
Tanúként hallgatta ki szerdán Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnököt a legfelsőbb bíróság a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett csalások ügyében.
2015. március 11., 19:342015. március 11., 19:34
A kormányfő közölte: „csak az igazat\" mondta. Azt is elárulta, hogy eredetileg az ügyben illetékes ügyész előtt kívánt vallomást tenni, de az nem egyezett bele. Ponta még korábban közölte: sem kormányfői, sem pártelnöki minőségében nem volt tudomása semmilyen választási csalásról.
Ponta szerint nem történt törvénysértés. Mint szerdán elmondta, tudott az akkor kormányzó, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is soraiban tudó Szociálliberális Unió (USL) által használt informatikai rendszerről, de az csak azt tette lehetővé, hogy a kampányközpontban tartózkodók a részvételi arányról értesüljenek, az eredmény manipulálását nem.
Mint mondta, hasonló rendszert más pártok is alkalmaztak. A szoftver alkalmazásáért a PSD részéről Liviu Dragnea kampányfőnök, a PNL-éről pedig az azóta a hírszerző szolgálat élére kinevezett Eduard Hellvig felelt. Azt is beismerte, hogy a rendszer segítségével a szavazáson való részvételre buzdító SMS-eket küldtek szét, amelyek küldőjeként Liviu Dragnea szerepelt.
Kihallgatása után Ponta azt mondta: az államfő felfüggesztését célzó kezdeményezés politikai döntés volt, politikai döntések miatt pedig nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni az érintetteket. Szerinte azért Dragnea ellen emeltek vádat, mert nem tagja a parlamentnek, így könnyebb eljárni ellene. A bíróság szerdán Mircea Duşa védelmi minisztert is beidézte tanúvallomást tenni.
Mint ismeretes, az ügy fő vádlottja Liviu Dragnea, a PSD ügyvezető elnöke, aki 2012-ben a PSD kampányfőnöke volt a referendum idején. A korrupcióellenes ügyészség azzal vádolta meg, hogy pártvezetői minőségével visszaélve próbált meg jogosulatlan haszonra szert tenni saját maga és pártja javára. Dragnea mellett 74 további személy ellen emeltek vádat.
A vádirat szerint Dragnea utasítására több dél-romániai – Vrancea, Gorj, Olt és Telorman megyei – szavazókörben a szavazóbizottság tagjai meghamisították a részvételi adatokat annak érdekében, hogy meglegyen a népszavazás érvényességéhez szükséges létszám. Ennek érdekében többek között hamis szavazatokat is elhelyeztek az urnákban, olyan személyek nevében, akik nem is tartózkodtak az országban.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!