
Az idei román extrakorai paradicsom ára akár Európa legmagasabbjai közé is tartozhat (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Már március óta szedik az első, extrakorai hazai paradicsomot, amelyet a termelők 40–42 lej közötti nagykereskedelmi áron adnak el kilogrammonként, viszont a piacokon már csaknem 70, vagy akár 80 lejért árulják a viszonteladók.
2026. április 04., 21:132026. április 04., 21:13
Ion Păunel, az Olt Megyei Mezőgazdasági Termelők Szakszervezetének elnöke az Agerpres hírügynökség riportjában elmondta, az árakat elsősorban a jelentősen megemelkedett költségek indokolják: drágult a fóliasátrak fűtéséhez szükséges energia, üzemanyag, a műtrágya, a vetőmag, a munkaerő és gyakorlatilag minden termelési ráfordítás, miközben az idei tél kevés napsütéssel, sok borús nappal és alacsony hőmérséklettel járt.
A riport szerint a kínálat egyelőre szűk, a kereslet viszont nagy, ezért a termelők arra számítanak, hogy az ortodox húsvét előtti napokban sem feltétlenül csökken majd az ár. Păunel felidézte:
Szerinte a húsvét előtti héten a nagyobb kínálatot ellensúlyozhatja a megugró kereslet, ezért a fogyasztók nem biztos, hogy árcsökkenést tapasztalnak majd a standoknál.
A korai román paradicsom magas árát a termelők a különleges termesztési körülményekkel is magyarázzák. Păunel szerint ezek a paradicsomok két bolgár fajta, a Paris és a Prekos termesztéséből származnak, amelyek különösen koraiak, jól viselik a fényhiányos időszakokat, és ízük miatt keresettek, noha hozamuk viszonylag alacsony. Ő maga úgy vélte,
A riportban megszólaló izbiceni-i termelő, Tomel Băețică arról beszélt, hogy a jó ízű, hazai paradicsom előállítása komoly áldozatokkal jár: a fűtés költsége 1500 négyzetméteren éjszakánként 500 lej, 3000 négyzetméteren pedig 1000 lej volt.
Becslése szerint az idei költségeik mintegy 40 százalékkal nőttek, miközben a termés 20–25 százalékkal kisebb lehet a korábbi éveknél. A termelő hangsúlyozta: a paradicsom a gazdáktól 40–42 lejért indul, és ezt nem tartja túlzónak, mivel egy szűk piaci rétegnek szánt, romlandó, földben termesztett, ízes termékről van szó, amely nem bír hosszú polci élettartamot.
A cikk kitér arra is, hogy az izbiceni-i paradicsom elsősorban Bukarestbe és más nagyvárosokba kerül, főként piacokra, kevésbé szupermarketekbe. A termelők egyúttal hangsúlyozták, hogy kizárólag engedélyezett szereket használnak, miközben az idei évtől szigorodtak a növényvédőszer-használatra vonatkozó szankciók: a határérték-túllépés vagy tiltott anyagok alkalmazása 35 ezer lejes bírságot, valamint a támogatási programokból való kizárást is maga után vonhatja – olvasható az Agerpres riportjában.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!