Meglepetés-jelölttel próbálja feloldani a politikai patthelyzetet az államfő?

Az államfő szeptember 4-én beszélt arról, hogy a kinevezésre a napokban kerül sor, és hogy a patthelyzetet fel kell oldani.

Az elnök egy politikailag független jelöltet részesítene előnyben, aki képes legalább 233 parlamenti képviselőből álló többséget kialakítani. Két további fontos kritérium a gazdasági tapasztalat vagy képzettség, valamint a jó hírnév az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok terén.

Nicușor Dan az értesülések szerint azt közölte a PSD és az RMDSZ vezetőivel, hogy akár egy gazdasági háttérrel rendelkező üzletembert is fontolóra vesz, a két párt azonban inkább olyan miniszterelnököt preferálna, akinek egyértelműbb kapcsolatai vannak a politikummal.

így egyik fél – az egyik oldalon a PSD, a másikon a PNL és az USR, illetve az RMDSZ – sem rendelkezik többséggel.

A PSD bejelentette: nem támogat olyan kormányt, amelyben a párt nem vesz részt.

A szociáldemokrata vezetés megerősítette Sorin Grindeanu pártelnök miniszterelnök-jelöltségét, és támogatja a PSD köré épülő kormány megalakítását, akár kisebbségi kormány formájában is.

Grindeanu kijelentette, hogy a PSD a saját képviselői 127 szavazatát tudja garantálni, vagyis messze áll a szükséges 233 vokstól.

A PSD emellett egy gazdasági és szociális prioritásokra épülő politikai megállapodást is szorgalmaz:

A szociáldemokraták emellett a kormányprogram első 100 nap utáni értékelését is szeretnék.

A pártban felmerült az a lehetőség is, hogy Alexandru Nazare maradjon a pénzügyminisztérium élén, ha Grindeanu lesz a miniszterelnök. Pártbeli források korábban jelezték, hogy a PSD elfogadna egy független miniszterelnököt, vagy akár magát Nazaret is, feltéve, hogy a szociáldemokraták részt vesznek a kormányban.

Ugyanakkor a Digi 24 hírcsatorna értesülései szerint Nazare mellett Dan Luca Niculescu korábbi újságíró, jelenlegi diplomata miniszterelnöknek jelölését fontolgatja.

Az AUR-ral való viszony ugyanakkor árnyaltabb. A PSD korábban többször is leszögezte, hogy nem kíván az AUR-ral közösen kormányozni, azonban nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy parlamenti szavazatokról tárgyaljon más frakciókkal is, amennyiben Grindeanu megkapja a miniszterelnöki megbízatást.

A PNL ugyanakkor nem akar olyan kormányt látni, amelyhez a PSD-nek köze van.

A szenátus elnöke, Mircea Abrudean kijelentette, hogy a PNL nem fogja támogatni egy olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök független-e vagy valamelyik pártból származik.

A liberálisok miniszterelnök-jelöltje Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, akinek jelölését az USR és az RMDSZ is támogatja.

Mureșan az elmúlt napokban fokozta a PSD elleni retorikáját, azzal érvelve, hogy ez ismét nyomást gyakorolna a költségvetési hiányra és Románia külföldi hitelességére.

Az USR hasonló álláspontot képvisel: Cristian Seidler szóvivő kijelentette, hogy a párt nem fog bizalmat szavazni olyan kormánynak, amelyben a PSD is részt vesz, és olyan megoldásra sem, amelyben a szociáldemokraták „helyetteseinek” tekintett személyek kapnak miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári vagy prefekti tisztséget.

A párt csak akkor támogatna egy független miniszterelnököt, ha az egy olyan kormányt vezetne, amelyben nincs helye a PSD-nek, és nincsenek benne a szociáldemokratákhoz politikailag kapcsolódó személyek.

Az RMDSZ hivatalosan ugyanabból indul ki, mint a PNL és az USR: Siegfried Mureșan legyen miniszterelnök. A két román párttól eltérően azonban jelezte, hogy hajlandó más lehetőségeket is mérlegelni.

Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy egy technokrata miniszterelnök is lehetséges változat, és hogy az RMDSZ akár egy PSD-s kisebbségi kormány megalakításában is segíthetne anélkül, hogy feltétlenül részt venne a kormányban.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője szerdán a Krónikának annak kapcsán, hogy az RMDSZ együttműködne-e egy PSD vezette kormánnyal, leszögezte:

„Ezt egyelőre nem tudnám megmondani, de ez elsősorban attól függ, hogy ezt a PSD-kormányt ki támogatná rajtunk kívül. Ha az AUR támogatja, szerintem nekünk nincs mit ott keresnünk, de ezt nem én egyedül fogom eldönteni” – mondta.

Van azonban egy kategorikus feltétel: az AUR ne legyen része az adott többségnek, és a döntő támogatás se származhasson egy, az AUR-tól formálisan elszakadt csoporttól.

Az RMDSZ nem kíván előrehozott választásokat, és úgy véli, hogy a pártoknak kompromisszumot
kell kötniük a kormány gyors megalakítása érdekében.

Az AUR álláspontja radikálisan eltér az elnökkel tárgyaló pártokéitól.

Augusztus 30-án a párt vezetősége egyhangúlag elfogadott egy állásfoglalást, amelyben

George Simion pártelnök ezt követően megerősítette, hogy az AUR nem fog bizalmat szavazni a leendő kormánynak, ha a párt nem tagja a kormánykoalíciónak.

A korábbi tárgyalások során az AUR elnöke azt is kijelentette, hogy a párt csak az AUR által javasolt miniszterelnököt támogatja.

Mivel a fenti, egymást kioltó álláspontok miatt jelenleg patthelyzet van, a kisebb parlamenti frakciók, független képviselők és a nemzeti kisebbségek képviselőinek szavazatai döntő fontosságúak lehetnek bármely kisebbségi kormány számára.

Mint arról beszámoltunk,

Először Eugen Tomac európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással, de mivel nem tudott többséget kialakítani, a bizalmi szavazás előtt visszaadta mandátumát..

A következő jelölt Adrian Veștea, a PNL alelnöke volt de mivel az államfő a párt vezetőségével való egyeztetés nélkül kérte fel kormányalakításra, és a PSD is támogatta, tervezett kormánya nem kapta meg a bizalmat a parlamentben, a szükséges 233 szavazatból mindössze 189-et ért el.