Vigyázállás. Nicolae Ciucă a Cotroceni-palotából kaphat utasításokat
Fotó: Facebook/Nicolae Ionel Ciucă
A 2024-es államfőválasztás közeledése a két nagy román párt között harcokat fog eredményezni, ezek pedig koalíciós szakításhoz vezetnek majd, de egyelőre a tél túlélése a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták célja – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. Szerintük a Nicolae Ciucă-féle, erős politikai beágyazottság nélküli politikai tisztségviselők mozgástere korlátozott.
2021. november 24., 19:062021. november 24., 19:06
Vladimir Ionaş szociológus arra számít, hogy a PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta bukaresti nagykoalíció egyben marad 2023 második feléig. „A 2024-es megmérettetések, s elsősorban az elnökválasztás közelsége harcokat fognak eredményezni a két nagy párt között, ezek pedig koalíciós szakításhoz vezetnek majd” – állapította meg a Krónikának az Avangarde közvélemény-kutató cég szakértője. Szerinte a legfontosabb, hogy
Ionaş lapunk megkeresésére elmondta: lesznek súrlódások a két nagy párt között, s ezek áthidalásában vár majd lényeges szerep miniszterelnökként Nicolae Ciucă kormányfőre.
„Ciucának óriási esélye van arra, hogy a közvetítő kormányfő szerepét játssza a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
Lehet egy aktív, a minisztériumok tevékenységébe is beavatkozó kormányfő, de választhatja a Cotroceni-palotából érkező utasítások követését is, ami egy »bábminiszterelnökké« formálhatja Ciucăt” – vázolta a másfél éves mandátummal tervező leendő kormányfő lehetőségeit a szakértő.
Az RMDSZ szerepvállalására vonatkozó kérdésünkre Vladimir Ionaş azt emelte ki, hogy a magyar alakulat lojális partnere volt a PNL-nek a válságos időszakban, így
Hozzátette: a PSD jelenlegi vezetése tisztában van az RMDSZ-es kormányzati szerep fontosságával.
„Szorongó” koalíciónak nevezte a PNL és a PSD összebútorozását Pászkán Zsolt. Szerinte a legnagyobb szorongó a PNL és annak újdonsült elnöke, Florin Cîţu.
És mindezt úgy, hogy a helyzet egyik fő okozója, a PNL de facto vezetőjének tekintett Klaus Iohannis elnök még mindig nem adott logikus magyarázatot a saját pártjában és az ország politikai, gazdasági, társadalmi életében okozott káosz és válság mozgatórugóira” – fogalmazott lapunknak a budapesti politikai elemző. Mint mondta, a PNL meglehetősen szorongva készülhet a 2024-es választásokra, különösen akkor, ha tovább erősödnek a pártot szétfeszítő centrifugális erők.
Hozzátette, Florin Cîţunak pedig a saját bőrén kellett megtapasztalnia, hogy Iohannis passzív-agresszív politizálásában neki is csak egyszer használatos, és bármikor feláldozható műanyag bábu szerepe jut, hiszen a kormányzati szerepek elvesztése után már egy házelnöki tisztségért is szorongania kell. Pászkán szerint nem mentes a szorongástól a PSD sem, hiszen
„Márpedig egy szorongásos koalíció rendkívül sérülékeny, és meglehetősen gyenge immunitással rendelkezik a belső feszültségekkel szemben. A koalíciónak hosszú távon akkor van esélye, ha a két román párt a 2024-es választásra készülve tényleg felosztják egymás között az országot, mert akkor érdekük közösen megküzdeni a külső trónkövetelőkkel, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). De ez rendkívül messze van, egyelőre a tél túlélésére fognak összpontosítani” – hangsúlyozta a szakértő.
Nicolae Ciucă miniszterelnöki képességeit firtató kérdésünkre a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője elmondta:
„Nicolae Ciucă eddig rendkívül keveset szerepelt a politikai színpadon, így egyelőre nehéz véleményt mondani a képességeiről. Ha netalán igazak azok a vádak, miszerint a nasszíriai hősi nimbusza – amit eddig fő érvként hoztak fel mellette – csaláson, de legjobb esetben is csak egy jelentéktelen rajtaütés aránytalanul nagyra dagasztásán alapul, akkor ennek cáfolatlanul hagyása sokat elárulhat Ciucă jellemvonásáról. De egyelőre ez a kérdés sem tisztázott, így nem tehetünk mást, mint megvárni az első tényleges kormányfői lépéseit” – fogalmazott a nagybányai származású elemző.
Miért ragaszkodott mindkét nagy párt az RMDSZ koalíciós szerepvállalásához? – kérdeztük Pászkán Zsolttól. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az új kabinetben a két román alakulat,
„Ezért mindkét pártnak érdeke »jóban lenni» az RMDSZ-szel, legalábbis addig, amíg más érdekek ezt felül nem írják – érvelt lapunknak az elemző.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
szóljon hozzá!