Nem döntöttek. Az alkotmánybírák pénteken sem határoztak a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályról
Fotó: Románia Alkotmánybírósága/Facebook
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
2026. január 16., 10:522026. január 16., 10:52
A különleges nyugdíjak ügyében immár negyedszer összeült taláros testület február 11-ére napolta el a döntést.
Mint arról beszámoltunk, korábban már három ízben nem sikerült dönteni az ügyben, ráadásul a legutóbbi két alkalommal négy bíró bojkottja miatt.
Akár márciusig is elhúzhatják az alkotmánybíróság üléseinek bojkottját a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt alkotmánybírák – közölte politikai forrásokra hivatkozva csütörtökön a G4media.ro portál.
A december 28-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt bírák – Gheorghe (Giani) Stan, Cristian Deliorga, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – bojkottja miatt kudarcba fulladt ülés után 29-ére tűzték ki az újabb tárgyalási időpontot, azonban a tárgyalóteremben csak az öt másik alkotmánybíró jelent meg, a többiek ugyan jelen voltak az épületben, de a tárgyalóterembe nem mentek be, így a testület ismét határozatképtelen maradt.
Ennek nyomán halasztották péntekre a következő ülést a különleges nyugdíjak témájában.
A tárgyalótermet december végén elhagyó négy alkotmánybíró hatástanulmányt kért az igazságügyi minisztériumtól a bírók és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezetről. Azt is kérték, hogy a döntést halasszák el, amíg megkapják a kért adatokat.
A kérelmet azonban a testület többi bírája elutasította, azzal érvelve, hogy az intézmény már rendelkezik a döntés meghozatalához szükséges összes információval. Ennek nyomán a négy bíró elhagyta a tárgyalótermet.
Simina Tănăsescu, a taláros testület elnöke még a december 29-i ülés után azt mondta: a hatástanulmány nem releváns az általuk meghozandó döntés szempontjából.
Jó lett volna, ha az alkotmánybíróság döntött volna a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvényről, ugyanakkor nincs konfliktus az igazságszolgáltatás és a kormány között – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Mint megírtuk, a G4Media információi szerint a négy bíró azért akarja elhalasztani a döntést, mert nincs meg a nyugdíjak csökkentését és a szolgálati idő növekedését előíró reform blokkolásához szükséges többségük.
A források szerint
Szabadságot vett ki Cristian Deliorga alkotmánybíró arra az időszakra, amikor az alkotmánybíróság háromszori halasztás után ismét kitűzte a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény alkotmányosságáról szóló tárgyalást.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította. A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
Bírálta az alkotmánybíróságot Radu Miruță miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter, miután a talárosok hétfőn sem jutottak döntésre a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait csökkentő törvény ügyében.
A bukaresti kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet második változatáért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, Ilie Bolojan kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.
A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.
Várhatóan csak januárban hozhat érdemi döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény ügyében, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt talárosok hétfőn is bojkottálták az ülést.
Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar.
Emellett
– tette hozzá a szóvivő.
Alistar szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint
A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!