Fotó: Veres Nándor
A dízel- vagy benzinmotorral szerelt autók kora letűnni látszik, a jövő az elektromos autóké – az Európai Bizottság (EB) arra készül javaslatot tenni szerdán, hogy 2035 után csak zéró emissziós autót lehessen forgalomba hozni. Az intézkedés a klímaváltozás visszaszorítását és az európai zöldmegállapodás gyakorlatba ültetését hivatott szolgálni.
2021. július 09., 14:562021. július 09., 14:56
Az AFP által idézett több forrás is egybehangzóan azt állítja, hogy az EB 2035-től a károsanyag-kibocsátás teljes megszüntetését tervezi. Mivel ennek a kitételnek csak a villanyautók felelnek meg, kizárólag elektromos hajtású járművek kerülhetnek majd forgalomba.
Ezek a még tárgyalás alatt álló számadatok hatalmas nyomást jelentenek az iparág számára, amelynek 2027-ig a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos más szigorú előírásokhoz is alkalmazkodnia kell.
A koronavírus-világjárvány miatt világszinten visszaesett az autópiac, az elektromos autók értékesítése azonban lendületesen nő. Az idei év első öt hónapjában nyugat-európai viszonylatban a villanyautók piaci részesedése elérte a 8 százalékot; mintegy 356 ezer ilyen járművet helyeztek forgalomba, többet, mint 2019-ben egész évben.
Ha Brüsszel intézkedéseket hoz az elektromos töltőállomások fejlesztésének támogatása érdekében, „nyitottak vagyunk a tervezettnél nagyobb mértékű CO2-csökkentésre 2030-tól” – mondta nemrég Oliver Zipse, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke.
A hosszú ideig a két technológia közötti átmenet lassítását szorgalmazók tábora mára mélyen megosztottá vált. A legtöbben közülük úgy vélik, hogy a túl gyors villamosítás az autók árának emelkedéséhez, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezet majd, és a kínai konkurenciának kedvez, amely előbbre tart akkumulátor-gyártás terén.
Európa vezető autógyártó vállalata, az összeladások mintegy egynegyedét magáénak tudó Volkswagen azonban csatlakozott az amerikai Teslához a 100 százalékban elektromos autók népszerűsítése terén. Történik mindez a 2015-ös, úgynevezett Dieselgate botrány után, amely fényt derített arra, hogy a gyártó egy szoftver segítségével meghamisította a teszteken dízelüzemű autói károsanyag-kibocsátással kapcsolatos adatait.
„Óriási konfliktus van jelenleg az ACEA-n belül. A Volkswagen most az elektromos autókat részesíti előnyben, hogy a Dieselgate-botrány után javítson a megítélésén. A csoport óriási beruházásokat eszközölt, így a termékei megfelelnek az újonnan bevezetni tervezett szabályoknak” – magyarázta Matthias Schmidt német elemző. „A Volkswagen tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy növelje piaci részesedését és néhány versenytársát sarokba szorítsa” – tette hozzá.
A Volkswagen júniusban bejelentette, hogy 2033 és 2035 között elkezdi megszüntetni benzines és dízelmotoros autóinak forgalmazását.
Júniusban közzétett rangsorában a szervezet elmarasztalta a Daimler (Mercedes), a BMW, a Stellantis (PSA, Fiat) és a Toyota vállalatot „kevésbé ambiciózus” terveik miatt, ezek a gyártók ugyanis továbbra is jórészt a szennyezőnek tartott újratölthető hibridekre alapoznak. A Renault és a Hyundai jó helyezést ért el, de a Volkswagen és a Volvo a listavezetők.
A belső égésű motorokkal szerelt autók forgalmazásának 2035-től való betiltása „jó kompromisszum az ipari és társadalmi szempontból túl korai 2030 és az éghajlati megfontolásból túl késői 2040 között” – mondta Pascal Canfin, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Canfin egy „több milliárd eurós alap” létrehozását is szorgalmazza a technológiai váltás által érintett ágazatokban működő kis- és középvállalkozások támogatására – számolt be az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!