
A sok száz veszélyeztetett épület közül az utóbbi 28 évben alig 20-at sikerült felújítani.
Fotó: Bíró Blanka
Bukarestben csaknem 9000 ember lakik abban a 349, kiemelten omlásveszélyes épületben, amely szinten bizonyosan össze fog dőlni a következő erős földrengésben - közölte hétfőn Gabriela Firea főpolgármester.
2019. március 04., 14:252019. március 04., 14:25
2019. március 04., 15:142019. március 04., 15:14
Az elöljáró a csaknem 1600 emberéletet követelő 1977-es földrengés 42. évfordulója alkalmából ismertette az omlásveszélyes épületek megerősítését célzó önkormányzati erőfeszítéseket.
Elmondása szerint a sok száz veszélyeztetett épület közül az utóbbi 28 évben alig 20-at sikerült felújítani.
Firea rámutatott: az életveszélyes lakások tulajdonosai eddig pénzhiány miatt nem voltak hajlandók hozzájárulni az épületek felújításához, de szerinte ez az akadály elhárult azáltal, hogy a főváros önkormányzata most már átvállalja a költségek jelentős részét.
Azoknak a családoknak, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a 2090 lejes minimálbért, semmit sem kell vállalniuk a kiemelten omlásveszélyes lakóépület megerősítésének költségeiből, de azoknak a családoknak is csak a rájuk háruló költségek felét kell – 25 évre elosztott, kamatmentes törlesztőrészletekben – visszafizetniük, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 9000 lejt.
– mondta a főpolgármester.
A Kárpátok kanyarulatának szeizmikus szempontból aktív térsége közelében található Bukarestben mindennaposak a Richter-skála szerinti 3-4-es erősségű földmozgások, nagyjából évente egyszer pedig 5-ös erősséget meghaladó rengések is előfordulnak. Tavaly október végén közepes, 5,8-as erősségű földrengés rázta meg a román fővárost, alig két héttel azután, hogy Románia nagyszabású nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlattal ellenőrizte, mennyire tudnak hatékonyan fellépni a hatóságok egy pusztító erejű földrengés esetén.
A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy
A legutóbbi, 1977 március 4-én bekövetkezett 7,2-es erősségű földrengésben 1578-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer volt a sérültek száma.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
szóljon hozzá!