
A várakozásoknak megfelelően a német nemzetiségű Klaus Johannist jelölték ki közös államfőjelöltjükké az ellenzéki román jobboldali alakulatok.
2014. augusztus 11., 19:192014. augusztus 11., 19:19
„Ha Nagyszebenben lehet, akkor Románia egészében is lehet\" – jelentette ki hétfőn a politikus azután, hogy a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) eldöntötte: őt indítja a novemberben rendezendő államfőválasztáson. A több mint 800 éves erdélyi szász gyökereire büszke Johannis arra célzott, hogy szerinte tizennégy éve betöltött polgármesteri mandátuma során bebizonyította: botrány nélkül is lehet politizálni, konszenzust építeni, munkahelyeket teremteni, befektetőket vonzani és fejlődni.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata- Liberális Párt (PDL) összefogásával létrejött pártszövetség külön-külön rendelt közvélemény-kutatások eredménye alapján tette le a voksát Johannis mellett. A felmérések ugyanis arról árulkodnak, hogy az 55 éves német politikusnak van a legnagyobb esélye legyőzni az év végi megmérettetésen a nála tizennégy évvel fiatalabb Victor Ponta kormányfőt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltjét.
Az ACL egyúttal eldöntötte azt is, hogy a PDL eddigi önálló államfőjelöltje, Cătălin Predoiu volt igazságügy-miniszter lesz Johannis „párja\", vagyis a jobboldali összefogás miniszterelnök-jelöltje.
A nagyszebeni polgármester botrányokkal és konfliktusokkal terhelt évtizednek nevezte a második mandátuma végéhez érkező Traian Băsescu elnök fémjelezte korszakot, hozzátéve: ő egy állampolgárait tisztelő, nyugati elkötelezettségű jogállamot kíván kiépíteni.
„Kevesebb lármát és több komolyságot akarok az államfői feladatok ellátásában\" – szögezte le Johannis. Aki éppen ezért meg kívánja változtatni a romániai politikai játékszabályokat, emellett folytonosságot ígért a nyugati irányultságú külpolitikában és az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásában.
Johannis úgy vélte: a román demokrácia érettségét bizonyítja, hogy egy jelentős politikai erőt képviselő román pártszövetség egy etnikai kisebbséghez tartozó politikust jelöl a legmagasabb állami tisztségre. „Igenis lehetséges a szolidaritás és tolerancia a különbözőségben. Jelölésem azt is megerősíti, hogy Románia egy liberális társadalommá, polgári nemzetté kezd válni\" – hangoztatta a Romániai Német Demokrata Fórum éléről tavaly a PNL-be átigazolt polgármester.
Különben a politikus nem véletlenül igyekezett elhatárolódni Băsescutól. Bár 2009-ben a román baloldal a liberálisokkal és az RMDSZ-szel még őt javasolta a kormányfői posztra, Ponta és szociáldemokratái jelenleg a jobbközép államfő „embereként\" próbálják láttatni Johannist. Aminek mindössze annyi az alapja, hogy Băsescu nyíltan elismerte: a második fordulóban a német politikusra szavazna, mert Ponta helyett szívesebben látná őt utódjaként a Cotroceni palotában.
A PSD vezetői hétfőn élesen kifakadtak Johannis ellen amiatt, hogy a PNL elnökeként óvást nyújtott be az államfőválasztás megrendezéséről szóló kormányrendelet ellen. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy – szerinte Ponta számára kedvező módon – megnyitja a lehetőséget a választási csalások előtt, miután a választópolgárok november 2-án és 16-án az ország bármelyik szavazóhelyiségében leadhatják voksukat. Liviu Dragnea kormányfőhelyettes, a PSD főtitkára úgy reagált a kezdeményezésre, hogy Johannis néhány héttel meg akarja hosszabbítani Băsescu mandátumának végét.
Egyébként felmérések szerint Johannisnak csupán hat százalékos hátránya van a baloldali kormányfővel szemben, amit például Băsescunak eddig kétszer is sikerült ledolgoznia, szociáldemokrata ellenfelei – Adrian Năstase és Mircea Geoană – ellenében.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!