
Ismét leülnek? Egyes értesülések szerint a PSD visszatérhet a tárgyalóasztalhoz
Fotó: PNL
Még lehet esély arra, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) folytassa a kormányalakítási tárgyalásokat, miután Marcel Ciolacu pártelnök csütörtökön bejelentette: a párt visszalép, de ellenzékből hajlandó megszavazni a jobboldali kisebbségi kormányt.
2024. december 20., 08:272024. december 20., 08:27
Legalábbis ezt közölte a Digi 24 hírcsatorna saját, a PSD szándékait ismerő forrásokból származó értesüléseire hivatkozva.
Eszerint Ciolacu a bejelentés után találkozott Ilie Bolojannal, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnökével, Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel pedig telefonon beszélt.
Ennek nyomán előfordulhat, hogy pénteken ismét leülnek tárgyalni a leendő koalíciós kormányról.
Mint arról beszámoltunk, Ciolacu hivatalosan azzal indokolta a PSD visszalépését a tárgyalásoktól, hogy a jelenlegi és leendő koalíciós partner PNL egyes vezetői – Ilie Bolojan és Ciprian Ciucu, a párt első alelnöke – sértő nyilatkozatokat tettek a PSD kapcsán. Ciolacu Ciucu azon kijelentését sérelmezte, amely szerint úgy érzik, hogy bemocskolják magukat a PSD_vel folytatott közös kormányzás során.
Ciucu utólag ezt úgy magyarázta, hogy nem a saját álláspontjáról van szó, csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) retorikáját idézte.
Bolojan minden esetre úgy döntött, hogy Ciucu nem vesz részt a további koalíciós egyeztetéseken.
Az értesülések szerint egyébként
A kiszivárgott hírek szerint Bolojan azt kérte Ciolacutól, hogy még a pénteken ügyvivővé váló kormány fogadja el a megszorító intézkedéseket – a január elsején esedékes nyugdíjemelés elhalasztását, illetve a közalkalmazotti bérek és a nekik járó élelmiszer- és túlórapótlékok befagyasztását –, hogy azok ne a hamarosan felálló új kormányt terheljék.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vállalja a kormányzást, de egy becsületes és reformokat felvállaló kormányt szeretne – fejtette ki csütörtökön Elena Lasconi, az alakulat elnöke.
Ciolacu viszont nem akarta, hogy a megszorítások az ő nevéhez kapcsolódjanak, így azokat az új kormánynak kell majd elfogadnia, amelyben az eredeti elképzelések szerint szintén ő lett volna a miniszterelnök, bár ez egyrészt a PSD koalíciós tárgyalásoktól való visszalépése, másrészt amiatt vált kérdésessé, mert kiszivárgott hírek szerint már amúgy sem szívesen vállalta volna a tisztséget – éppen a megszorítások miatt.
Amúgy ha a PSD nem vállalná a kormányzást, attól még akad jelentkező:
„Az AUR rendelkezik a képességgel, a kapacitással, az akarattal és a tudással, hogy átvegye a kormányzást Romániában, a december 1-jén és november 24-én szavazó románok akaratának megfelelően. Mi úgy értelmezzük, hogy az államelnöki tisztség december 22-vel kezdődően betöltetlen lesz, és a szenátus elnökének kell átvennie ügyvivő jelleggel a tisztséget” – mondta Simion.
Simion ugyanakkor elismételte, hogy az AUR Călin Georgescut támogatja az államelnöki tisztségre.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) kivonul a koalíciós tárgyalásokról, de hajlandó lesz a parlamentben megszavazni egy jobboldali kisebbségi kormányt – ezt Marcel Ciolacu leköszönő miniszterelnök, a párt elnöke jelentette be közösségi oldalán.
Közben a kormányra lépését nyolc feltételhez – köztük Klaus Iohannis államfő mandátuma meghosszabbításának elvetéséhez és a hírszerzési vezetők menesztéséhez – kötő USR elnöke,
Az USR-es politikus szerint egy kisebbségi kormány nem jelent stabil megoldást, nem tudja véghez vinni a szükséges reformokat.
Lasconi szerint az elsődleges reform az állam átszervezése, amely nem a polgárok érdekében működik; csökkenteni kell a haszontalan kiadásokat, a központi apparátust, és meg kell reformálni az igazságszolgáltatást.
Egyesek a PNL és az AUR összefogását szeretnék
A PNL és az AUR összefogását szorgalmazta Viorel Cataramă üzletember, a PNL tagja, aki szerint a liberálisoknak az AUR mellett egy másik szélsőjobboldali párttal, a Fiatal Emberek Pártjával (POT) is szövetségre kellene lépniük, és a PNL-nek szuverenista politikát kellene folytatnia.
A magyarellenes kirohanásairól hírhedt Adrian Cozma PNL-es képviselő, a párt Szatmár megyei alapszervezetének elnöke is arról beszélt csütörtökön, hogy a pártnak az AUR-ral és az SOS Romániával is tárgyalnia kellene, mivel stabilitásra van szükség. Azt ugyanakkor nem erősítette meg, hogy koalíciót szeretne a két szélsőjobboldali párttal.
A PNL vezetősége gyorsan rövidre zárta az ügyet: közölték, hogy Cataramă nem képviseli a párt álláspontját. Cozma kijelentését ugyanakkor nem kommentálták.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!