Szolgálatosak. Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyaránt élvezi a hálózatok támogatását
Fotó: Presidency.ro
Miután Nicolae Ciucă személyében egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök kerülhet a miniszterelnöki székbe a bukaresti Victoria-palotában, ismét előtérbe kerül az állam- és nemzetbiztonsági struktúrák romániai politikai döntéshozatalra gyakorolt befolyásának kérdése. Adódik a kérdés: szintet lépett a „mélyállam”?
2021. október 27., 15:232021. október 27., 15:23
Stefano Bottoni, az országot, de a közép-európai térséget is jól ismerő, magyarul anyanyelvi szinten beszélő egyetemi oktató vitatott elméletnek nevezi azt a néhány elemző által vallott nézetet, miszerint Romániát egyfajta párhuzamos államgépezet működteti.
Ő inkább azt gondolja, hogy Romániában hagyományosan nagyon erősek az állambiztonsági és nemzetbiztonsági struktúrák, a két világháború között és a kommunizmus idejében is azok voltak. „Az elmélet szerint ezek alkotják az államapparátus gerincét, amelyet nem lehet összetörni,
– mondta a firenzei egyetem oktatója a balkáni országok történéseivel foglalkozó Balk.hu portálnak még azelőtt, hogy Klaus Iohannis elnök megbízta volna a kormányalakítással Nicolae Ciucă védelmi minisztert.
Bottoni szerint most a nagy kérdés az, hogy ez a „mélyállam” mit talált ki a 2024-es választási évre, kit szeretne látni az ország élén Klaus Iohannis után, mert – mint fogalmazott – nyilvánvalóan nem a következő kormányfő a lényeg, ezek mind áthidaló emberek.
Az egyetemi oktató úgy látja, a hálózatnak most nagyon erős külső támogatói vannak, így az Egyesült Államok és a NATO, valamint az Európai Unió. „Itt van egy fontos külső igazodási pont, Románia számára pedig tényleg kulcsfontosságú kérdés, hogy nemcsak megbízható legyen, hanem annak is tűnjön az amerikaiak számára. Ez rettenetesen fontos, hiszen ott van Ukrajna, és Ukrajna révén ott van Oroszország, ott van a Fekete-tenger, tehát a térség mindenképpen geopolitikai gócpont,
Tehát fontos számukra, hogy Romániában ne legyen semmi olyan kihívás, ami ezt az alapirányt megváltoztatja. Ez mindent felülír, és ha a román demokráciát formálissá kell tenni ennek érdekében, ez akkor is megéri számukra” – fogalmazott Bottoni.
A szakértő szerint a hadsereg és a titkosszolgálatok az utóbbi harminc évben inkább királycsinálókként jelentek meg, és mindig kétfelé vagy többfelé játszottak. „Ritkán volt az, hogy csak egy lóra tettek, mert ezek az erők is megosztottak: sokféle titkosszolgálat van, és láttunk azért az utóbbi húsz évben is bőven késhegyre menő harcot a különböző struktúrák között” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
„Van egy nagy hatalmi központ Traian Băsescu óta az elnöki adminisztráció körül. Az elnöki intézmény Romániában hagyományosan erős, alkotmányjogilag is erős, a politikum, a politikai szféra, a kormányok gyengesége, valamint a legitimitásának hiánya pedig gyakorlatilag egyre inkább felerősítette annak a stabilabbnak tűnő intézménynek a szerepét, ami az elnököt jelenti. Ők jó jelöltnek tekintették korábban Băsescut, azért is, mert Băsescu közéjük tartozott, ő is abból a hálózatból jött, abban a struktúrában nevelkedett, onnan emelkedett ki a hetvenes-nyolcvanas években, vagy pedig Klaus Iohannist, akit sikeresen kooptáltak néhány tanácsadó révén, akiknek a szerepe egyértelmű volt az elnöki apparátusban is” – mondta Stefano Bottoni.
Vladimir Tismăneanu politológus, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője egy minapi Facebook-bejegyzésében egyértelműen a „szolgálatok emberének” nevezte Iohannist.
– írta Tismăneanu. Hozzátette: a „szörnyűséges” Szociálliberális Unió (USL) által kitalált, s a titkosszolgálatok iránt lekötelezett volt nagyszebeni polgármester színpadias hiúsággal játssza az elnöki szerepet. „Őt nem győzték le a szolgálatok, mert az ő emberük volt” – fogalmazott bejegyzésében Vladimir Tismăneanu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás