Új irány. A Makosz szerint akkor derül ki, mennyire jók a változtatások, ha már alkalmazzák őket
Fotó: Haáz Vince
Nagyon sokat várnak a kezdeményezők az oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzat módosításától, melynek egyik legfontosabb eleme a félévek megszüntetése. Mindeközben tiltják a tanulók kicsapását, szigorítják a diákok áthelyezésére vonatkozó szabályzatot, illetve véget próbálnak vetni a tanárok megajándékozásának. A Krónika által megszólaltatott érintettek nagy vonalakban üdvözlik a változtatásokat, ugyanakkor egyfajta jó kezdetként tekintenek a tervezett reformokra.
2022. július 08., 08:182022. július 08., 08:18
2022. július 08., 08:452022. július 08., 08:45
Megjelent csütörtökön a Hivatalos Közlönyben a dokumentum, amely alapján szeptember 1-től tíz pontban módosul az iskolai oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzat (ROFUIP). A legfontosabb változások, hogy a következő tanévtől valamennyi tantárgyból csak egyszer – a tanév végén – zárják le a diákokat, a tanulókat nem lehet kicsapni, a szülők pedig semmilyen körülmények között nem gyűjthetnek pénzt ajándékra a pedagógusnak. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, ez egy jó kezdet lehet, de további változásokra lesz még szükség.
– vélekedett a szülők képviselője.
A szabályzatot leginkább azért kellett módosítani, mert megváltozott a tanév szerkezete: a következő tanév már nem két félévből, hanem öt modulból áll. Az említett dokumentum az alapja az iskolai belső rendszabályoknak – a diákokat, pedagógusokat, szülőket egyaránt érinti. A rendelet szabályozza, hogy másként számolják a gyerekek általánosát, miután már nem kell félévi dolgozatokat írniuk, illetve kitér az elektronikus napló használatára is.
Minden tanintézetben létre kell hozni egy „szakmai formálást” elősegítő bizottságot. A diákok áthelyezése egyik tanintézetből a másikba csak alapos indokkal történhet meg. Ugyanakkor a rendelet megszüntet minden, eddig még létező lehetőséget, hogy a szülőktől pénzt gyűjtsenek.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette, a legszembeötlőbb változás a tanév szerkezetéhez kötődik: törölték, behelyettesítették a félévhez köthető tevékenységeket, így változtak az értékelés menetrendjére, a dolgozatírásra, a hiányzások számára vonatkozó eddigi cikkelyek.
Kiss Imre rámutatott, előfordul, hogy a diák a képességvizsgán nem ér el olyan eredményt, hogy bejusson abba az osztályba, ahová szeretne, így utána próbálkoznak, hogy bekerüljön a romáknak vagy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek fenntartott helyekre. Szeptembertől már csak nagyon indokolt esetekben, például egészségügyi okokra hivatkozva lehet áthelyezéseket eszközölni.
A kicsapás eddig sem volt lehetséges a kötelező tíz osztályban, ám ezentúl már 11.,12., 13. osztályban sem lehet.
– mutatott rá a leglényegesebb változásra a főtanfelügyelő.
Kedden jelenik meg a közoktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, de a fontosabb módosításokat már hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
Nagy vonalakban „a helyükön vannak” a módosítások, ezekről közvita zajlott, a szakmai szervezetek az elmúlt hónapokban megfogalmazták meglátásaikat – mutatott rá Csíky Csengele. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke kifejtette, amit most nem látunk a rendelkezések között, egy hosszabb folyamat eredménye lesz – például kérték, hogy a tanév szerkezetének a módosításával változzon a tanterv, a tananyag, a keretóraszámok is.
Mindennek igazodnia kell majd a megváltozott tanévszerkezethez, ez viszont egy hosszabb folyamat, miután a pedagógusok, a diákok a gyakorlatban is megtapasztalják, miként tudják az adott tananyagot rögzíteni az állandó számonkérés hiányában is. A modulrendszer pedig projektalapú gondolkodást feltételez, ez maga után von egy csomó más módosítást, rengeteg kreativitásnak biztosít helyet a pedagógusok és a diákok részéről is – szögezte le a szövetség elnöke. Hozzátette,
„Reméljük, a radikális változtatás maga után vonja az anyagi támogatást is, és más szelek fújnak majd az oktatásban. Nagy szükség volt a változásokra, erre a társadalom is készen áll, hat-hét évvel ezelőtt egy ilyen módosításcsomag még biztos kiverte volna a biztosítékot” – részletezte Csíky Csengele.
Véleménye szerint ez egy jó kezdet, ám vigyázni kell, hogy ne rontsuk el, használjuk ki a lehetőségeket, ne ragaszkodjunk görcsösen a megszokott formákhoz, melyekről mindannyian tudjuk, hogy nem működnek.
A híradásokban hangsúlyozottan helyet kapott, hogy tilos a pénzgyűjtés, a pedagógusok megajándékozása, de ez eddig sem volt megengedett, sőt már büntetést is kilátásba helyeztek, ami végül nem történt meg. A szülői szövetség elnöke rámutatott, a magyar közoktatásra nem annyira jellemző, de országos szinten elharapózódott, hogy a szülők születésnapon, karácsonykor vagy éppen tanévzáráskor egymást túllicitálva igyekeztek megvenni a pedagógusnak a toronyórát láncostól.
Ez ugyanaz a kategória, mint az egészségügyben a hálapénz. A társadalmi gondolkodás megváltoztatására van szükség:
– részletezte a szövetség vezetője. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a pedagógus elveszíti a szülők tiszteletét, szeretetét, megbecsülését, és nem kaphat egy csokor virágot, hanem az extrém megnyilvánulásokat küszöböli ki.
Csíky Csengele arra is kitért, hogy a tanintézetek mellett létrejöttek a jogi szervezetek – egyesületek, alapítványok –, melyek begyűjtik, lehívják a különböző támogatásokat, szülői adományokat, pályáznak, majd a pénzt célirányosan hasznosítják.
Ez a rendszer váltotta fel az úgynevezett iskolapénz begyűjtését, hogy minden jogszerűen történjen. Ez egy szükséges megoldás volt, viszont nehéz az átállás, mert rengeteg ezzel az adminisztratív feladat, nehéz a hosszú távú fenntarthatóság, mert ha az alapító szülő gyereke végez, a szülő érdekeltsége megszűnik. A Magyar Szülők Szövetsége például segít biztosítani a folytonosságot.
A rendeletcsomagban ugyanakkor kérdéseket vet fel a kicsapás lehetőségének megvonása, a megengedett hiányzások számának változása, az egyetlen magaviseleti jegy – mutatott rá Csíky Csengele. Kifejtette, az alkotmány kimondja, hogy az oktatás mindenkinek joga, sőt mi több: kötelező, tehát ha egy diákot kicsapnak, megfosztják ettől az alkotmányos jogától. Törvénykiigazítás-sorozatra lesz szükség, hiszen jelenleg még kusza, hogy mi történik majd azokkal a diákokkal, akik rengeteg hiányzást halmoznak fel, vagy magatartásuk káros a közösség számára.
„Ez egyelőre számunkra életidegen, nem tudjuk, milyen helyzeteket von maga után, de az már biztos, hogy a félévente adott magaviseleti jegynek sem volt nevelő hatása, ezért felesleges ehhez ragaszkodni. Más módszereket kell találni a diákok magaviseletének szabályozására, a nyugati országok iskoláiban erre számtalan példa van, azokat kell alkalmazni” – mondta a szülői szövetség elnöke.
– szögezte le lapunknak eközben Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke. Hozzátette, az egyértelmű, hogy változásokra szükség van, de azt, hogy ezek a módosítások milyen hatással lesznek az oktatás minőségére, a diákok, tanárok munkájára, akkor látszik majd, ha a gyakorlatban is kipróbálják – mondta a Makosz elnöke.
Példaként említette az áthelyezés szigorítását, mondván: ez is kétélű, hiszen nem lehetnek ugyan kivételek, de így nem kapnak egyáltalán második esélyt azok, akik elrontották a képességvizsgát, de utána összekapták magukat. Akkor lehet teljes képet alkotni a módosítások hatásáról, amikor már látjuk, miként működnek – szögezte le Vass Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Ünnepélyes keretek között elkezdődött a Hanwha Aerospace dél-koreai hadiipari vállalat romániai gyárának építése – írja a Profit.ro.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!