
Mezőségi birkanyáj karámban. Az állategészségügyi hatóság szerint a tél beállta előtt minden korlátozó intézkedést megszüntetnek
Fotó: Makkay József
Hamarosan lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis, jelenleg az utolsó gócpontok felszámolása zajlik az országban. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket, és helyreáll az élőállatexport is.
2024. október 15., 14:032024. október 15., 14:03
A vége felé tart a juh- és kecsketenyésztők körében nagy riadalmat keltő, állatról állatra terjedő vírusos betegség, a pestis felszámolása Romániában. Az állategészségügyi hatóság szigorú intézkedéseinek köszönhetően az idén augusztusban tomboló fertőzés terjedését három hónap alatt sikerült megállítani, miközben visszafogott ütemben ugyan, de a konstancai kikötőben fenntartották az élőállat-kivitelt.
Dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke a Krónikának elmondta, hogy jelenleg az utolsó fertőző gócpontok felszámolása történik az országban.
– fogalmazott a Krónikának a bukaresti hatóság alelnöke.
A hatósági állatorvos nem tart attól, hogy az állatszállításra vonatkozó korlátozások feloldásával a fertőzés újra felütné a fejét az országban. Ha nincs beteg állat, akkor nincs honnan terjedjen a fertőzés, így a láncolat véget ér – mutat rá a szakember.
Az elmúlt három hónapban az élőállat-kivitel részlegesen megszenvedte a vírus pusztításait az ország délkeleti megyéiben és a Bánságban. Magyarország, Horvátország és Szerbia elsőként állította le a romániai élőállat-behozatalt, az arab országok azonban teszteléshez kötötték a tőlünk érkező bárányok kereskedelmét. Az utóbbi hónapban az európai országok újra engedélyezték a romániai juhexportot, és lassan visszatér a normális kerékvágásba az arab országokkal is a korábban olajozottan működő kereskedelem.

A kis kérődzők pestisével legfertőzöttebb Tulcea megye utolsó 17 gócpontját is felszámolta a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal, országosan csak Temes megyében maradt néhány fertőzött juhállomány.
,,A bukaresti állategészségügyi hatóság képviselői a napokban tárgyalnak Marokkóban az élőállat-kivitel újraindításáról. Jordánia mellett Marokkó az egyik legfontosabb felvevőpiaca a romániai juhágazatnak.
– mutatott rá portálunknak a hatóság alelnöke.
Spanyolország után a romániai juhágazat ma a második legnagyobb Európában, a legelőn nevelkedett állatok húsa azonban a legjobb minőségű az Európai Unióban, így a romániai élőállat-export számos célország számára vált fontossá. A hazai bárányok iránti nemzetközi igény növekedését mutatja az árak folyamatos emelkedése az elmúlt öt esztendőben, ami sok gazda számára ismét vonzóvá teszi a juhászatot.
,,A tízmillió élő állatot számláló romániai juhágazat fő bevételi forrása az élőállat-kereskedelem, az exporttevékenység. A korábbi évtizedekben jó pénzt hozó gyapjúértékesítés gyakorlatilag felszámolódott, és egyre nagyobb gondot okoz a tej hasznosítása is. Az élelmiszer-feldolgozó iparnak változatlanul szüksége volna juhtejre, de egyre kevesebb a fejéshez értő és azt vállaló juhász, emiatt ma már kevés juhos gazda foglalkozik tejértékesítéssel, illetve tejfeldolgozással” – foglalta össze a juhászat bevételi forrásait, valamint nehézségeit az állatorvos.
Rákérdeztünk az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával kapcsolatos gondokra is, ami sok gazda számára nehéz ügy, amennyiben helyben szeretné hasznosítani a vágóállatot, illetve saját farmján dolgozná fel a juh-, vagy kecsketejet, és azt értékesítené.
Idén már könnyebben és gyorsabban engedélyezték a farmon belüli vágópontok kialakítását, ahol a gazda a minimális élelmiszer-biztonsági szabályok betartása mellett levághatja és értékesítheti a saját állományából származó bárányokat és gidákat, illetve a juhokat és kecskéket.
,,Az állategészségügyi hatóság a juhászatok helyi tejfeldolgozását is támogatja, a juhtejből készülő termékekre nagy a kereslet a hazai piacon. Könnyítettünk a szükséges engedélyeztetési eljárás folyamatán, a gazdák könnyebben boldogulnak a hatósággal fenntartott kapcsolatukban.
– mutatott rá portálunknak a bukaresti magyar szakember.
Dr. Csutak Nagy László szerint a vírusjárvány miatti intézkedések feszültséghez vezettek a juhtartó gazdák és a hatóságok között, de ezt mára sikerült feloldani Dobrudzsában és a Bánságban egyaránt. A szakember hozzátette, az állategészségügyi hatóság határozott és kemény fellépésének köszönhető a kór terjedésének gyors leállítása, amit a gazdák is megértettek és elfogadtak.

Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!