Korodi Attila a Krónikának: teljesen elfogadhatatlan, ahogy a terrorizmus definícióját megfogalmazták

A törvénymódosítás elvileg a Európai Bizottság terrorizmusellenes irányelvét hivatott a román jogrendbe ültetni, hogy büntethetők legyenek a terrorizmussal kapcsolatba hozható összeesküvések, kiképzések, utazások és pénzgyűjtések. Az előterjesztés indoklása szerint Romániának az időszerű fenyegetésekhez kell igazítania a terrorizmus elleni törvényét. A kezdeményezők egyebek mellett megállapítják: Európa műveleti területté vált, hiszen a migrációs hullámokat kihasználó, a konfliktusövezetek felé tartó vagy onnan érkező terroristák mindenütt biztonsági kockázatot jelentenek.

korábban írtuk

Több lehetőségük nyílhat a román hatóságoknak nemzetbiztonsági veszélyforrásként tekinteni a magyarokra?

A terrorizmus fogalmának kibővítéséről fogadott el szerdán törvénymódosítást a román képviselőház, az RMDSZ frakciója a jogszabály ellen szavazott. A szövetség szerint a hatóságok nem tekinthetnek nemzetbiztonsági veszélyforrásként az erdélyi magyarságra.

A módosítás értelmében terrorizmusnak minősülnek azon cselekedetek vagy fenyegetések, amelyek közveszélyt jelentenek, károsak az emberek életére, testi épségére és egészségére, a társadalmi kapcsolatokra, az anyagi javakra, az államok nemzetközi kapcsolataira, a nemzeti vagy nemzetközi biztonságra. Ide sorolják azokat a cselekedeteket is, amelyeknek politikai, vallási vagy ideológiai motivációik vannak, és a polgárok megfélemlítését, egy állami vagy nemzetközi hatóság valamilyen cselekedetre vagy az attól való tartózkodásra történő rákényszerítését, vagy a politikai, alkotmányos, gazdasági vagy szociális struktúrák destabilizálását célozzák.

Képlékeny megfogalmazás

A Krónika kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, a módosítást azért kellett napirendre tűzni, mert a kezdeményezők szerint a terrorizmus elleni harcban van néhány olyan kérdés, ami jogilag pontosításra szorul. Létezik ugyan az európai uniós irányelv a témában, ám Románia nem azt az utat választotta, hogy ezt az irányelvet minél egyszerűbb formában átültesse a törvénybe, hanem külön törvényben foglalkozik a témával. 

– szögezte le Korodi. A politikus elmondta, az RMDSZ számára egyértelmű volt, hogy a direktívát egyszerűen át kellett volna emelni a törvénybe, hogy ne lehessen senkit esetlegesen terrorizmussal megvádolni. Az irányelv ugyanis kimondottan a terrorista cselekedetekről szól.

Arra a felvetésre, mi lehetett az oka, hogy nem vették át egyszerűen a vonatkozó irányelvet, Korodi kifejtette, az a baj, hogy a kényesebb, nemzetbiztonságról, terrorizmus elleni harcról, illetve régebben a korrupció elleni küzdelemről szóló témákat a pártok tabuként kezelik, nem mernek hozzájuk nyúlni. Azt gondolják, hogy ha van egy szakmai grémium, amely beterjeszt egy ilyen javaslatot, akkor az abban a formában rendben is van, és nem szükséges felülbírálni.

– mutatott rá a frakcióvezető.

Bármikor kiforgatható a szöveg

Megkérdeztük, lát-e arra vonatkozó szándékot, hogy a törvény amolyan gumijogszabályként ráhúzható legyen bármilyen magyar kezdeményezésre. A képviselő úgy vélekedett, figyelembe véve a kézdivásárhelyi esetet – amelyről az egyik helyettes titkosszolgálati vezető félszájjal azt nyilatkozta, hogy ilyesmi bárkivel megtörténhet, mert ez egy kreált ügy –, és figyelembe véve azt is, hogy a korrupcióellenes harcban olyan képlékeny jogi szabályozást fogalmaztak meg annak idején, amelyet az alkotmánybíróság jó néhányszor szétszedett már, ha ugyanez jelenik meg egy másik nagyon érzékeny területen, a terrorizmusellenes harc vetületében, akkor

Korodi elmondta, előzetesen az illetékes parlamenti bizottságban a többi párt képviselője úgy ítélte meg, ez a probléma nem áll fenn, ezért nem tudták meggyőzni őket arról, hogy ebben a formában nem jó a törvény.

Annak kapcsán, fel lehet-e lépni valamilyen formában a jogszabály ellen, kifejtette, az RMDSZ nem rendelkezik elegendő honatyával ahhoz, hogy alkotmánybírósághoz forduljon, az csak akkor kerülhet a taláros testület elé, ha a törvény alapján zajló perben egyszer valakik úgy érzik, sérülnek a jogai a rossz definíció következtében. Hozzátette, a külföldi fórumok értesítését sem fontolgatják, mivel nem történt még visszaélés. „Mi csak arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a precizitás hiánya ezeken a területeken bármikor visszaélésre adhat okot” – szögezte le Korodi.