Kezdődik a parlamenti ülésszak, a költségvetés, a közigazgatási reform és a gazdasági helyreállítás a prioritás

Utóbbi kettőt várhatóan felelősségvállalással – vagyis a parlamenti vita megkerülésével – fogadtatja el a kormány, ami újabb bizalmatlansági indítványt jelenthet az ellenzék részéről.

Ilie Bolojan miniszterelnök több alkalommal is tárgyalt a minisztériumokkal a 2026-os költségvetés tervezetéről, de a költségvetés tervezetét még nem mutatták be a nyilvánosságnak.

A HotNews forrásai szerint a legnagyobb kormánypárt, a PSD miniszterei elégedettek a nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekkel, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan támadták Bolojant.

A költségvetésről szóló egeztetések ugyanakkor szünetelnek, mert

A PSD egyetért a miniszterelnökkel, de jelezte, hogy nem fogja elfogadni a helyi közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot, ha az nem tartalmazza azokat a gazdasági helyreállítási intézkedéseket, amelyeket a szociáldemokraták 2025 szeptembere óta követelnek.

Ilie Bolojan jelezte: a két tervezetet egyszerre fogadják majd el.

Eközben számos fontos intézményben kell új vezetőt vagy tagokat kinevezni.

A hírszerző szolgálatok új vezetőiről is dönteni kell az új parlamenti ülésszakban

Idén júliusban lesz három éve, hogy a SRI élén nem polgári vezetője áll, miután Eduard Hellvig lemondott.

A SIE-t Gabriel Vlase vezeti, aki a PressOne szerint több tucat oldalt plagizált doktori értekezésében.

Vlase, a PSD volt parlamenti képviselője, 2018 óta a SIE vezetője.

A SRI és az SIE vezetőinek mandátumát nem korlátozza törvény, és a parlament nevezi ki őket az elnök javaslatára. Nicușor Dannak ezért meg kell állapodnia a kormánykoalícióval, mielőtt javaslatait benyújtaná.

Bár elvileg a SRI igazgatói tisztsége a PNL-nek, a SIE-é pedig a PSD-nek jár, a Nicușor Dannal folytatott tárgyalások után a HotNews forrásai szerint

A múlt hét végéig Nicușor Dan elnök és a kormánypártok vezetői még nem tárgyaltak a jelöltek nevéről, csak a kritériumokról.

Eközben a parlamentnek új ombudsmant is ki kell neveznie, miután a 2019 júniusában a parlament által az egykori liberális ALDE párt javaslatára kinevezett Renate Weber ötéves mandátuma lejárt.

A koalíciós megállapodás szerint az új ombudsmant a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelölheti.

A párt 2025 novemberében Roxana Rizoiu emberi jogi szakértőt javasolta a posztra.

A HotNews politikai forrásai szerint Asztalos Csaba utódja is az USR-ből kerül ki.

Ezen kívül a parlamentnek további öt tagot kell kineveznie, mert a CNCD végrehajtó bizottsága 11 tagú, és több mandátum lejártát követően jelenleg csak öt tag maradt.

Az autonómia is napirendre kerülhet

Mindeközben magyar érdekeltségű törvénytervezet is napirendre kerülhet: mint az Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) RMDSZ-es színekben parlamenti képviselőként tevékenykedő elnöke a Krónikának elmondta, azt tervezik, hogy

korábban írtuk

„Nincs alternatívája a kormánykoalíciónak”. Zakariás Zoltán megszorításokról, az EMSZ-en belüli RMDSZ-ellenes indulatokról

Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.

Mint már említettük, a kormánynak várhatóan már csak azért is bizalmatlansági indítvánnyal kell szembe néznie, mert több törvényt is felelősségvállalással akar elfogadtatni.

Míg alapesetben az ellenzék egy ülésszakban csak egy bizalmatlansági indítványt nyújthat be, kormányzati felelősségvállalás esetén lehetőséget kap soron kívüli kormánybuktató indítvány benyújtására.

A kormányoldal többsége jelenleg egyértelműnek tűnik.

Jelenleg a kormánypártok, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségek 310 törvényhozóval rendelkeznek, az alábbiak szerint:

• PSD: 129 képviselő:
• PNL: 73;
• USR: 59;
• RMDSZ: 32;
• Nemzeti kisebbségek: 17;

A jelenlegi törvényhozási ciklus kezdetéhez (2024. december) képest a kormánypártok 7 törvényhozóval többel rendelkeznek, miután több képviselő és szenátor is elhagyta az ellenzéki pártokat, hogy csatlakozzon a kormánypoldalhoz.

Az ellenzék, amely a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR), az SOS Romániából, a Fiatal Emberek Pártjából (POT( és a PACE – Románia az Első frakcióból áll, 131 törvényhozóval rendelkezik, az alábbiak szerint:

• AUR: 90 képviselő;
• SOS Románia: 15;
• POT: 14;
• PACE – Románia az Első: 12.

Egy év alatt az ellenzéki törvényhozók száma 31-gyel csökkent.

A jelenlegi törvényhozási ciklus kezdetén az ellenzék (AUR, SOS Romania és POT) 162 törvényhozóval rendelkezett.

A parlamentben 22 független szenátor és képviselő is ül. Szavazatuk bizalmatlansági indítvány esetén esetenként eltérő lehet.

Az első két parlamenti ülésszakban az ellenzéki pártok, különösen a POT és az SOS Románia, folyamatosan vesztették tagjaikat, ez a POT és az SOS frakcióinak feloszlásához vezetett a szenátusban, miután túl kevés tagjuk maradt.

Az utolsó parlamenti ülésen, szeptember 1-jén az SOS Romániát és a POT-ot elhagyó képviselőkből új parlamenti frakció alakult a szenátusban PACE – Románia az Első néven.

A képviselőház idei költségvetése 632,4 millió lej.

A képviselőház költségvetése 14%-kal magasabb, mint a 2025-ös.

A növekedést egyrészt a javítási munkálatok költségeivel, másrészt a megnövekedett rezsivel indokolták.