Elfogadta a bukaresti képviselőház az RMDSZ-nek a marosvásárhelyi római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezetét – számolt be csütörtökön a szövetség képviselőházi frakciója.
2017. december 21., 13:032017. december 21., 13:03
2017. december 21., 16:582017. december 21., 16:58
Amennyiben az RMDSZ törvénytervezetét döntéshozó kamaraként a szenátus is elfogadja, majd az államelnök kihirdeti, akkor véget lehet vetni a több mint egy éve zajló kálváriának, és újra lehet alapítani a római katolikus gimnáziumot.
A szövetség kezdeményezésére a tanügyi törvényt módosító javaslatot december 5-én döntéshozó kamaraként fogadta el az szenátus. Ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy törvénnyel is létre lehessen hozni kisebbségi oktatási intézményeket.
Az RMDSZ tájékoztatása szerint megszületett a törvényes keret a marosvásárhelyi katolikus iskola újralapítására, miután a bukaresti parlament elfogadta a tanügyi törvényt módosító indítványt.
„A marosvásárhelyi római katolikus iskola esete annak példája, milyen aljas módon élhet vissza jogkörével egy önkormányzat, ha magyar iskoláról van szó. A képviselőház mai döntése jó hír közösségünknek, annak üzenete: ha nehéz körülmények között is, de lehet alkotni, építkezni, szövetségünk pedig tudja, mit akar, merre kell haladnia” – hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának közleménye.
Az RMDSZ közölte, minden eddigi helyi szintű megoldási javaslatától elzárkóztak az illetékesek, vagy megtámadták azokat. Az alakulat közölte, a törvény általi iskolaalapítás azért bizonyul a legjobb megoldásnak, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni. A csütörtökön elfogadott törvénytervezet a katolikus iskola jogi státuszát rendezné, az áthelyezett osztályok visszavételét, az új osztályokba történő beiratkozást tenné lehetővé, a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetére nyújtana megoldást.
A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraalakuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc gimnázium nevet.
Az MTI tájékoztatása szerint a tervezet szövegébe a bizottsági vita során Lavinia Cosmának, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének javaslatára bekerült egy olyan pontosítás is, miszerint a katolikus iskola az – egyháznak visszaszolgáltatott – épületegyüttes B szárnyában működik. Ezt a „félreértések elkerülésével” indokolták, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik. A képviselőházban a felekezeti iskola helyzetét rendező tervezetet 172 törvényhozó támogatta, 69 ellenezte, nyolcan tartózkodtak. Különben az ellenzők közül a leghangosabbnak Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus, a Traian Băsescu volt államfő által alapított, ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője bizonyult, aki a román nemzeti érdekek elárulásának minősítette a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ közti megállapodást, amely ismét „etnikai lőtérré, az etnikai szegregáció” városává változtatja Marosvásárhelyt. Marius Paşcan egyúttal bejelentette: alakulata alkotmányossági kifogást emel a törvény ellen.
A Klaus Johannis államfőhöz közel álló ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azzal indokolta a jobbközép alakulat ellenszavazatát, hogy a törvény szerinte „konfliktust szít”, amely hatályba lépése esetén „kinyitná Pandóra szelencéjét”, tekintettel arra, hogy eddig még egyetlen középiskolát sem alapítottak törvénnyel Romániában, de a marosvásárhelyi eset precedenst teremthet. A kormánykoalíció és az RMDSZ-en kívül támogatta az iskolaalapítást az ellenzéki USR is, amely Lavinia Cosma képviselő magyarázata szerint szakítani akart azzal a 27 éves marosvásárhelyi gyakorlattal, hogy mindenről etnikai alapon szavaznak, amiért szerinte a magyar és a román politikusok egyaránt felelősek.
Cosma elmondta, az USR-nek semmi köze az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megállapodásához, de úgy értékelte: véget kell vetni annak, hogy a (marosvásárhelyi felekezetei iskolában tanuló) gyermekek oktatáshoz való jogát politikai csatározásokra használják. „Kiegyensúlyozottan, felelősen szavaztunk, és fontos lenne végre megérteni, hogy 2017-ben már ideje felhagyni ezzel a románokat és magyarokat szembefordító manipulálással” – hangoztatta az USR képviselője.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezéséhez Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetését követően, szeptemberben ígért politikai támogatást Liviu Dragnea, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
szóljon hozzá!