Bár a gazdaság nő, egyelőre a PSD-nek sem sikerült megállítania a fi atalok elvándorlását
Fotó: Barabás Ákos
Instabilitás, imázsválság, rossz külpolitikai teljesítmény, ugyanakkor egyes szociális problémák rendezése, ellentmondásokkal teli, de összességében jó gazdasági mutatók jellemzik elemzők szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ALDE koalíciós kormányzásának két évét. A magyar–román államközi kapcsolatok javuló tendenciát mutattak, kisebbségi ügyekben viszont nem történt áttörés.
2018. december 08., 15:202018. december 08., 15:20
2018. december 09., 13:192018. december 09., 13:19
Senki nem várt látványos reformokat a PSD-től, inkább az életszínvonal némi javítására lehetett számítani Románia folyamatos gazdasági növekedése közepette – értékelte a Krónikának az elmúlt két évet belpolitikai szempontból Andrei Ţăranu politológus. Szerinte a 2016. december 11-ei parlamenti választáson győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) nem rendelkezett különösebben ambíciózus programmal, s úgy tűnt, megvan az esélye arra, hogy megvalósítsa a kormányprogramot és olyan politikai alakulattá váljon, amely túllép az 1996 óta állandósult kormányzati csereberén.
„Nem így történt. A PSD-nek annak ellenére sem sikerült egy koherens kormányzást, stabilitást biztosítania, hogy szatellitpártjával, az ALDE-val az oldalán nagyon jó eredményeket ért el mind a helyi, mind az általános választásokon, és az RMDSZ diszkrét, de biztos támogatását is élvezhette” – fogalmazott a politikai elemző. Emlékeztetett:
Ţăranu felidézte, az imázsválsággal párhuzamosan a PSD három miniszterelnököt cserélt, amivel önmagát sodorta két súlyos kormányválságba. „Ezzel a Szociáldemokrata Párt gyakorlatilag a román politika válsággócává vált, hiszen a formáció élén kiélénkülő legitimitásválságok kormányzati instabilitást okoznak, blokkolják az irányítást. Erre jó példa a kabinet tagjainak állandó cseréje, hetven minisztert próbáltak ki két év alatt” – állapította meg a politológus.
Hozzátette ugyanakkor, hogy összességében a PSD-kormányok nemcsak válságokat okozta, megpróbáltak egy széles körű szociális programot gyakorlatba ültetni a fizetések és nyugdíjak – egyébként feltétlenül szükségszerű – emelésével, az egészségügyi és a közigazgatási rendszeren változtató programmal.
Csakhogy ennek a modellnek a fenntartása elég bonyolult egy olyan nyitott piac esetében, mint amilyen az Európai Unióé, s egy olyan viszonylag laza adórendszerben, mint a romániai. Innen adódnak 2007 óta a román gazdasági kormányzások ellentmondásai” – véli a jászvásári (Iași) születésű elemző. Andrei Ţăranu szerint a PSD utábbi két évi kormányzásai közepesek vagy gyengék voltak, Viorica Dăncilă miniszterelnök személye miatt pedig a jelenlegi kabinet óriási imázs- és kommunikációs gondokkal küzd, s ezeket a közeljövőben lehetetlen lesz áthidalnia.
Bogdan Duca politikai elemző úgy látja, a PSD–ALDE-kormányok jól teljesítettek egyes szociális problémák kezelésében, példaként az egészségügyi szektor jövedelmekkel kapcsolatos válságkezelését említve. A szakértő szerint gazdasági szempontból is jó kormányzásokról beszélhetünk, hiszen sikerült megtartani a növekedést, s csökkenteni az ország eladósodását. „Rossz kormányzás volt az igazságügyi reformok és a párhuzamos állammal való harc terén. A mostani parlamenti kormánytöbbségnek és a kormányoknak nem volt elég bátorságuk végigvinni a protokollumokkal és a személyes összefonódásokkal működő intézményesített maffia elleni küzdelmet” – hangsúlyozta lapunknak Duca.
A politikai elemző úgy látja, az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerség semmilyen előnnyel nem jár az ország számára, még a vízumkötelezettséget sem sikerült eltörölni, miközben Washington sokmilliárdos szerződésekkel gazdagodott, nem beszélve az Amerika afganisztáni háborújában elesett román katonák áldozatvállalásáról. „A szomszédokkal sem állnak jól a dolgok. Sajnos Románia a nagy hiányzó a közép-európai (visegrádi csoport), a balkáni és a Fekete-tenger környéki összetett politikából” – fogalmazott Bogdan Duca.
A Liviu Dragnea vezette alakulat két év alatt három kormányfőt és 70 minisztert cserélt
Fotó: PSD
Ami az utóbbi két év szociáldemokrata kormányzásának magyar vonatkozásait illeti, Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli:
„2017-ben Teodor Meleșcanu külügyminiszter Budapesten járt, és kifejtette, hogy komoly közös érdekeink vannak nem csupán a kétoldalú gazdasági és a közös infrastruktúra kiépítésének ügyében, hanem EU-s, és regionális biztonsági területen is. Közös érdek az ukrajnai polgárháború békés megoldása, az energiabiztonság, a Brexit minket nem sértő módja, az EU-reform számunkra megfelelő alakulása, az uniós finanszírozás megtartása. A magyar fél nyitott az együttműködésre, és szorosabbra szeretné fűzni a visegrádi négyek plusz Románia kooperációját is számos infrastrukturális (autópályák, villanyvezeték, vasút, BRUA-gázvezeték) ügyben” – mondta a Krónika érdeklődésére az elemző.
Arra is emlékeztetett, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többször járt Bukarestben, több megállapodás is született. A kapcsolatok húzóereje a gazdaság, a kétoldalú kereskedelem meghaladja idén a kilencmilliárd eurót.
– tette hozzá Barabás T. János.
A külügyi intézet kolozsvári származású kutatója szerint a kisebbségi témákban a nyilatkozatváltás vette át a főszerepet a kétoldalú szakértői konzultációk helyett. Mint mondta, Romániában belpolitikai válságok követik egymást, egy párt sem vállal fel magyarbarát politikát. Megemlítette: a Székelyföld megyéi kapják a legkevesebb bukaresti költségvetési támogatást.
A magyar kormány támogatásairól szólva kiemelte, a román nacionalista erők nehezményezik azokat, holott az intézmények, épületek állagmegóvásából, az alapvető oktatási, kulturális működések támogatásából, a helyi kistermelők segítéséből a románok is profitálnak, lásd a bonchidai Bánffy-kastély vagy a parajdi fürdő turisztikai attrakcióvá válását. Barabás T. János úgy véli, magyar–román viszonylatban mindkét fél kommunikációja kívánnivalót hagy maga után, ezen pedig a magas szintű találkozók újrakezdése javítana.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
A Silva szakszervezeti szövetség szerint a Romsilva átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont, ezért a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak az ügyben.
Összesen százezer lejre bírságolt a fogyasztóvédelmi hatóság egy szállodát a Fekete-tenger romániai partszakaszán található Saturn üdülőtelepen, miután a hotelben kedd este több tucat vendég rosszul lett, feltételezhetően ételmérgezés miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!