
Fotó: Schengenvisainfo.com
Az osztrák fél november 18-a előtt nem jelezte, hogy ellenezné Románia schengeni csatlakozását – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek kormányzati források.
2022. december 11., 14:442022. december 11., 14:44
2022. december 13., 11:532022. december 13., 11:53
Ezek szerint 2021 júliusa és 2022 novembere között csaknem 30 olyan kapcsolatfelvételre került sor a két ország között, amelyeken az osztrák fél vagy támogatásáról biztosította Románia schengeni csatlakozását, vagy méltányolta a rendőri és határrendészeti együttműködést. Legutóbb a bukaresti belügyminisztérium által november 16-án megszervezett Salzburg Fórumon fejezte ki támogatását Ausztria.
két ország közötti együttműködést az illegális migráció elleni küzdelem terén.
A kormányzati források rámutattak, Gerhard Karner 2022. november 18-i bejelentése előtt – miszerint Ausztria nem támogatja Románia schengeni csatlakozását –
Az osztrák fél 2021. július 6-a és 2022. november 18-a között semmilyen csatornán nem közölte, hogy problémák merültek volna fel részéről Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

A schengeni csatlakozási kísérlet kudarca miatt egyszerű indítványt nyújt be Lucian Bode belügyminiszter ellen a Jobboldal Ereje Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség – közölte pénteken a Facebookon Ludovic Orban.
Manfred Weber: Románia a schengeni térséghez tartozik
„Románia a schengeni térséghez tartozik!” – jelentette ki vasárnap Manfred Weber, hozzátéve, hogy az Európai Néppárt (EPP) elnökeként és az EPP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként kötelességének tartja, hogy Románia és Bulgária csatlakozásáért dolgozzon.
Angol és román nyelven is közzétett Facebook-bejegyzésében Weber azt írta, maga is rendkívül csalódott az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának múlt heti ülésén született döntés miatt, amellyel a testület elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. „Ez nem igazságos, nem helyes, és én határozottan nem értek egyet a döntéssel. Ezt az elmúlt napokban többször is nyilvánosan kijelentettem” – fogalmazott.
Hozzátette, EP-képviselői tevékenysége legelejétől a schengeni övezet bővítéséért dolgozott, elkötelezett támogatója ennek, mert úgy véli, a térségen belüli szabad mozgás „az európai ígéret része”.
„Nem fogok lemondani a küldetésünkről. Románia megérdemli, hogy a schengeni övezet része legyen. Ennek eléréséért továbbra is aktívan együttműködöm osztrák partnereinkkel, hogy közelebb kerüljünk ehhez a célunkhoz” – zárta bejegyzését Manfred Weber.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!