Nicușor Dan államfő a parlamenti pártokkal folytatott konzultációt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét
Fotó: Presidency.ro
Siegfried Mureșan liberális európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan elnök csütörtökön a parlamenti pártokkal folytatott több mint hatórás konzultációt követően. Az államfő három hónap leforgása alatt immár a harmadik kormányfőjelölttel kísérletezik, és ezúttal is kérdéses, hogy sikerül-e kormánytöbbséget kialakítani a parlamentben.
2026. szeptember 17., 17:192026. szeptember 17., 17:19
2026. szeptember 18., 02:572026. szeptember 18., 02:57
Nicușor Dan azután nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy előzőleg a nap folyamán parlamenti súlyuk sorrendjében, egymás után fogadta a parlamenti pártok küldöttségeit az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotában. Az államfő egyedül állt a sajtó elé, és a korábbi bejelentésektől eltérően a kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt nem volt vele.
Az EP-képviselő Nicușor Dan bejelentését követően, a közösségi oldalán tudatta, hogy elfogadja az államfő felkérését.
Nicușor Dan sajtónyilatkozatában emlékeztetett, hogy az elmúlt négy hónapban „több száz órát” töltött a pártokkal folytatott konzultációkkal. Sajnálattal állapította meg, hogy a parlamenti alakulatok vezetői választási érdekeiket helyezik előtérbe az ország érdekei helyett. „Egy pártelnök azt mondta nekem négyszemközt: »a Romániával kapcsolatos ügy a te problémád, a párttal kapcsolatos pedig az enyém». Ez nincs rendben, mert a szakmánk, illetve az a tény, hogy az emberek pénzéből élünk, azt jelenti, hogy nekünk kell kompromisszumra jutnunk annak érdekében, hogy képesek legyünk egyeztetni és összehangolni a különböző társadalmi és szakmai csoportok problémáit, illetve – ha eltérőek – az egyes csoportok törekvéseit” – hangoztatta Dan.
Az államfő úgy vélekedett, hogy a parlamenti erőviszonyokat, valamint a pártok által nyilvánosan és a mostani konzultációk során kifejezett álláspontjait figyelembe véve a kijelölt miniszterelnök feladata „nehéz lesz”. Közölte azt is, hogy Mureșan volt az első számú jelöltje, és ő számíthat a legtöbb szavazatra a konzultáción részt vevő pártoktól.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Siegfried Mureșan néppárti európai parlamenti (EP-) képviselőt még júniusban javasolta miniszterelnökjelöltnek az ügyvivő kormány mögött álló Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ. Ugyancsak júniusban a kormánykoalícióból korábban kilépett, és a Bolojan-kormányt megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) Sorin Grindeanu pártelnököt javasolta miniszterelnöknek.
Az EP-képviselő felkérése némileg meglepetésnek számít, az elmúlt időszakban ugyanis Siegfried Mureșan meglehetősen észrevétlen volt a román belpolitikában. Mindezt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője fel is rótta neki, hibának nevezve, hogy a három alakulat miniszterelnök-jelöltje „eltűnt a közéletből”, és nem próbálkozik parlamenti többség kialakításával. Az elmúlt napokban ugyanakkor mindenekelőtt Sorin Grindeanu PSD-elnök, Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter és Luca Niculescu diplomata neve keringett a bukaresti sajtóban a potenciális miniszterelnök-jelöltek között, Mureșan kijelölésére kevesen számítottak.
Siegfried Mureșan az egyik legbefolyásosabb román európai parlamenti képviselő, 2019 óta az Európai Néppárt alelnöke. Az EP főtárgyalója volt az Unió 2028-2034-es pénzügyi időszakra szóló költségvetésének kidolgozásakor.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök csütörtökön a Facebook-oldalán közölte, hogy „meglepetéssel és csalódottan” vette tudomásul Nicușor Dan államfő döntését, amellyel Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással. Bejegyzésében a politikus azt állította, hogy Mureșan néhány nappal ezelőtt még az országnak járó uniós források csökkentéséért kampányolt Brüsszelben.
A PSD elnöke Ilie Bolojant is bírálta, azzal vádolva az ügyvivő miniszterelnököt hogy „a hatalomba kapaszkodásával” akadályozta az észszerű politikai megoldásokat, és tovább növelte a lakosság és a vállalkozások bizonytalanságát. Grindeanu szerint több mint 30 milliárd lej, vagyis a hazai össztermék (GDP) mintegy 1,5 százalékának megfelelő összeg hiányzik az állami költségvetésből. Ez megkérdőjelezi az elmúlt évben végrehajtott deficitcsökkentő intézkedések eredményességét – írta bejegyzésében a politikus.
Az államfő egyedül, a miniszterelnök-jelölt távollétében tette meg a bejelentést
Fotó: Presidency.ro
A pártelnök azt is bejelentette, hogy hétfőre összehívta a PSD vezetőtestületét, amely megvitatja a jelölést. „A PNL-lel és az USR-rel ellentétben mi tudatában vagyunk annak, hogy a politikai küzdelemnek véget kell érnie ott, ahol az ország jogos érdekei kezdődnek. A mi országunk érdekei, Siegfried” – fogalmazott Grindeanu.
Először történt meg, hogy az államfő nem csak a választásokon parlamenti képviselethez jutott pártok küldöttségeit fogadta, hanem azoknak az újonnan alakult frakcióknak is külön találkozót szentelt, amelyeket a korábbi pártjukat elhagyó, független képviselők és szenátorok hoztak létre.
Felértékelődnek tehát a függetlenek (15 képviselő, 8 szenátor) és a korábbi pártjukat elhagyó törvényhozók által alapított Romániáért Egyesülve (UPR – 17 képviselő) és a Béke – Románia az Első (PACE – 7 szenátor) frakcióba tömörült törvényhozók szavazatai.
Romániát 135 napja (május 5-e óta) ügyvivő kormány vezeti, miután
A májusban felbomlott Európa-barát nagykoalíció pártjai továbbra is elhatárolódnak attól, hogy a parlamentben több mint 30 százalékos súlyt képviselő szélsőjobboldali pártokkal – a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és az SOS Romaniával – közösen alakítsanak kormányt, de az egymást kölcsönösen támadó jobb- (PNL-USR) és baloldali (PSD) pártok képtelenek a szélsőjobb nélküli kormánytöbbséget összehozni.
Nicușor Dan államfő eddig két miniszterelnök-jelöltnek adott kormányalakítási megbízást, de egyiküknek sem sikerült megszereznie a beiktatásához szükséges parlamenti többséget. Első jelöltje, Eugen Tomac elnöki tanácsos szakértői kabinetet javasolt, de még a parlamenti voksolás előtt visszaadta mandátumát, mert egyértelművé vált, hogy nem tudja megszerezni a többség támogatását.
Az elnök másodjára Adrian Veșteát, a PNL – szociáldemokratákkal való együttműködésre nyitott – elnökhelyettesét bízta meg kormányalakítással, akinek azonban mindössze 189-en szavaztak bizalmat a parlamentben, miután saját pártjából (PNL) csak néhány törvényhozót sikerült maga mögé állítania. A kétkamarás bukaresti parlamentben a törvényhozók többségének, 233 képviselőnek és szenátornak a támogató szavazatára van szükség egy új kormány beiktatásához.
Ez azt jelenti, hogy egy jobb- vagy baloldali kisebbségi kormányt csak szélsőjobboldali támogatással lehetne beiktatni, amit egyelőre mindkét oldalon kizárnak. Az RMDSZ részéről a legfontosabb kikötés az, hogy nem hajlandó olyan koalícióban részt venni, amelynek nincs parlamenti többsége a szélsőjobboldali törvényhozók voksai nélkül.
Az előzetes kikötések és a parlamenti matematika szerint elvileg továbbra sem létezik megoldás a működőképes kormánytöbbség kialakítására, de a következő bizalmi szavazáson a törvényhozóknak saját mandátumuk esetleges lerövidítésének kockázatát is mérlegelniük kell. Ha a bukaresti törvényhozás a következő miniszterelnök-jelölt kormányának beiktatását is elutasítja, az államfő feloszlathatja a parlamentet és előrehozott választásokat írhat ki.
Jó két hónap után csütörtökre ismét egyeztetésre hívta Nicuşor Dan államfő a parlamenti pártokat és frakciókat az új kormány megalakításáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!