
A kisebbségvédelemben elért áttörésnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentést, amelyet kedden fogadott el az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése.
2014. április 10., 15:552014. április 10., 15:55
2014. április 10., 19:542014. április 10., 19:54
A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus (képünkön) közleményében kiemelte: a jelentés elkészítésében Kalmár Ferenc András magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő szorosan együttműködött Korodi Attila RMDSZ-es képviselővel, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a dokumentumba.
„Ez egy olyan jelentős dokumentum, amely az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és kihangsúlyozza azokat a pozitív példákat, amelyeket a tagországoknak követniük kell” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az ET-jelentés felszólítja a tagállamokat: mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. Úgy vélte, ez az előírás erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit a román alkotmány módosítási folyamatában.
Kelemen Hunor a jelentésnek azt a pontját is sarkalatosnak tartotta, amelyben az ET a kisebbségek kollektív védelmének igényét fogalmazta meg, és nem csupán a „kisebbségekhez tartozó egyének\" védelmének szükségességét.
Hozzátette, az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az európai államokat, és követendő példaként említi a dél-tiroli autonómiamodellt, illetve a finnországi svédek kisebbségvédelmi hálózatát.
„Az RMDSZ autonómiatervezete éppen a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként. Az olaszországi régióban tett látogatásaink alkalmával azt láttuk, hogy Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója, és bebizonyította azt, hogy nem az állam ellen és nem a többségi lakosság ellen van a területi autonómia” – nyomatékosította Kelemen Hunor.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze.
Budapest is üdvözli a jelentést
A budapesti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium üdvözli az Európa Tanács (ET) határozott kiállását az európai nemzeti kisebbségek jogai mellett, mivel a szervezet által kedden elfogadott dokumentumok olyan elveket állítanak az európai jogvédelem középpontjába, amelyekért a magyar kormány mindig következetesen kiállt.
A két tárca csütörtöki közös közleményében kiemelte: a határon túli magyar kisebbségek által megfogalmazott célok szempontjából nagy jelentőségű, hogy az ET kiáll az autonómiaformák mellett azzal, hogy elismeri: a már több országban létező különleges státusú régiók stabilitást és jólétet hoztak az adott régióknak és államoknak. Emellett az ET rámutatott, hogy a területi önkormányzati megoldások hozzájárulhatnak a kollektív kisebbségi jogok védelméhez és az asszimiláció megelőzéséhez – közölték.
A közleményben emlékeztettek: az ET arra is felszólította a tagállamokat, hogy területi, közigazgatási, intézményi rendszerük alakításakor legyenek tekintettel a történelmileg kialakult régiók értékére, tartózkodjanak a nemzeti kisebbségek asszimilációját, az adott régió etnikai struktúrájának megváltoztatását eredményező törvényektől és közigazgatási intézkedésektől.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!