
Eugeniu Iordăchescu
Fotó: Facebook/Asociatia Inginerilor Constructori Romania
Életének 90. évében elhunyt Bukarestben Eugeniu Iordăchescu építészmérnök, akinek 29 olyan épületet – köztük 13 műemléktemplomot és -kolostort – sikerült megmentenie a lebontástól, amelyek Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor megalomániás városrendezési terveinek útjában álltak.
2019. január 06., 16:462019. január 06., 16:46
Iordăchescut, akit 2016-ban a román ortodox egyház legrangosabb elismerésével, a Patriarkátus Keresztjével tüntettek ki, vasárnap helyezték örök nyugalomra.
Bukarestben a múlt század nyolcvanas éveiben csaknem 40 ezer épületet, köztük rengeteg műemléket bontottak le az úgynevezett „szisztematizálás” idején, hogy helyet csináljanak a diktátor által megálmodott, észak-koreai ihletésű palotának, a „Nép Házának” és az azt körülvevő új városközpontnak. Iordăchescunak, aki egy tervezőintézet műszaki igazgatója volt, sikerült meggyőznie Ceaușescut, hogy nem szükséges minden templomot lebontani, elég ha „elbújtatják” őket az új betonkolosszusok mögé.
Az építészmérnök által kidolgozott módszerrel az elköltöztetendő épületek alá betonlapot öntöttek, majd az egész építményt az erre a célra odakészített síneken egy darabban elvontatták. Így menekítették el Ceaușescu buldózereinek útjából Bukarest egyik legértékesebb műemlékét, a 16. századból származó Mihai Vodă kolostort, amelyet csaknem 300 méterrel arrébb és hat méterrel lejjebb költöztettek arról a dombról, ahol – a bukaresti parlament székházává vált – Nép Háza épült.
Összesen 13 műemléktemplom menekült így meg – többségük a fővárosban –, de a bukaresti „szisztematizálásnak” így is 22 templom és kolostor esett áldozatul.
Iordăchescunak lakóházakat és közigazgatási épületeket is sikerült módszerével megmentenie. Gyulafehérváron egy – a központi sugárút kialakítását akadályozó – 80 lakásos panelházat vágott ketté, és az egyik darabját 55 méterrel arrébb költöztette úgy, hogy a benne lakókat ki sem költöztették a „vonatozás” csaknem hat órás időtartamára.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!