Szavazás Sevillában
Fotó: Külügyminisztérium
Elnökválasztást tartanak vasárnap Romániában, az immár nyolcadik alkalommal megszervezett megmérettetésen 14 jelölt indul.
2019. november 09., 19:312019. november 09., 19:31
2019. november 22., 10:572019. november 22., 10:57
A rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal várják az urnák elé vasárnap Romániában a választópolgárokat, hogy megválasszák az ország államfőjét. A külföldi szavazókörökben ugyanakkor már péntektől szavazhatnak a polgárok. A Központi Választási Bizottság országszerte 18 748 szavazókört hozott létre, míg a külföldön élő román állampolgárokat 835 szavazókör várja.
Ugyanakkor a hatályos törvény értelmében mindazok, akik urnazáráskor a szavazókör területén tartózkodnak, illetve előtte sorban állnak, éjfélig jogosultak a szavazatuk leadására. A külföldi szavazókörökben viszont már pénteken délben elkezdődött a választás. A külföldön élő román állampolgárok előzetes regisztráció után levélben is szavazhattak, de ezzel a lehetőséggel nem éltek sokan, így előfordulhat, hogy ismét jókora sorok alakulnak ki a szavazókörök előtt.
Csaknem 268 ezer külföldön élő román állampolgár adta le a voksát az államfőválasztáson szombaton, romániai idő szerint 22 óráig az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben. A levélben szavazókkal együtt a külföldön voksolók száma megközelíti a 300 ezret.
A szavazásra a 18. életévüket betöltött állampolgárok jogosultak, ha ellenük nem született olyan ítélet, amely a választás időpontjában eltiltja őket állampolgári jogaik gyakorlásától. A szavazni akaró polgárnak be kell mutatnia személyi igazolványát, amelyet a választási bizottság tagjai beszkennelnek, hogy így bizonyosodjanak meg arról: nem szavazott-e már. Ennek nyomán a BEC informatikai rendszere lehetővé teszi a nyilvánosság számára is, hogy élőben kövesse a választási részvétel alakulását.
A személyi igazolvány beszkennelését követően a választópolgár megkapja a jelöltek névsorát tartalmazó szavazólapot, valamint egy VOTAT feliratú bélyegzőt, amellyel a szavazófülkében azon jelölt nevére kell pecsételnie, akit az államfői tisztségben szeretne látni. Amennyiben valaki azon településen tartózkodik a választás napján, ahol a lakhelye található, csakis a lakhelye szerinti szavazókörzetben voksolhat.
A választási bizottságok tagjai azon szavazókörben szavaznak, ahol tevékenységüket kifejtik.
A mozgáskorlátozottak bármely olyan szavazókörben voksolhatnak, amely ezt lehetővé teszi számukra. Aki olyan súlyosan mozgáskorlátozott, hogy nem tudja elhagyni otthonát, az illetékes szavazókör elnökéhez fordulva mozgóurnát kérhet.
Torinóban is voksoltak
Fotó: Külügyminisztérium
A szavazólapon a választópolgárok 14 nevet találnak majd, ennyi jelölt gyűjtötte össze sikeresen a 200 ezer támogatói aláírást, amelyeket a BEC hitelesített is. A legesélyesebb jelölt az első mandátuma lejártával újabb ötéves elnöki tisztségre pályázó Klaus Johannis, aki a korábban általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként vág neki a megmérettetésnek, és ha a felmérések szerint arra nincs is esélye, hogy már az első fordulóban, a voksok fele plusz egy szavazatot megszerezve bebiztosítsa győzelmét, 40 százalék körüli eredményre számíthat vasárnap.
A legesélyesebbnek a nemrég leváltott szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, Viorica Dăncilă tűnik, azonban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, aki a pártja és a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártjának (PLUS) támogatásával indul, jó mozgósítással megcsípheti a továbbjutást érő helyet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a szövetség államfőjelöltje bevallása szerint a nagyobb tiszteletre és bizalomra szavazott az államfőválasztás első fordulójában.
Bár egyes felmérések a Pro Románia és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által indított Mircea Diaconut is esélyesnek tartják a második körre, a felmérések többsége ezt nem valószínűsíti.
Nem tartja lefutott mérkőzésnek a romániai elnökválasztást Pászkán Zsolt politikai elemző, aki a Krónikának nyilatkozva az öt évvel ezelőtti megmérettetésre emlékeztetett, amikor is a biztos győztesnek látszó Victor Ponta látványos vereséget szenvedett a döntő menetben. A szakértő szerint a kampány csupán médiaeseményekről sz&
A Népi Mozgalom Párt (PMP) színeiben induló Theodor Paleologu a futottak még kategóriába tartozik, akárcsak az egyetlen magyar jelölt, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a szövetség hagyományait folytatva – miszerint minden államfőválasztáson volt tulipános jelölt – indul a megmérettetésen. Esélye természetesen minimális:
A többi jelölt legfeljebb saját vagy a pártja neve ismertté tétele érdekében indul el. A várakozások szerint a külföldön élő, rendszerint a jobbközép jelöltekre szavazó románok voksai ismét sokat nyomhatnak majd a latban.
Államfőválasztás Koppenhágában
Fotó: Külügyminisztérium
A mostani választás egyik érdekessége, hogy egy román párt nyíltan bejelentkezett a magyar szavazatokért.
Ráadásul a korrupcióellenes küzdelmet és a hiteltelenné vált régi pártok leváltását zászlajára tűző USR elnökével szemben – akit korábban arra is esélyesnek tartottak, hogy megszorongassa Johannist – egy magát oknyomozó portálként hirdető orgánum olyan vádakat fogalmazott meg, miszerint három, a cége által koordinált, európai uniós forrásokból finanszírozott szociális felzárkóztatási programban gyanúsan használták fel a pénzeket. Az elnökválasztás utolsó hetére időzítve azt is megírták, hogy a programok során lebonyolított beszerzések 68 százalékában érintett személyek adatait titkosították.
Amúgy nem csupán a magyar voksokért bejelentkező USR jelöltje nem kínál a magyar közösség identitásának megőrzését szolgáló intézkedéseket: a román jelöltek egyike sem állt elő ilyesmivel a programjában – igaz, ők legalább nem kérik nyíltan a magyarok szavazatait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás