2011. november 14., 15:452011. november 14., 15:45
Az RMDSZ volt elnöke szerint a konfliktusos kilencvenes évekhez képest jó a magyar-román államközi viszony, amely ugyanakkor lehetne sokkal szorosabb és gazdagabb. Markó Béla a arról is beszélt, hogy
Az RMDSZ volt vezetője hasznosnak ítélte a korábban szervezett magyar-román közös kormányüléseket, amelyek sora 2009 őszén a román kormányválság miatt szakadt meg. A politikus szerint ezek a találkozók olyan keretet hoztak létre, amelyet ki lehetett tölteni tartalommal. Rossz, hogy egy ideje elmaradtak – mondta Markó a Népszava hétfői számában megjelent interjúban.
„Mi többször is javaslatot tettünk rá. Az új magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy amíg készül a soros elnökségre, illetve amíg ellátja azt, addig képtelen beiktatni a sűrű programba. Július óta viszont semmi sem történt, és csak azt tudom mondani, hogy szükség lenne rá” – fejtette ki Markó.
Markó Béla a magyar–román államközi kapcsolatok helyzetét érintő kérdésre úgy fogalmazott: ha a konfliktusos kilencvenes évekre gondolunk, ahhoz képest jó a viszony. „Ebben a pillanatban nincsenek nagy vitás ügyek, nincsenek konfliktusok, de lehetne jóval szorosabb, jóval gazdagabb ez a viszony. Románia és Magyarország között stratégiai partnerségnek kellene lennie, a két országnak a térség egészét meghatározó módon kellene együttműködnie. Ez viszont még nem valósult meg” – fejtette ki.
A politikus kifejezte meggyőződését: a magyar kormány és az erdélyi politika viszonya nem függhet attól, hogy éppen ki az RMDSZ elnöke, vagy Magyarországon éppen melyik párt van kormányon.
Markó emlékeztetett: az elmúlt húsz évben mindvégig azt vallotta, hogy az erdélyi magyar közösségnek támaszkodnia kell a magyarországi támogatásra, de önállóan kell politizálnia Bukarestben és máshol is, ugyanis a helyi politikai vezetők ismerik a legjobban a közösség helyzetét. „Ezzel szemben sokszor megtapasztaltam, hogy egyik vagy másik párt vagy politikus megpróbálta csatlósként kezelni, alárendeltségi viszonyba helyezni az RMDSZ-t” – fogalmazott Markó, aki „nagy mulasztásnak” tartja, hogy nem igazán szoros a szervezet és a magyar kormány közötti együttműködés.
Markó Béla rossz kezdeményezésnek tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozatalát, elítélve, hogy – mint mondta – ezt Magyarországról támogatják. Ez a párt egyelőre nem mutatott fel semmiféle programot, nem tudni, milyen alternatívában gondolkodik ahhoz képest, amit az RMDSZ Bukarestben végez – állapította meg az interjúban.
Azt is elmondta: Tőkés Lászlót – noha az RMDSZ-listáról jutott az Európai Parlamentbe – nem tudja az RMDSZ képviselőjének tekinteni. „Ő RMDSZ-es csak akkor volt, amikor ebből valami hasznos formai következménye származott, például így lehetett tagja a néppárti frakciónak. De ő soha, egyetlen pillanatig sem tekintette magát RMDSZ-es képviselőnek. És attól függetlenül, hogy ez formailag ebben a pillanatban így néz ki, én sem tudom őt annak tekintetni” – válaszolta az RMDSZ exelnöke arra a kérdésre, hogy mit tehet a szövetség az ellen, hogy Tőkés folyamatosan „a párt ellen agitál”.
„Az RMDSZ nem párt, pártokat Tőkés László hozott létre. Mi kezdettől fogva szövetség voltunk, amelyben a különböző vélemények megférnek egymás mellett, de azt hiszem, hogy például ez a brüsszeli eset nem fér bele” – utalt arra, hogy október közepén Tőkés „Mit keres az EP-ben ciános Béla???” felirattal ragasztotta le a Markó brüsszeli előadását hirdető plakátot.
Markó Béla veszélyben látja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. Úgy vélekedett: az EMNP-nek nem is célja, hogy maga is a román parlamentben képviselhesse a magyarság érdekeit. „Míg az RMDSZ szerint, ha az erdélyi magyarságnak nincs képviselete a bukaresti parlamentben, akkor elveszítünk egy rendkívül fontos eszközt és veszélyeztetjük a közösség jövőjét, addig – legalábbis én úgy látom – az EMNP nem így gondolkodik. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az a célja, hogy most már ők is a román parlamentben képviselhessék a magyarság céljait. Attól tartok, hogy nekik az is eredmény lenne, ha meg lehetne akadályozni az RMDSZ bejutását” a jövő évi parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla a Népszavának nyilatkozva.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.