Szolgálatosak. Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyaránt élvezi a hálózatok támogatását
Fotó: Presidency.ro
Miután Nicolae Ciucă személyében egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök kerülhet a miniszterelnöki székbe a bukaresti Victoria-palotában, ismét előtérbe kerül az állam- és nemzetbiztonsági struktúrák romániai politikai döntéshozatalra gyakorolt befolyásának kérdése. Adódik a kérdés: szintet lépett a „mélyállam”?
2021. október 27., 15:232021. október 27., 15:23
Stefano Bottoni, az országot, de a közép-európai térséget is jól ismerő, magyarul anyanyelvi szinten beszélő egyetemi oktató vitatott elméletnek nevezi azt a néhány elemző által vallott nézetet, miszerint Romániát egyfajta párhuzamos államgépezet működteti.
Ő inkább azt gondolja, hogy Romániában hagyományosan nagyon erősek az állambiztonsági és nemzetbiztonsági struktúrák, a két világháború között és a kommunizmus idejében is azok voltak. „Az elmélet szerint ezek alkotják az államapparátus gerincét, amelyet nem lehet összetörni,
– mondta a firenzei egyetem oktatója a balkáni országok történéseivel foglalkozó Balk.hu portálnak még azelőtt, hogy Klaus Iohannis elnök megbízta volna a kormányalakítással Nicolae Ciucă védelmi minisztert.
Bottoni szerint most a nagy kérdés az, hogy ez a „mélyállam” mit talált ki a 2024-es választási évre, kit szeretne látni az ország élén Klaus Iohannis után, mert – mint fogalmazott – nyilvánvalóan nem a következő kormányfő a lényeg, ezek mind áthidaló emberek.
Az egyetemi oktató úgy látja, a hálózatnak most nagyon erős külső támogatói vannak, így az Egyesült Államok és a NATO, valamint az Európai Unió. „Itt van egy fontos külső igazodási pont, Románia számára pedig tényleg kulcsfontosságú kérdés, hogy nemcsak megbízható legyen, hanem annak is tűnjön az amerikaiak számára. Ez rettenetesen fontos, hiszen ott van Ukrajna, és Ukrajna révén ott van Oroszország, ott van a Fekete-tenger, tehát a térség mindenképpen geopolitikai gócpont,
Tehát fontos számukra, hogy Romániában ne legyen semmi olyan kihívás, ami ezt az alapirányt megváltoztatja. Ez mindent felülír, és ha a román demokráciát formálissá kell tenni ennek érdekében, ez akkor is megéri számukra” – fogalmazott Bottoni.
A szakértő szerint a hadsereg és a titkosszolgálatok az utóbbi harminc évben inkább királycsinálókként jelentek meg, és mindig kétfelé vagy többfelé játszottak. „Ritkán volt az, hogy csak egy lóra tettek, mert ezek az erők is megosztottak: sokféle titkosszolgálat van, és láttunk azért az utóbbi húsz évben is bőven késhegyre menő harcot a különböző struktúrák között” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
„Van egy nagy hatalmi központ Traian Băsescu óta az elnöki adminisztráció körül. Az elnöki intézmény Romániában hagyományosan erős, alkotmányjogilag is erős, a politikum, a politikai szféra, a kormányok gyengesége, valamint a legitimitásának hiánya pedig gyakorlatilag egyre inkább felerősítette annak a stabilabbnak tűnő intézménynek a szerepét, ami az elnököt jelenti. Ők jó jelöltnek tekintették korábban Băsescut, azért is, mert Băsescu közéjük tartozott, ő is abból a hálózatból jött, abban a struktúrában nevelkedett, onnan emelkedett ki a hetvenes-nyolcvanas években, vagy pedig Klaus Iohannist, akit sikeresen kooptáltak néhány tanácsadó révén, akiknek a szerepe egyértelmű volt az elnöki apparátusban is” – mondta Stefano Bottoni.
Vladimir Tismăneanu politológus, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője egy minapi Facebook-bejegyzésében egyértelműen a „szolgálatok emberének” nevezte Iohannist.
– írta Tismăneanu. Hozzátette: a „szörnyűséges” Szociálliberális Unió (USL) által kitalált, s a titkosszolgálatok iránt lekötelezett volt nagyszebeni polgármester színpadias hiúsággal játssza az elnöki szerepet. „Őt nem győzték le a szolgálatok, mert az ő emberük volt” – fogalmazott bejegyzésében Vladimir Tismăneanu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember elején újabb egyeztetést tart a pártokkal a miniszterelnök-jelölt kiválasztásáról – jelentette be Nicușor Dan államfő csütörtök este.
Nicușor Dan elnök csütörtök este kijelentette, hogy véleménye szerint Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka nem vett részt a forradalom vagy a bányászjárás idején történt tüntetések leverésében.
Elsüllyedt egy dominikai zászló alatt közlekedő teherhajó csütörtökön este a Fekete-tengeren, nem messze a román partoktól. Nicușor Dan államfő közölte: a járművet találat érte a román felségvizek közvetlen közelében.
Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.
Lucian Pahonțu tábornok, az állami vezetők személyes védelmét ellátó Kormányőrség (SPP) parancsnoka 1989 előtt a kommunista állam titkosrendőrsége, a Securitate tagja volt, és szakaszparancsnokként jelen volt a 1989. december 21-i éjszakai eseményeknél.
Sürgős ellenőrzést rendelt el Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, miután az elmúlt napokban a daganatos betegek arra panaszkodtak, hogy gyógyszerhiány lépett fel Romániában.
Mintegy 2000 négyzetméteren pusztított erdőtűz szredán délután a Tulcea megyei Plauru közelében.
Nem szabad rossz közalkalmazotti bértörvényt elfogadni, még akkor sem, ha ezzel az ország elveszít 770 millió eurónyi uniós támogatást – jelentette ki Kelemen Hunor, az ügyvivő kormányban részt vevő RMDSZ elnöke.
A volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk a közalkalmazotti bértörvényről, és ezzel közösen vállalták a kapcsolódó 770 millió euró helyreállítási forrás elvesztését – jelentette ki szerda este Nicușor Dan.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás