Fotó: Presidency.ro
A szomszédban zajló háború és az ezzel kapcsolatos válsághelyzetek állnak Novák Katalin magyar köztársasági elnök bukaresti megbeszéléseinek középpontjában. Illetve a Klaus Iohannisszal folytatott négyszemközti tárgyaláson az erdélyi iskolaügyek is terítékre kerülhetnek.
2022. szeptember 06., 19:292022. szeptember 06., 19:29
Az ukrajnai háború, az energiaválság és a menekültkérdés lesznek a fő témái a szerdai magyar–román államfői csúcstalálkozónak, amelynek létrejötte szoros összefüggésben van a jelenlegi geopolitikai helyzettel – értesült a Krónika. Különösebb meglepetés, nagy horderejű bejelentés nem várható, Klaus Iohannis és Novák Katalin bukaresti találkozója elsősorban gesztusértéke miatt fontos, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalos látogatáson a román fővárosban magyar államfő. 2010. október 18-án Schmitt Pál Traian Băsescuval tárgyalt a Cotroceni-palotában.
A magyar államfő részéről akkor egyebek mellett az is elhangzott: Magyarország – az Európai Unió soros elnökeként – mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. Miután Románia azóta is csatlakozásra vár, várhatóan Novák Katalin is megerősíti a magyar támogatást.
A diplomáciai szokásjog alapján egyébként Iohannisnak kellett volna Budapestre látogatnia, de – lapunk információi szerint – ez második mandátumának lejártáig nem fog megtörténni. A második elnöki ciklusát töltő román államfő egyébként a szomszédos országok közül Szerbiában és Bulgáriában sem járt hivatalos vizit keretei között. Úgy tudjuk, Klaus Iohannis és Novák Katalin a Bukaresti Kilencek júniusi, romániai csúcstalálkozóján, a megbeszéléseket követő, kötetlenebb formában zajló közös ebéd során egyezett meg a mostani hivatalos kétoldalú tárgyalásról.
A Cotroceni-palota tegnapi közleménye szerint Novák Katalin látogatására a két ország kormánya közötti, a 21. század Európájáról szóló stratégiai partnerségi nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója alkalmából kerül sor.
Értesüléseink szerint
A Kolozs megyei Bánffyhunyadon a román többségű önkormányzat nem vette át ingyen a református egyháztól a magyarországi állami támogatásból megépített, a helyi magyar gyerekeknek szánt új óvodaépületet saját ügykezelésébe, ami a közoktatási rendszerbe való bekerülését is megakadályozta.
Nagyváradon szintén a reformátusok ajánlottak fel egy felújított épületet a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar osztályai számára, ám a helyi egyezséget ellehetetlenítette egy minisztériumi ellenőrzés. Egyelőre elakadt a II. Rákóczi Ferenc katolikus líceum újraalapításának ügye is. A szerda délelőtti tárgyalásokat követően Klaus Iohannis és Novák Katalin közös sajtótájékoztatót tart.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!