Kormányszerep vezéráldozattal

Ez a döntés született a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki, maratoni hosszúságú ülésén, amely az eredetileg meghirdetettnél közel két órával hosszabb ideig tartott.

Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor az RMDSZ kormányból való kilépését helyezte kilátásba, miután a külügyminisztérium Románia nevében az Európai Bizottság (EB) mellett lépett be abba a perbe, amelyet a szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyekben. Az EB ugyanis illetékesség hiányára hivatkozva nem foglalkozott érdemben azzal a polgári kezdeményezéssel, amelyet a kisebbségek annak érdekében nyújtottak be, hogy uniós szinten szabályozzák a kisebbségi jogokat.

Kelemen Hunor bízik Ponta kézfogásában

Kelemen Hunor elmondta: a SZÁT hosszas vitát követően elfogadta a Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által javasolt kompromisszumos megoldást, amely értelmében Románia nem lép ki a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perből, de nem nyújt be újabb dokumentumokat, legalábbis mindaddig, amíg a parlament meg nem vitatja a kérdést.

Kelemen Hunor Martoson: a kormányzás nem a szeretetről szól

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól\", viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a felvidéki martosi szabadegyetemen szombaton. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – a regionális decentralizációról szóló alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.

A Krónika kérdésére, hogy mi arra a garancia, hogy Victor Ponta tartja a szavát, és a román kormány valóban nem ártja bele magát a per folyamatába, Kelemen Hunor röviden úgy válaszolt: „Kezet fogtunk”. „Az, hogy egymás szavában bízunk vagy nem bízunk, egy nagyon fontos kérdés, ebben a pillanatban más garancia nem létezik” – fűzte hozzá a szövetségi elnök.

Kérdésünkre, nem gondolja-e, hogy az RMDSZ kormányon maradásával legitimálják azt a román álláspontot, miszerint a magyaroknak nem lehet beleszólásuk az állami ügyekbe, Kelemen Hunor határozott nemmel válaszolt.

Mint kifejtette, épp arról szól a megállapodásuk, hogy egy ilyen fontos kérdésben az államnak, a kormánynak az álláspontját nem határozhatja meg egyetlen minisztérium vagy néhány hivatalnok, hanem annak kialakításába be kell vonni a kisebbségeket és más intézményeket is.

Hangsúlyozta: az nem lehet, hogy egy ilyen kérdésben anélkül alakítsanak ki hivatalos álláspontot, hogy megkérdeznének olyan intézményeket, mint a parlament, a parlamenti szakbizottságok vagy a kisebbségek képviselőit.

A sajtótájékoztatón Kelemen nem győzte hangsúlyozni: a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának. Mint hangoztatta, a Minority SafePack nemcsak a romániai magyarság, hanem valamennyi európai kisebbség jogait garantálná, sőt tekintettel arra, hogy Szerbia és Ukrajna az Európai Unióba törekszik, az ott élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is hasznos eszköz lehetne a javasolt uniós szabályozás.

Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta: a SZÁT- ülésen is megoszlottak a vélemények arról, hogy kormányon maradjon vagy sem az RMDSZ, azonban abban egyetértettek, hogy ez a helyzet nem maradhat következmények nélkül. Ezért döntöttek végül úgy, hogy maradnak a koalícióban, azonban Kelemen Hunor a következő napokban lemond a kormányban betöltött tisztségeiről. A leköszönő miniszterelnök-helyettes ugyanakkor bejelentette: jövő csütörtökön is ülésezik a SZÁT, akkor arról döntenek, hogy ki legyen az RMDSZ államfőjelöltje az őszi elnökválasztáson.

Meg nem erősített hírek szerint az államfőjelölt ő maga lesz, míg a miniszterelnök-helyettesi és a művelődési miniszteri tisztségre Markó Béla szenátort, a szövetség volt elnökét jelölhetik. Victor Ponta ugyanis megerősítette: mindkét tisztség az RMDSZ-é marad. Markó viszont jelezte: nem szeretne a kormány tagja lenni, inkább íróként tevékenykedne tovább.

Erősebbek voltak a maradás melletti hangok

A kormányon maradásról szóló döntést megelőlegezte, hogy kiszivárgott információk szerint Victor Ponta miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön este kompromisszumos megállapodásra jutott. Ennek értelmében a kormány ugyan nem vonja vissza perbelépési kérelmét, ugyanakkor a per során nem fogja fenntartani a kerestetét.

Ugyancsak megelőlegezte a határozatot, hogy Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, az RMDSZ egyik legbefolyásosabb politikusa még a SZÁT előtt azt mondta: Kelemen Hunor lemondhat ugyan kormánytisztségeiről, de a szövetségnek nem kell kilépnie a kormányból, mivel épp azt a pozíciót veszítené el, amelyből megoldható a probléma. Ezért szerinte párbeszédre és konszenzusra kell törekedni.

Verestóy úgy vélte, a román külügy téved, amikor a polgári kezdeményezést az állam elleni fegyvernek tekinti, sőt a román állam érdekei éppen hogy ellentétesek a Titus Corlăţean külügyminiszter által képviselt állásponttal. Egyben javaslatot tett arra, hogy a polgári kezdeményezés tartalmát a bukaresti parlamentben is vitassák meg.

Dan Şova, a PSD szóvivője az RMDSZ lépéseit úgy értékelte: jó, hogy az RMDSZ kormányon maradt, mivel megmarad a széles körű parlamenti többség, az RMDSZ elnökének lemondását pedig inkább jelképes értékűnek nevezte. Szerinte az RMDSZ döntése azt jelzi, megértette a kormány álláspontját, hiszen az EB elutasította a polgári kezdeményezést, mivel az nem az EB és az Európai Parlament hatáskörébe tartozik, és a külügyminisztérium álláspontja is ez volt.

A PSD megszegett ígéretei

Az RMDSZ-szel és az európai kisebbségi szövetséggel szembeni perbe lépés csupán egyike azon lépéseknek, amelyeket a szociáldemokraták a szövetséggel szemben tettek.

A márciusi koalíciós megállapodásban többek között az is szerepelt, hogy a két miniszteri és néhány államtitkári tisztség mellett az RMDSZ prefektusi tisztséget kap Brassó, Maros és Hargita megyében, illetve alprefektust jelölhet Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs, valamint Temes, illetve Hunyad megyében.

Ebből egyedül a Brassó megyei prefektusi és a Szatmár, Szilágy és Temes megyei alprefektusi tisztség jött össze. A PSD „szavatartására” jellemző, hogy Maros megye kapcsán Mircea Dușa védelmi miniszter azt mondta: szerinte ott is román prefektus marad.

Az RMDSZ feltételül szabta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar főtanszékei körül kialakult konfliktus megoldását is, miután a román többségű egyetemi vezetés évek óta nem hajlandó gyakorlatba ültetni az oktatási törvény erre vonatkozó cikkelyét. Ehhez képest Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: a kormány tiszteletben tartja az egyetemi autonómiát – vagyis ezzel jóváhagyta az egyetemi vezetés gyakorlatát, miszerint semmibe veszi a hatályos törvényeket.

Meg kellett volna oldani a kisebbségi jelképek használatát is. Ennek kapcsán 42 PSD-s honatya törvényjavaslatot terjesztett be, amely megszabná, a települési és a megyei önkormányzatok milyen formában fogadhatnak el saját zászlót, és azt mikor használhatják. Ez elvileg a székely zászló használatát is szabályozhatja, ám a bírálók szerint inkább korlátozó, mint megengedő jellegű lehet. A törvényről ősszel szavazhat a parlament, ugyanakkor Bogdan Diaconu, a PSD soviniszta, magyargyűlölő képviselője egy másik tervezetet is beterjesztett, amely tiltaná a kisebbségi jelképek használatát.

Nem született semmilyen előrelépés a kisebbségek jogállását rögzítő törvény ügyében sem, mint ahogy azon a téren sem, hogy a magyar közösség arányos képviselethez jusson a különböző állami és helyi intézmények vezetőségében az általa jelentős számban lakott településeken és megyékben.