2011. november 14., 15:452011. november 14., 15:45
Az RMDSZ volt elnöke szerint a konfliktusos kilencvenes évekhez képest jó a magyar-román államközi viszony, amely ugyanakkor lehetne sokkal szorosabb és gazdagabb. Markó Béla a arról is beszélt, hogy
Az RMDSZ volt vezetője hasznosnak ítélte a korábban szervezett magyar-román közös kormányüléseket, amelyek sora 2009 őszén a román kormányválság miatt szakadt meg. A politikus szerint ezek a találkozók olyan keretet hoztak létre, amelyet ki lehetett tölteni tartalommal. Rossz, hogy egy ideje elmaradtak – mondta Markó a Népszava hétfői számában megjelent interjúban.
„Mi többször is javaslatot tettünk rá. Az új magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy amíg készül a soros elnökségre, illetve amíg ellátja azt, addig képtelen beiktatni a sűrű programba. Július óta viszont semmi sem történt, és csak azt tudom mondani, hogy szükség lenne rá” – fejtette ki Markó.
Markó Béla a magyar–román államközi kapcsolatok helyzetét érintő kérdésre úgy fogalmazott: ha a konfliktusos kilencvenes évekre gondolunk, ahhoz képest jó a viszony. „Ebben a pillanatban nincsenek nagy vitás ügyek, nincsenek konfliktusok, de lehetne jóval szorosabb, jóval gazdagabb ez a viszony. Románia és Magyarország között stratégiai partnerségnek kellene lennie, a két országnak a térség egészét meghatározó módon kellene együttműködnie. Ez viszont még nem valósult meg” – fejtette ki.
A politikus kifejezte meggyőződését: a magyar kormány és az erdélyi politika viszonya nem függhet attól, hogy éppen ki az RMDSZ elnöke, vagy Magyarországon éppen melyik párt van kormányon.
Markó emlékeztetett: az elmúlt húsz évben mindvégig azt vallotta, hogy az erdélyi magyar közösségnek támaszkodnia kell a magyarországi támogatásra, de önállóan kell politizálnia Bukarestben és máshol is, ugyanis a helyi politikai vezetők ismerik a legjobban a közösség helyzetét. „Ezzel szemben sokszor megtapasztaltam, hogy egyik vagy másik párt vagy politikus megpróbálta csatlósként kezelni, alárendeltségi viszonyba helyezni az RMDSZ-t” – fogalmazott Markó, aki „nagy mulasztásnak” tartja, hogy nem igazán szoros a szervezet és a magyar kormány közötti együttműködés.
Markó Béla rossz kezdeményezésnek tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozatalát, elítélve, hogy – mint mondta – ezt Magyarországról támogatják. Ez a párt egyelőre nem mutatott fel semmiféle programot, nem tudni, milyen alternatívában gondolkodik ahhoz képest, amit az RMDSZ Bukarestben végez – állapította meg az interjúban.
Azt is elmondta: Tőkés Lászlót – noha az RMDSZ-listáról jutott az Európai Parlamentbe – nem tudja az RMDSZ képviselőjének tekinteni. „Ő RMDSZ-es csak akkor volt, amikor ebből valami hasznos formai következménye származott, például így lehetett tagja a néppárti frakciónak. De ő soha, egyetlen pillanatig sem tekintette magát RMDSZ-es képviselőnek. És attól függetlenül, hogy ez formailag ebben a pillanatban így néz ki, én sem tudom őt annak tekintetni” – válaszolta az RMDSZ exelnöke arra a kérdésre, hogy mit tehet a szövetség az ellen, hogy Tőkés folyamatosan „a párt ellen agitál”.
„Az RMDSZ nem párt, pártokat Tőkés László hozott létre. Mi kezdettől fogva szövetség voltunk, amelyben a különböző vélemények megférnek egymás mellett, de azt hiszem, hogy például ez a brüsszeli eset nem fér bele” – utalt arra, hogy október közepén Tőkés „Mit keres az EP-ben ciános Béla???” felirattal ragasztotta le a Markó brüsszeli előadását hirdető plakátot.
Markó Béla veszélyben látja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. Úgy vélekedett: az EMNP-nek nem is célja, hogy maga is a román parlamentben képviselhesse a magyarság érdekeit. „Míg az RMDSZ szerint, ha az erdélyi magyarságnak nincs képviselete a bukaresti parlamentben, akkor elveszítünk egy rendkívül fontos eszközt és veszélyeztetjük a közösség jövőjét, addig – legalábbis én úgy látom – az EMNP nem így gondolkodik. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az a célja, hogy most már ők is a román parlamentben képviselhessék a magyarság céljait. Attól tartok, hogy nekik az is eredmény lenne, ha meg lehetne akadályozni az RMDSZ bejutását” a jövő évi parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla a Népszavának nyilatkozva.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.