
Nem döntöttek. Az alkotmánybírák pénteken sem határoztak a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályról
Fotó: Románia Alkotmánybírósága/Facebook
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
2026. január 16., 10:522026. január 16., 10:52
A különleges nyugdíjak ügyében immár negyedszer összeült taláros testület február 11-ére napolta el a döntést.
Mint arról beszámoltunk, korábban már három ízben nem sikerült dönteni az ügyben, ráadásul a legutóbbi két alkalommal négy bíró bojkottja miatt.

Akár márciusig is elhúzhatják az alkotmánybíróság üléseinek bojkottját a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt alkotmánybírák – közölte politikai forrásokra hivatkozva csütörtökön a G4media.ro portál.
A december 28-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt bírák – Gheorghe (Giani) Stan, Cristian Deliorga, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – bojkottja miatt kudarcba fulladt ülés után 29-ére tűzték ki az újabb tárgyalási időpontot, azonban a tárgyalóteremben csak az öt másik alkotmánybíró jelent meg, a többiek ugyan jelen voltak az épületben, de a tárgyalóterembe nem mentek be, így a testület ismét határozatképtelen maradt.
Ennek nyomán halasztották péntekre a következő ülést a különleges nyugdíjak témájában.
A tárgyalótermet december végén elhagyó négy alkotmánybíró hatástanulmányt kért az igazságügyi minisztériumtól a bírók és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezetről. Azt is kérték, hogy a döntést halasszák el, amíg megkapják a kért adatokat.
A kérelmet azonban a testület többi bírája elutasította, azzal érvelve, hogy az intézmény már rendelkezik a döntés meghozatalához szükséges összes információval. Ennek nyomán a négy bíró elhagyta a tárgyalótermet.
Simina Tănăsescu, a taláros testület elnöke még a december 29-i ülés után azt mondta: a hatástanulmány nem releváns az általuk meghozandó döntés szempontjából.

Jó lett volna, ha az alkotmánybíróság döntött volna a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvényről, ugyanakkor nincs konfliktus az igazságszolgáltatás és a kormány között – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Mint megírtuk, a G4Media információi szerint a négy bíró azért akarja elhalasztani a döntést, mert nincs meg a nyugdíjak csökkentését és a szolgálati idő növekedését előíró reform blokkolásához szükséges többségük.
A források szerint

Szabadságot vett ki Cristian Deliorga alkotmánybíró arra az időszakra, amikor az alkotmánybíróság háromszori halasztás után ismét kitűzte a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény alkotmányosságáról szóló tárgyalást.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította. A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.

Bírálta az alkotmánybíróságot Radu Miruță miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter, miután a talárosok hétfőn sem jutottak döntésre a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait csökkentő törvény ügyében.
A bukaresti kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet második változatáért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, Ilie Bolojan kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.
A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.

Várhatóan csak januárban hozhat érdemi döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjairól szóló törvény ügyében, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt talárosok hétfőn is bojkottálták az ülést.
Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar.
Emellett
– tette hozzá a szóvivő.
Alistar szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint
A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Újabb kilenc elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában a múlt héten; ezzel húszra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Románia egy mélyreható nemzeti megbékélési folyamat és az államhatalmi ágak közötti egyensúly újjáépítésének kezdetén áll – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan a Bukarestbe akkreditált nagykövetekkel tartott éves találkozóján.
A bukaresti ítélőtábla csütörtökön elutasította a keresetet, amelyben egy civil szervezet az igazságügyi törvényeket felülvizsgáló munkacsoport létrehozásáról szóló miniszterelnöki döntés végrehajtásának felfüggesztését kérte.
Törökország idén vadászgépeket küld Észtországba és Romániába a NATO légtérrendészeti misszióinak keretében – jelentette be csütörtökön a török védelmi minisztérium.
A román kormány szerdán elfogadott határozata szerint napi 22 lejről napi 32 lejre emelkedik a gyermekeket, fogyatékkal élőket és más sérülékeny csoportokat ellátó bentlakásos intézményekben az egy főre jutó élelmezési keret összege.
Határozottan és egyértelműen ellenzi a prostitúció legalizálását célzó törvénytervezetet a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia – szögezte le csütörtöki állásfoglalásában a Böcskei László nagyváradi megyés püspök által elnökölt testület.
szóljon hozzá!