Fotó: RMDSZ/Facebook
Messze lenne a parlamentbe jutástól az RMDSZ, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központ (LARICS) által a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) megrendelésére készített legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott felmérésből.
2023. október 20., 21:182023. október 20., 21:18
A Román Akadémia égisze alatt működő intézet által készített közvélemény-kutatás szerint a legnépszerűbb politikai alakulat továbbra is a kétpárti kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata párt (PSD), amely a voksok 32 százalékát kapná a biztos pártválasztók körében, míg koalíciós partnere, a felmérést megrendelő PNL 23,9 százalékkal a második.
A harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 14,7 százalékkal, míg a negyedik a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 14,2 százalékkal. Több párt nem érné el az 5 százalékos parlamenti küszöböt: az AUR-ból kizárt szélsőjobboldali botránypolitikus, Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Romániát 4,6 százalékon mérték, a Népi Mozgalom Pártot (PMP) 4-en,
A jelenlegi bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok továbbra is abszolút többséget szereznének, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, de a szélsőjobb pártok támogatottsága is egyre magasabb – derül ki egy friss felmérésből.
Az európai parlamenti választásokon 31,5 százalék támogatná a PSD-t, a PNL 22,9, az USR 15,2, az AUR 14,6 százalékon áll. A bejutási küszöb alatti pártok közül az SOS Romániát 4,7, a PMP-t 4,4, az RMDSZ-t pedig 3,2 százalékon mérték.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan viszonyulnának a válaszadók ahhoz, ha a két koalíciós partner, a PSD és a PNL közös listákat állítana a választásokon.
66,3 százalék mondja azt, hogy önállóan kell nekivágniuk a megmérettetésnek, és csupán 32,3 százalék véli úgy, hogy közös listát kellene állítaniuk.
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.
A közös lista elutasítottsága a PSD törzsszavazói között nagyobb: 64,7, százalékuk ellenzi, míg a PNL támogatói körében ez az arány 59,6 százalék. Rákérdeztek a lehetséges államfőjelöltek támogatottságára is, a válaszokból pedig az derül ki, hogy
a NATO főtitkárhelyettesét, a PSD volt elnökét a válaszadók 31,3 százaléka látná szívesen az elnöki székben. A második helyen Victor Ponta volt PSD-s kormányfő áll 28 százalékkal, őt Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze, volt romániai korrupcióellenes főügyész követi 25,2 százalékkal.
Mircea Diaconu színészé, volt művelődési miniszteré – akinek a nevét az AUR dobta be a köztudatba lehetséges jelöltként – 19,7, Gabriela Firea volt PSD-s családügyi miniszteré 18,7, Eduard Hellvig volt SRI-igazgatóé – aki a PNL jelöltje lehet – 16,7, Cătălin Drulă USR-elnöké 15,6, George Simion AUR-vezéré 15,5, Diana Șoșoacáé pedig 13,1.
A romániai lakosság jelentős része már nem bízik a pártokban, korruptnak tartja őket, ezért választana inkább egy független, köztiszteletben álló személyt államfőnek.
A felmérést szeptember 11. és 25. között készítették 1003 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalék.
Egyébként a hónap elején az INSCOP és a CURS által készített felmérések is a bejutási küszöb alatt mérték az RMDSZ-t, de nem ennyire drasztikusan: előbbi 4,6, utóbbi 4 százalékos támogatottságot jelzett. Az Avangarde felmérés szerint ugyanakkor a szövetség támogatottsága 5 százalékos.
Megjegyzendő egyébként, hogy
a Magyarországgal és a magyarokkal kapcsolatos „elemzéseik” fő jellemvonása a tényszerű helyzetábrázolás helyett rendszerint a magyarellenes hangulatkeltés.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) első helyét semmi sem veszélyeztetné, ha most vasárnap lennének a választások – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!