nagykoalíciós logika helyett meghallja a választok hangját, és markáns jobboldali politikát folytat – mondta Dömötör Csaba, a magyar miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában. A politikus azután beszélt erről, hogy Orbán Viktor alkalmatlannak nevezte Manfred Webert, az Európai Néppárt jelöltjét az Európai Bizottság vezetésére, s úgy vélte, az európai jobbközépnek együtt kellene működnie a jobboldallal az Unió jövője érdekében. Dömötör Csaba szerint jelenleg egyik nagy pártcsaládnak sincs többsége, így a választás után hosszú egyeztetésre kell számítani. Az államtitkár emlékeztetett arra, Manfred Weber kijelentette, már nem számít a magyarok szavazatára az európai bizottsági jelöltsége során. Dömötör Csaba szerint Weber ezzel megsértette a magyar szavazókat, s ennek következménye, hogy Orbán Viktor leszögezte, a továbbiakban nem támogatja Webert. „A kormány számára a nemzeti érdekek az irányadóak, bárki is legyen az uniós intézmények élén” – közölte az államtitkár.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat