Szolgálatosak. Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyaránt élvezi a hálózatok támogatását
Fotó: Presidency.ro
Miután Nicolae Ciucă személyében egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök kerülhet a miniszterelnöki székbe a bukaresti Victoria-palotában, ismét előtérbe kerül az állam- és nemzetbiztonsági struktúrák romániai politikai döntéshozatalra gyakorolt befolyásának kérdése. Adódik a kérdés: szintet lépett a „mélyállam”?
2021. október 27., 15:232021. október 27., 15:23
Stefano Bottoni, az országot, de a közép-európai térséget is jól ismerő, magyarul anyanyelvi szinten beszélő egyetemi oktató vitatott elméletnek nevezi azt a néhány elemző által vallott nézetet, miszerint Romániát egyfajta párhuzamos államgépezet működteti.
Ő inkább azt gondolja, hogy Romániában hagyományosan nagyon erősek az állambiztonsági és nemzetbiztonsági struktúrák, a két világháború között és a kommunizmus idejében is azok voltak. „Az elmélet szerint ezek alkotják az államapparátus gerincét, amelyet nem lehet összetörni,
– mondta a firenzei egyetem oktatója a balkáni országok történéseivel foglalkozó Balk.hu portálnak még azelőtt, hogy Klaus Iohannis elnök megbízta volna a kormányalakítással Nicolae Ciucă védelmi minisztert.
Bottoni szerint most a nagy kérdés az, hogy ez a „mélyállam” mit talált ki a 2024-es választási évre, kit szeretne látni az ország élén Klaus Iohannis után, mert – mint fogalmazott – nyilvánvalóan nem a következő kormányfő a lényeg, ezek mind áthidaló emberek.
Az egyetemi oktató úgy látja, a hálózatnak most nagyon erős külső támogatói vannak, így az Egyesült Államok és a NATO, valamint az Európai Unió. „Itt van egy fontos külső igazodási pont, Románia számára pedig tényleg kulcsfontosságú kérdés, hogy nemcsak megbízható legyen, hanem annak is tűnjön az amerikaiak számára. Ez rettenetesen fontos, hiszen ott van Ukrajna, és Ukrajna révén ott van Oroszország, ott van a Fekete-tenger, tehát a térség mindenképpen geopolitikai gócpont,
Tehát fontos számukra, hogy Romániában ne legyen semmi olyan kihívás, ami ezt az alapirányt megváltoztatja. Ez mindent felülír, és ha a román demokráciát formálissá kell tenni ennek érdekében, ez akkor is megéri számukra” – fogalmazott Bottoni.
A szakértő szerint a hadsereg és a titkosszolgálatok az utóbbi harminc évben inkább királycsinálókként jelentek meg, és mindig kétfelé vagy többfelé játszottak. „Ritkán volt az, hogy csak egy lóra tettek, mert ezek az erők is megosztottak: sokféle titkosszolgálat van, és láttunk azért az utóbbi húsz évben is bőven késhegyre menő harcot a különböző struktúrák között” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
„Van egy nagy hatalmi központ Traian Băsescu óta az elnöki adminisztráció körül. Az elnöki intézmény Romániában hagyományosan erős, alkotmányjogilag is erős, a politikum, a politikai szféra, a kormányok gyengesége, valamint a legitimitásának hiánya pedig gyakorlatilag egyre inkább felerősítette annak a stabilabbnak tűnő intézménynek a szerepét, ami az elnököt jelenti. Ők jó jelöltnek tekintették korábban Băsescut, azért is, mert Băsescu közéjük tartozott, ő is abból a hálózatból jött, abban a struktúrában nevelkedett, onnan emelkedett ki a hetvenes-nyolcvanas években, vagy pedig Klaus Iohannist, akit sikeresen kooptáltak néhány tanácsadó révén, akiknek a szerepe egyértelmű volt az elnöki apparátusban is” – mondta Stefano Bottoni.
Vladimir Tismăneanu politológus, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője egy minapi Facebook-bejegyzésében egyértelműen a „szolgálatok emberének” nevezte Iohannist.
– írta Tismăneanu. Hozzátette: a „szörnyűséges” Szociálliberális Unió (USL) által kitalált, s a titkosszolgálatok iránt lekötelezett volt nagyszebeni polgármester színpadias hiúsággal játssza az elnöki szerepet. „Őt nem győzték le a szolgálatok, mert az ő emberük volt” – fogalmazott bejegyzésében Vladimir Tismăneanu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás