
Az európai parlamenti választások után a román jobboldalon beindult folyamat fényében nem számít meglepetésnek Crin Antonescunak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) távozó elnökének bejelentése, miszerint visszalépett az államfőjelöltségtől is.
2014. június 01., 16:312014. június 01., 16:31
Az ellenzéki politikus szombaton közölte: döntésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy olyan közös elnökjelölt személyében, akit mindenki elfogad.
Kifejtette: politikai tapasztalata, eltökéltsége alkalmassá tenné arra, hogy ő legyen a jobboldal jelöltje, mivel azonban támadható, nem akarja a személyével kapcsolatos vitákkal, előítéletek lebontásával hátráltatni a jobboldali összefogást. Szerinte a jobboldalnak legkésőbb július 15-ig meg kell neveznie elnökjelöltjét. Hozzátette: ügyvivői feladatot sem kíván már vállalni a PNL élén a párt június 28–29-i rendkívüli tisztújító kongresszusáig.
Az Európai Néppártba (EPP) igazoló alakulat vezetőinek többsége fájdalmas, ám bölcs döntésnek nevezte Antonescu gesztusát. Egyedül Norica Nicolai EP-képviselő fejezte ki nemtetszését, közölve: megpróbálja meggyőzni a leköszönő pártelnököt, hogy mégis mérettesse meg magát az őszi államfőválasztáson.
„Politikai értelemben ez volt számára az egyetlen racionális megoldás, minden más fokozta volna politikai és személyes katasztrófáját. Egykori barátként és partnerként nagy szomorúságot és csalódottságot érzek iránta\" – kommentálta a bejelentést Facebook-oldalán Victor Ponta kormányfő, felidézve, hogy Antonescuval 2011-ben szövetkeztek Traian Băsescu államfő ellen, és a Szociálliberális Uniónak (USL) a liberális politikus volt az államfőjelöltje.
Antonescu minden bizonnyal a PNL elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a talajt. Felmérések szerint a jobboldal potenciális államfőjelöltjei közül most a német nemzetiségű elöljáró a legnépszerűbb, és valós esélye lehet legyőzni Pontát a novemberi elnökválasztás második fordulójában.
Antonescu az EP-választások után mondott le pártelnöki tisztségéről, mivel a PNL csak 15 százalékos eredményt ért el a célul kitűzött húsz helyett. Kezdeményezésére a magát jobboldali erőként meghatározó PNL állandó tanácsa úgy döntött, összefog a jobbközép Demokrata Liberális Párttal (PDL) a kormányzó szociáldemokraták ellen.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!