Nem döntöttek. Az alkotmánybírák pénteken sem határoztak a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályról
Fotó: Románia Alkotmánybírósága/Facebook
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
2026. január 16., 10:522026. január 16., 10:52
A különleges nyugdíjak ügyében immár negyedszer összeült taláros testület február 11-ére napolta el a döntést.
Mint arról beszámoltunk, korábban már három ízben nem sikerült dönteni az ügyben, ráadásul a legutóbbi két alkalommal négy bíró bojkottja miatt.
Akár márciusig is elhúzhatják az alkotmánybíróság üléseinek bojkottját a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt alkotmánybírák – közölte politikai forrásokra hivatkozva csütörtökön a G4media.ro portál.
A december 28-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt bírák – Gheorghe (Giani) Stan, Cristian Deliorga, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – bojkottja miatt kudarcba fulladt ülés után 29-ére tűzték ki az újabb tárgyalási időpontot, azonban a tárgyalóteremben csak az öt másik alkotmánybíró jelent meg, a többiek ugyan jelen voltak az épületben, de a tárgyalóterembe nem mentek be, így a testület ismét határozatképtelen maradt.
Ennek nyomán halasztották péntekre a következő ülést a különleges nyugdíjak témájában.
A tárgyalótermet december végén elhagyó négy alkotmánybíró hatástanulmányt kért az igazságügyi minisztériumtól a bírók és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezetről. Azt is kérték, hogy a döntést halasszák el, amíg megkapják a kért adatokat.
A kérelmet azonban a testület többi bírája elutasította, azzal érvelve, hogy az intézmény már rendelkezik a döntés meghozatalához szükséges összes információval. Ennek nyomán a négy bíró elhagyta a tárgyalótermet.
Simina Tănăsescu, a taláros testület elnöke még a december 29-i ülés után azt mondta: a hatástanulmány nem releváns az általuk meghozandó döntés szempontjából.
Jó lett volna, ha az alkotmánybíróság döntött volna a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvényről, ugyanakkor nincs konfliktus az igazságszolgáltatás és a kormány között – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Mint megírtuk, a G4Media információi szerint a négy bíró azért akarja elhalasztani a döntést, mert nincs meg a nyugdíjak csökkentését és a szolgálati idő növekedését előíró reform blokkolásához szükséges többségük.
A források szerint
Szabadságot vett ki Cristian Deliorga alkotmánybíró arra az időszakra, amikor az alkotmánybíróság háromszori halasztás után ismét kitűzte a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény alkotmányosságáról szóló tárgyalást.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította. A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
Bírálta az alkotmánybíróságot Radu Miruță miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter, miután a talárosok hétfőn sem jutottak döntésre a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait csökkentő törvény ügyében.
A bukaresti kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet második változatáért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, Ilie Bolojan kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.
A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.
Várhatóan csak januárban hozhat érdemi döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény ügyében, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt talárosok hétfőn is bojkottálták az ülést.
Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar.
Emellett
– tette hozzá a szóvivő.
Alistar szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint
A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
Drón csapódott be szombaton Suceava megyében – közölte a védelmi minisztérium.
Hamisak a kormány közelgő lemondásáról szóló pletykák – közölték a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!