
Fotó: Rompres
A kormányfõ közölte: mai, római látogatásának célja az, hogy jelezze, a romániai hatóságok készek az együttmûködésre a probléma megoldása érdekében. Leszögezte ugyanakkor, hogy az Olaszországban élõ román állampolgárok helyzetének rendezése az olasz hatóságok feladata, és úgy vélte, nem fajult volna eddig a helyzet, ha az olasz hatóságok már a kezdetektõl felléptek volna a fõváros körül táborokat építõ román állampolgárokkal szemben. A kormányfõ közölte, megdöbbentette az Olaszországban kirobbant románellenes gyûlölethullám, és úgy vélte, mentalitásváltásra van szükség. Egyúttal elfogadhatatlannak nevezte az Alessandra Mussoliniéhez hasonlatos fasiszta megnyilvánulásokat, és közölte, a kormány megvédi az olaszországban élõ román állampolgárok érdekeit. Mint arról beszámoltunk, Olaszországban kitoloncolási hullám indult el azt követõen, hogy múlt kedden a gyanú szerint egy Romániából érkezett, roma nemzetiségû férfi halálra vert egy olasz nõt Róma egyik külvárosában. Az olasz kormány szerdán este sürgõsségi eljárással fogadott el egy törvénymódosítást, amelynek értelmében a közbiztonságra veszélyesnek minõsülõ európai uniós állampolgárokat bírósági ítélet nélkül, prefektusi határozat alapján is kitoloncolhatják. Egybehangzó értékelések szerint a jogszabály a Romániából érkezett bûnelkövetõk ellen irányul, és ezt követõen a mintegy másfél milliós román közösség erõszakos megnyilvánulások célpontjává vált. Walter Veltroni római polgármester tegnap úgy vélte, Románia EU-csatlakozása óta minden olasz városban romlott a közbiztonság. A témához ismét hozzászólt Traian Bãsescu államfõ is, aki szerint a romák a legtöbb probléma forrásai. „Lehet, hogy a Romani Criss tiltakozni fog. Úgy vélem, európai szintû program szükséges a romák beilleszkedésének elõmozdítására, fõleg, mivel közülük sokan nomád életmódot folytatnak. Nekünk kell hozzájuk közelednünk, a jelenlegi stratégia ugyanis elhibázott, és csakis egy Európára kiterjedõ program segíthet\" – szögezte le az elnök. Az államfõ egyúttal hevesen bírálta azt a módot, ahogyan a kormány kezeli a témát. Adrian Cioroianu külügyminiszter teljesítményét egyenesen „totális csõdként\" jellemezte, miután botrány robbant ki a tárcavezetõ egyik kijelentése nyomán, amelynek értelmében az egyiptomi sivatagba kéne deportálni azokat a román állampolgárokat, akik lejáratják az országot. Az elnök szerint a miniszternek azonnal le kellett volna mondania. Egyúttal elégedetlenségének adott hangot, mivel úgy vélte, a Romániából kivándoroltak körében bizonytalanság lett úrrá. „Azt tapasztaltam, hogy a román intézmények közömbösek a külföldön dolgozó román állampolgárok sorsa iránt. A nagykövetekkel folytatott legutóbbi találkozó nyomán jelentést kértem a helyzetükrõl, az eredmény pedig katasztrofális\" – hangoztatta az elnök, aki szerint a diplomaták egy része megveti az állampolgárokat, akiket képviselnie kéne, ezért várhatóan több nagykövetet is hazahív majd. A Konzervatív Párt közben olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely akár évekre megtiltaná a súlyos bûncselekmények elkövetõinek, hogy büntetésük letöltését követõen elhagyják az ország területét. Az alakulat egyúttal tegnap délutánra megmozdulást szervezett a bukaresti olasz nagykövetség elé, hogy ily módon tiltakozzon „az Olaszországban elharapózott diszkrimináció és idegengyûlölet ellen\". A párt egyik Hunyad megyei képviselõje szintén hadat üzenne Olaszországnak: Ionica Constanþa Popescu arra szólította föl a román állampolgárokat, bojkottálják az olasz termékeket mindaddig, amíg az itáliai hatóságok föl nem fogják, hogy nem helyes egy egész népet megbélyegezni egyetlen személy tettei miatt.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.