Fotó: Veres Nándor
A dízel- vagy benzinmotorral szerelt autók kora letűnni látszik, a jövő az elektromos autóké – az Európai Bizottság (EB) arra készül javaslatot tenni szerdán, hogy 2035 után csak zéró emissziós autót lehessen forgalomba hozni. Az intézkedés a klímaváltozás visszaszorítását és az európai zöldmegállapodás gyakorlatba ültetését hivatott szolgálni.
2021. július 09., 14:562021. július 09., 14:56
Az AFP által idézett több forrás is egybehangzóan azt állítja, hogy az EB 2035-től a károsanyag-kibocsátás teljes megszüntetését tervezi. Mivel ennek a kitételnek csak a villanyautók felelnek meg, kizárólag elektromos hajtású járművek kerülhetnek majd forgalomba.
Ezek a még tárgyalás alatt álló számadatok hatalmas nyomást jelentenek az iparág számára, amelynek 2027-ig a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos más szigorú előírásokhoz is alkalmazkodnia kell.
A koronavírus-világjárvány miatt világszinten visszaesett az autópiac, az elektromos autók értékesítése azonban lendületesen nő. Az idei év első öt hónapjában nyugat-európai viszonylatban a villanyautók piaci részesedése elérte a 8 százalékot; mintegy 356 ezer ilyen járművet helyeztek forgalomba, többet, mint 2019-ben egész évben.
Ha Brüsszel intézkedéseket hoz az elektromos töltőállomások fejlesztésének támogatása érdekében, „nyitottak vagyunk a tervezettnél nagyobb mértékű CO2-csökkentésre 2030-tól” – mondta nemrég Oliver Zipse, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke.
A hosszú ideig a két technológia közötti átmenet lassítását szorgalmazók tábora mára mélyen megosztottá vált. A legtöbben közülük úgy vélik, hogy a túl gyors villamosítás az autók árának emelkedéséhez, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezet majd, és a kínai konkurenciának kedvez, amely előbbre tart akkumulátor-gyártás terén.
Európa vezető autógyártó vállalata, az összeladások mintegy egynegyedét magáénak tudó Volkswagen azonban csatlakozott az amerikai Teslához a 100 százalékban elektromos autók népszerűsítése terén. Történik mindez a 2015-ös, úgynevezett Dieselgate botrány után, amely fényt derített arra, hogy a gyártó egy szoftver segítségével meghamisította a teszteken dízelüzemű autói károsanyag-kibocsátással kapcsolatos adatait.
„Óriási konfliktus van jelenleg az ACEA-n belül. A Volkswagen most az elektromos autókat részesíti előnyben, hogy a Dieselgate-botrány után javítson a megítélésén. A csoport óriási beruházásokat eszközölt, így a termékei megfelelnek az újonnan bevezetni tervezett szabályoknak” – magyarázta Matthias Schmidt német elemző. „A Volkswagen tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy növelje piaci részesedését és néhány versenytársát sarokba szorítsa” – tette hozzá.
A Volkswagen júniusban bejelentette, hogy 2033 és 2035 között elkezdi megszüntetni benzines és dízelmotoros autóinak forgalmazását.
Júniusban közzétett rangsorában a szervezet elmarasztalta a Daimler (Mercedes), a BMW, a Stellantis (PSA, Fiat) és a Toyota vállalatot „kevésbé ambiciózus” terveik miatt, ezek a gyártók ugyanis továbbra is jórészt a szennyezőnek tartott újratölthető hibridekre alapoznak. A Renault és a Hyundai jó helyezést ért el, de a Volkswagen és a Volvo a listavezetők.
A belső égésű motorokkal szerelt autók forgalmazásának 2035-től való betiltása „jó kompromisszum az ipari és társadalmi szempontból túl korai 2030 és az éghajlati megfontolásból túl késői 2040 között” – mondta Pascal Canfin, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Canfin egy „több milliárd eurós alap” létrehozását is szorgalmazza a technológiai váltás által érintett ágazatokban működő kis- és középvállalkozások támogatására – számolt be az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság újabb romániai élelmiszer-terméket vett nyilvántartásba oltalom alatt álló földrajzi jelzésként: a Buzău megyei hagyományos, csípős szalámiféleség, a „babic de Buzău” immár a 17 ilyen termék.
A kormány azzal próbálja ellensúlyozni a munkaerőhiányt, hogy évente több tízezer munkavállalót hoz be az Európai Unión kívülről, ahelyett, hogy olyan politikákat fogadna el, amelyek a diaszpórában élő románok hazatérését és a bérek emelését célozzák.
A PNL nem támogatja a Veștea-kabinetet, és azt javasolja a pártoknak és Nicușor Dan államfőnek, hogy kössenek hat hónapra szóló megállapodást egy kisebbségi kormány támogatásáról – jelentette be vasárnap Ilie Bolojan frissen újraválasztott pártelnök.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége vasárnap megszavazta, hogy belép az Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kormányába – nyilatkozták politikai források a Hotnews.ro portálnak.
Az Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt támogató liberális politikusok megtámadják a bíróságon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi kongresszusán elfogadott határozatokat az Agerpres által idézett politikai források szerint.
Az előzetes várakozással ellentétben nem zárta ki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusán a pártból Adrian Veştea kijelölt miniszterelnököt, a párt eddigi első alelnökét.
A Polymarket előrejelzési platformon Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminisztert tartják a legesélyesebbnek arra, hogy Románia következő miniszterelnöke legyen, a tárcavezető így megelőzi Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes és Dragoș Pîslaru ügyvivő európai forrásokért felelős miniszter belépett a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) – közölte több sajtóorgánum pártbeli források alapján.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán közölte, hogy találkozott Luca Niculescuval, Románia OECD-csatlakozási folyamatának koordinátorával, akit külügyminiszternek javasol a kormányában.
Mégsem száll harcba Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök Ilie Bolojan pártelnök, ügyvivő miniszterelnök ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjáért a vasárnapi rendkívüli kongresszuson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!