
Lemondott kedden az Országos feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) éléről Horia Georgescu, akit hétfőn vett őrizetbe az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) különösen nagy kárt okozó hivatali visszaélés gyanújával.
2015. március 17., 17:132015. március 17., 17:13
Ügyvédje szerint azért döntött a lemondás mellett, hogy ne rontsa a magas tisztséget betöltő közszereplők vagyonosodását vizsgáló, 2012 óta általa vezetett intézmény imázsát.
Mint arról beszámoltunk, Georgescut három rendbeli, különösen nagy kárt okozó hivatali visszaéléssel gyanúsítják, még abból az időből, amikor 2010 előtt az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) tagja volt. Az ügyészek a 2009 és 2011 között visszaszolgáltatott ingatlanok, illetve kifizetett kárpótlások ügyét firtatják.
A DNA szerint Georgescu és társai 2008 és 2009 között a nemzetközi értékbecslési normákat figyelmen kívül hagyva állapítottak meg kárpótlási összegeket, összesen 129 millió euró értékben, 75 millió eurós kárt okozva az államkasszának.
A visszaszolgáltatási ügyekben gyakran előfordul, hogy nem az eredeti örökösök kapják meg a kommunisták által elkobzott ingatlant, vagy az érte járó kárpótlást, hanem üzletemberek vásárolják meg tőlük a tulajdonjogot. Az egyik ügyben például, amely miatt Georgescut meggyanúsították, egy 21 hektáros telekért 80 millió eurós kárpótlást ítéltek meg egy olyan üzletembernek, aki 2,7 millió euróért vásárolta meg a tulajdonjogot az eredeti tulajdonosoktól.
Az ügyet idén januárban kezdte el vizsgálni a DNA, miután az ANRP egy számvevőszéki vizsgálat nyomán bejelentést tett az ügyészségen egyes gyanús visszaszolgáltatási ügyekkel kapcsolatban. A számvevőszék ugyanis arra kötelezte az ANRP-t, hogy vizsgáljon át újra minden, 500 ezer lejes értéket meghaladó ügyet.
Az átvizsgált 452 dosszié közül 94 esetében kiderült, hogy az eredetileg becsült értékhez képest a restitúciós bizottság húsz százalékkal növelte a kárpótlás értékét. Ennek nyomán fordult az ANRP a DNA-hoz, hogy az kiderítse, mekkora összeggel károsították meg az államkasszát az érintett ingatlanok túlértékelése révén.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!