Magyar rendőröket toboroz az RMDSZ

Általános „mozgósítást” hirdet az RMDSZ és a belügyminisztérium a hazai kisebbségek tagjai, elsősorban a magyar fiatalok körében, hogy minél többen jelentkezzenek a rendőri pályára. A kisebbségeknek a rendőrség kötelékeiben való hangsúlyosabb jelenléte érdekében csütörtökön tartotta első ülését az RMDSZ, a belügyi tárca és a Kisebbségi Hivatal munkatársai alkotta munkacsoport.
A Vasile Blaga belügyminiszter, Dan Fãtuloiu országos rendőrfőkapitány, valamint az RMDSZ vezető politikusai által a napokban folytatott megbeszélés nyomán létrehozott munkacsoport rövid távú célja felhívni a hazai fiatalok figyelmét, hogy a belügyi tárca tíz napon belül meghirdet ezer rendőri állást. „Közép- és hosszú távú tervünk átfogó kampányt indítani a fiatalok körében, amelynek során ismertetjük a rendőri karrierben rejlő lehetőségeket, a jelentkezési feltételeket, a hivatás adta előnyöket. Szeretnénk megváltoztatni a hivatásról kialakított negatív képet, hiszen a rendőrséget sajnos sokan ma is a milíciával azonosítják” – nyilatkozta lapunknak Kovács Péter, miután csütörtökön megbeszélést folytatott Dan Constantin rendőr-főfelügyelővel, az országos rendőr-főkapitányság humán erőforrások igazgatóságának vezetőjével és Margareta Fleºnerrel, a belügyminisztérium bűnmegelőzési intézetének igazgatójával. Az RMDSZ-nek a tájékoztató projekt lebonyolításával megbízott ügyvezető alelnökétől megtudtuk, az ezer új rendőri állás területi leosztása után derül ki, megyénként hány helyet tudnak majd betölteni a magyar vagy más kisebbségekhez tartozó fiatalok. A magyar rendőröket toborzó kampány keretében elsősorban Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar és Arad megyét célozzák meg, ahol gyakorlatias információátadás útján kívánnak kedvezőbb képet kialakítani a rendőrségről. Ismertetik például, hogy egy kezdő rendőr havi jövedelme tíz-tizenkét millió régi lejre rúg, és a „nyugdíjgaranciával” rendelkező állás mellé szolgálati lakást (ennek hiányában lakásbérlési támogatást) is biztosít a belügyminisztérium. „Tehát nem olyan sötét a rendőri hivatás, mint azt manapság sokan hiszik” – jegyezte meg Kovács Péter. Rendőri állásra egyébként a következő feltételek mellett lehet jelentkezni: érettségi oklevél, orvosi vizsgálat, pszichológiai teszt, a fizikai erőnlétet bizonyító vizsga, nyelvvizsga, férfiaknál legkevesebb 1,75, nőknél 1,70 méteres kötelező magasság, B típusú jogosítvány, írásbeli teszt törvényismeretből, valamint számítógépes ismeretek. Utóbbihoz elegendő, ha a jelentkező képes beindítani a számítógépet, elmenteni egy dokumentumot, illetve megnyit egy internetes oldalt. Különben a nyelvvizsgák esetében immár a kisebbségi, így a magyar is idegen nyelvnek számít. Márton Árpád parlamenti képviselő – aki a hét elején ugyancsak részt vett a belügyminiszterrel folytatott tanácskozáson – szerint a „rendőrtoborzó” kampány legfontosabb feladata megértetni a magyar fiatalokkal, hogy ez a hivatás is képes a közösség érdekeit szolgálni. „Vasile Blagától ígéretet kaptunk arra, hogy a pályakezdő magyar rendőröket nem Olténiába vagy Moldvába, hanem szülővárosuk közvetlen régiójában fogják elhelyezni” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-es honatya, aki szerint a rendőrség demilitarizálásának, az állománynak a polgármesteri hivatalok hatáskörébe utalásának folyamatában jelentős szerep hárul a magyar vagy a nyelvet is beszélő alkalmazottakra. Jelenleg a román rendőrség kötelékében mindössze 0,6 százalékot (339 rendőrt) tesz ki a magyar nemzetiségűek aránya, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy az erdélyi magyarok nem szívesen állnak be az állományba. A pályától való idegenkedéshez hozzájárulnak az elmúlt időszakban tapasztalt rendőri túlkapások is, amelynek egyik példája annak a csíkszentgyörgyi idős férfinak az esete, akit tavaly szeptemberben két rendőr brutálisan megvert, amiért a székely atyafi kihallgatása során tolmácsot kért.