
Szolgálatosak. Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyaránt élvezi a hálózatok támogatását
Fotó: Presidency.ro
Miután Nicolae Ciucă személyében egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök kerülhet a miniszterelnöki székbe a bukaresti Victoria-palotában, ismét előtérbe kerül az állam- és nemzetbiztonsági struktúrák romániai politikai döntéshozatalra gyakorolt befolyásának kérdése. Adódik a kérdés: szintet lépett a „mélyállam”?
2021. október 27., 15:232021. október 27., 15:23
Stefano Bottoni, az országot, de a közép-európai térséget is jól ismerő, magyarul anyanyelvi szinten beszélő egyetemi oktató vitatott elméletnek nevezi azt a néhány elemző által vallott nézetet, miszerint Romániát egyfajta párhuzamos államgépezet működteti.
Ő inkább azt gondolja, hogy Romániában hagyományosan nagyon erősek az állambiztonsági és nemzetbiztonsági struktúrák, a két világháború között és a kommunizmus idejében is azok voltak. „Az elmélet szerint ezek alkotják az államapparátus gerincét, amelyet nem lehet összetörni,
– mondta a firenzei egyetem oktatója a balkáni országok történéseivel foglalkozó Balk.hu portálnak még azelőtt, hogy Klaus Iohannis elnök megbízta volna a kormányalakítással Nicolae Ciucă védelmi minisztert.
Bottoni szerint most a nagy kérdés az, hogy ez a „mélyállam” mit talált ki a 2024-es választási évre, kit szeretne látni az ország élén Klaus Iohannis után, mert – mint fogalmazott – nyilvánvalóan nem a következő kormányfő a lényeg, ezek mind áthidaló emberek.
Az egyetemi oktató úgy látja, a hálózatnak most nagyon erős külső támogatói vannak, így az Egyesült Államok és a NATO, valamint az Európai Unió. „Itt van egy fontos külső igazodási pont, Románia számára pedig tényleg kulcsfontosságú kérdés, hogy nemcsak megbízható legyen, hanem annak is tűnjön az amerikaiak számára. Ez rettenetesen fontos, hiszen ott van Ukrajna, és Ukrajna révén ott van Oroszország, ott van a Fekete-tenger, tehát a térség mindenképpen geopolitikai gócpont,
Tehát fontos számukra, hogy Romániában ne legyen semmi olyan kihívás, ami ezt az alapirányt megváltoztatja. Ez mindent felülír, és ha a román demokráciát formálissá kell tenni ennek érdekében, ez akkor is megéri számukra” – fogalmazott Bottoni.
A szakértő szerint a hadsereg és a titkosszolgálatok az utóbbi harminc évben inkább királycsinálókként jelentek meg, és mindig kétfelé vagy többfelé játszottak. „Ritkán volt az, hogy csak egy lóra tettek, mert ezek az erők is megosztottak: sokféle titkosszolgálat van, és láttunk azért az utóbbi húsz évben is bőven késhegyre menő harcot a különböző struktúrák között” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.
„Van egy nagy hatalmi központ Traian Băsescu óta az elnöki adminisztráció körül. Az elnöki intézmény Romániában hagyományosan erős, alkotmányjogilag is erős, a politikum, a politikai szféra, a kormányok gyengesége, valamint a legitimitásának hiánya pedig gyakorlatilag egyre inkább felerősítette annak a stabilabbnak tűnő intézménynek a szerepét, ami az elnököt jelenti. Ők jó jelöltnek tekintették korábban Băsescut, azért is, mert Băsescu közéjük tartozott, ő is abból a hálózatból jött, abban a struktúrában nevelkedett, onnan emelkedett ki a hetvenes-nyolcvanas években, vagy pedig Klaus Iohannist, akit sikeresen kooptáltak néhány tanácsadó révén, akiknek a szerepe egyértelmű volt az elnöki apparátusban is” – mondta Stefano Bottoni.
Vladimir Tismăneanu politológus, a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője egy minapi Facebook-bejegyzésében egyértelműen a „szolgálatok emberének” nevezte Iohannist.
– írta Tismăneanu. Hozzátette: a „szörnyűséges” Szociálliberális Unió (USL) által kitalált, s a titkosszolgálatok iránt lekötelezett volt nagyszebeni polgármester színpadias hiúsággal játssza az elnöki szerepet. „Őt nem győzték le a szolgálatok, mert az ő emberük volt” – fogalmazott bejegyzésében Vladimir Tismăneanu.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes és Dragoș Pîslaru ügyvivő európai forrásokért felelős miniszter belépett a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) – közölte több sajtóorgánum pártbeli források alapján.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán közölte, hogy találkozott Luca Niculescuval, Románia OECD-csatlakozási folyamatának koordinátorával, akit külügyminiszternek javasol a kormányában.
Mégsem száll harcba Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök Ilie Bolojan pártelnök, ügyvivő miniszterelnök ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjáért a vasárnapi rendkívüli kongresszuson.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy Adrian Veștea miniszterelnökké jelölését tartotta a legnagyobb eséllyel megszavazható megoldásnak, miután a pártok egyike sem tudott parlamenti többséget javasolni.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán jelentette be, hogy találkozott Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszterrel, akivel azokról a „konkrét” intézkedésekről beszélgettek, amelyeket be kíván építeni a kormányprogramba.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Pénteken, a tanórák után véget ér a 2025–2026-os tanév, és elkezdődik a nyári vakáció az iskolások számára.
A jelenlegi ügyvivő kormány összes pártját, így az RMDSZ-t is bírálta Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok korábbi romániai nagykövete a kormányalakítás elhúzódása miatt.
Nicușor Dan államfő a csütörtöki EU-csúcs előtt kijelentette, hogy Románia leendő kormánya Nyugat-barát lesz, és nagyon oda fog figyelni az ország pénzügyeire és a reformokra.
1 hozzászólás