
Fotó: Pinti Attila
Az eltörléskultúra új, „neobolsevista” rendszerében kiiktatandó, megsemmisítendő anomáliának, működési zavarnak tűnnek az Orbán Viktor kormányfőhöz hasonló, kreatív gondolkodásra képes politikusok, a román politikum és média pedig egyrészt ennek jegyében állt bele a magyar kormányfő elleni „hadjáratba”, másrészt azért, mert ellenfélnek tekintik – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője, Románia-szakértő, aki szerint a konfliktus a kormánykoalíció felrúgására is okot adhat.
2022. augusztus 01., 08:112022. augusztus 01., 08:11
2022. augusztus 01., 15:312022. augusztus 01., 15:31
– Klaus Iohannis államfő, Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu, a szintén kormányon levő PSD elnöke és Bogdan Aurescu külügyminiszter is bírálta Orbán Viktor magyar kormányfő egyes körök által rasszistának bélyegzett tusnádfürdői beszédét, amelyben a bevándorlás témáját érintette. Miért csatlakoztak a román politikusok magyar kormányfő politikai ellenfelei által alkalmazott diskurzushoz?
– A rövid válasz az, hogy ők maguk is a magyar kormányfő politikai ellenfelei. A hosszabb válasz pedig az, hogy alkalmatlanok bármilyen önálló gondolkodást és a saját országukról, a közeli és távolabbi szomszédságról és általában véve a világról alkotott, kiforrott elképzeléseket feltételező politikai cselekvésre.
Ez nem csak román jelenség, a „nyugati világban” (itt Nyugat-Európára, Észak-Amerikára és e konglomerátum egyéb „útitársaira” – Japán, Ausztrália stb. – gondolok) a több mint félévszázados jólét és viszonylagos nyugalom a politikai döntéshozatali szinteken háttérbe szorította, vagy legjobb esetben is esetlegessé tette, kivételt erősítő szabállyá változtatta a kreatív lépésekre alkalmas valódi politikusok megjelenését, akiknek a helyét észak-amerikai és nyugat-európai oligarchák által fenntartott média segítségével pórázon tartott „mandarinok” (úgynevezett „USAkraták” és „eurokraták”) és „párhuzamos állam” irányította, döntéseiket Twitter-üzenetek alapján és szintjén meghozó tisztviselők vették át. Néhány jó és – sajnos! – egyre több rossz dolog mellett ezt a jelenséget is importáltuk a „rendszerváltás” után, a közép-kelet-európai politikából és döntéshozatali rendszerből is kiszorulóban vannak a politikusok, és ebből következően a kormányokat és a kormányzás különböző szintjeit is szellemileg és intellektuálisan is „alultáplált” „intézők” népesítik be.
Ebben a „nyugati oligarchák és „USAkraták”/„eurokraták” rendelkezésére álló óriási pénzösszegek és más gazdasági eszközök, a nemzeti igazságszolgáltatások neobolsevizmus által már megszállt „központi” igazságszolgáltatási szervek (pl. az Európai Unió Bírósága) és a politikai aktivizmus szintjére süllyesztett és egyneműsített (nemtelenített) „fősodormédiával” létrehozni próbált új rendszerben kiiktatandó, megsemmisítendő anomáliának, működési zavarnak tűnnek az Orbán Viktor kormányfőhöz hasonló politikusok. Az új neobolsevizmus áradatával – szellemi alapok nélkül – csak együtt úszni képes román politikusok részéről „természetes” volt, hogy együtt fognak üvölteni a farkasokkal! Annyi különbséggel, hogy az „európai” neobolsevista „fősodor” igényeinek kényszeres kiszolgálásán kívül, a román politikusok újabb alkalmat találtak arra, hogy újabb „nyugati” támogatást szerezzenek, vagy próbáljanak szerezni a Magyarország és a magyar nemzet egésze és annak a jelenlegi Romániában élő része ellen több mint egy évszázada folytatott információs hadviselésükhöz!

Orbán Viktor Nyugat-párti, de ellenzi a Nyugat, különösen a nyugati vezetők által tanúsított hozzáállást – állapította meg Ion Cristoiu, aki történelminek nevezte a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédét.
– Befolyásolhatja-e a magyar–román viszonyt a kialakult helyzet, vagy a nyári uborkaszezonban felkapott többi felfújt ügyhöz hasonlóan néhány napon belül feledésbe merül?
– Mindkét lehetőség nyitva áll. Az látható volt, hogy néhány üdítő kivételtől eltekintve a román média titkosszolgálatok, valamint külföldi „szponzorok” által felügyelt/ellenőrzött és pénzelt része teljes fegyverzetét felvonultatta és olyan szintre emelte a magyarok elleni hergelést, aminek lehetnek hosszabb távú következményei.
Majd meglátjuk, hogy az orosz–ukrán háború, a közelgő tél, a nyugat-európai, észak-amerikai gazdaságok már bekövetkezett, vagy várható recessziója milyen irányban mozdítja el a magyar–román viszonyokat (is).
Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője
Fotó: Facebook
– Ennek már vannak jelei, e sorok írásakor nekem úgy tűnik, hogy elsősorban a Nemzeti Liberális Párton (PNL) belül erősebbek azok a törekvések, melyek ezt jó alkalomnak tartanák az esetleges „dobbantásra”, azaz a kormánykoalíció felszámolására és pártjuk ellenzékbe vonulására. Már a jelenlegi kormánykoalíció létrejöttekor nyilvánvaló volt, hogy ez nem „szerelemházasság”, a PNL és elsősorban Klaus Iohannis elnök politikai baklövései olyan pillanatban verték szét a 2020-as választást követően létrejött koalíciót, amikor egy esetleg Iohannis által megtámogatott PNL-s, vagy egy Iohannis és a liberálisok által megzsarolható szociáldemokrata, PSD-s kisebbségi kormány számára még túl sok lett volna hátra a 2024-es választásig. Ugyanakkor
Különösen akkor, ha a jelenlegi koalíció nem tudja legalább elfogadhatónak „eladható” módon kezelni a most körvonalazódó nemzetközi gazdasági és politikai válságot. A fenti két lehetőség az effektív kormányzás terén látszólag nem érintené hátrányosan az RMDSZ helyzetét, mert a mostani koalíció bármelyik pártja folytatná kisebbségi kormányként, – elvileg – rászorulna az RMDSZ támogatására. De ez nem ennyire egyszerű és egyelőre inkább az látható, hogy a koalíciós társak román pártjai a másik fél számára akarják „érinthetetlenné”, koalícióképtelenné tenni az RMDSZ-t, míg a PSD-n és a PNL-n belül nem születik meg a végleges döntés a koalíció sorsáról. Úgy érzem, hogy a magyar jogkövetelések ebben a fázisban nem játszanak tartalmi, lényegi szerepet, ha esetleg szóba fognak kerülni, akkor csak a román közvéleménynek szánt könnyen érthető politikai csomagolásként szolgálnak majd.

Nincs ok koalíciós válságra, az RMDSZ ugyanis eleget tett partnereivel szemben vállalt kötelezettségeinek, Orbán Viktor pedig nem Romániáról és nem a bukaresti hatóságokról beszélt a Tusványoson – jelentette ki pénteken Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Az RMDSZ-nek nyilvánosan tisztáznia kell az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatos álláspontját – jelentette ki pénteken Klaus Iohannis.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Ünnepélyes keretek között elkezdődött a Hanwha Aerospace dél-koreai hadiipari vállalat romániai gyárának építése – írja a Profit.ro.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!