Koalíciós vita Ludovic Orban miatt: az USR–PLUS és a pártbeli ellenzék is bírálta a PNL-elnök „konzervatív hitvallását”

(Megjegyzendő: a magyar apától származó Orban unitárius vallású.)

Orban ezzel egyértelműen a liberális és szélsőliberális pártokat tömörítő Renew Europe pártcsaládba tartozó Mentsétek meg Romániát Szövetség-Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) tandemre utalt.

Az USR–PLUS egyik vezető politikusa, Allen Coliban brassói polgármester magára is vette a bírálatot, és visszavágott Orbannak. Kijelentette: elvárja, hogy a PNL elnöke vonja vissza kijelentéseit, és kérjen bocsánatot. Egyúttal felemlegette a PNL korrupciós ügyeit, és kijelentette:

Orban nyilatkozata egyértelműen a PNL elnöki tisztségéért zajló egyre élesebbé váló vetélkedéshez kapcsolódik, amely az újrázni készülő pártelnök és Florin Cîţu miniszterelnök között zajlik, miközben a megyei tisztújításokat csalási vádak kísérik. A jelek szerint a hivatalban levő elnök azzal próbálja maga mellé állítani a szeptemberi tisztújító kongresszus előtt párttársait, hogy a párt konzervatív arculatát hangsúlyozza.

PNL-s bírálatok Orbannak

Ez azonban nem talált osztatlan támogatásra: Emil Boc kolozsvári polgármester, az Orbannal a koalíciós partnereknek tett engedmények miatt kritikussá vált belső ellenzék egyik legfőbb képviselője most védelmébe vette az USR-t, mondván, a lobogó napján szervezett ünnepségeket éppen az USR-s alprefektus vezette.

Ovidiu Raețchi volt liberális képviselő egyenesen úgy fogalmazott:

amelynek – szerinte – eddig „sikerült egészségesen kiegyensúlyoznia Lengyelország és Magyarország kisiklásait ebben a térségben”.

Elemző: opportunista és színpadias a nyilatkozat

Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint Orban nyilatkozata a pártelnöki tisztségért zajló kampány része. A nagybányai születésű Románia-szakértőtől azt kérdeztük, a PNL-elnök részéről hiteles egy ilyen megnyilatkozás, vagy csupán annak tudható be, hogy múlt héten jelent meg egy felmérés, amely szerint a románok többsége konzervatív, a nemzeti és vallási értékeket képviselő pártra szavazna. Vajon azt jelzi ez a nyilatkozat, amellyel egyaránt magára haragította az USR–PLUS-t és belső ellenfeleit, hogy a vesztét érzi, és így próbálja ledolgozni a Cîţuval szembeni hátrányát a pártelnökválasztás előtt?

Pászkán leszögezte:

„Miután a helyi szervezetekben elkezdődött tisztújítások Orban szemszögéből nézve eléggé hátrányosan alakulnak, a múlt héten közzétett felmérés kapóra jött Orbannak, és lehetőséget adott számára egy új taktika alkalmazására. Ugyanis a szeptemberre tervezett elnökválasztó kongresszuson nemcsak a területi vezetők vesznek részt, hanem összesen nagyjából 5000 küldött, és Orban arra számít, vagy azt akarja elérni, hogy a küldöttek többsége ne kövesse feltétlenül a területi vezető utasításait. Ugyanis a PNL sem különbözik a többi romániai párttól, amelyek a soha végig nem vitt ideológiai tisztázás hiányában csak taktikai megfontolások alapján kapcsolódnak az európai fősodor, amúgy szintén meglehetősen „lecsószerű” fő politikai pártcsaládjaihoz. Orban számára ezt elősegíti, hogy a hivatkozott felmérés nem zárja ki a „konzervatívabb” politizálás és a Romániában egyelőre tabusított európai „fősodorhoz” tartozás egyidejű képviseletét” – hangsúlyozta az elemző.

Rámutatott ugyanakkor: ez olyan belső, soha ki nem beszélt vitákat hozhat felszínre, melyek az elnökválasztás, vagy egy esetleges 2024-es választási vereség után szétfeszítheti a Nemzeti Liberális Pártot.