Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolata jó, és a két országot stratégiai partnerség fűzi össze, de sok mindent lehet javítani – mondta a román államfő az ARD német közszolgálati televíziónak.
2015. május 18., 15:422015. május 18., 15:42
Klaus Johannis az ARD bécsi stúdiójának blogján megjelent interjúban a két ország kapcsolatára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a témáról már elnöki tevékenysége legelső időszakában tárgyalt a magyar kormány képviselőivel. Így „tudjuk, hogy mit kell tenni és tudjuk, hogyan kell tenni” – mondta a román államfő.
Hozzátette: „azt hiszem, lehetségessé válik, hogy kapcsolatunkat még jobbá tegyük” és a két ország között „jószomszédi kapcsolat” alakuljon ki. Ez „mindkét ország érdekében állna” – mondta.
Klaus Johannis a magyar közösség helyzetéről szólva elmondta, hogy egy „etnikai kisebbség” – az erdélyi szász közösség – tagjaként „nagyon jól” ismeri az „etnikai kisebbségek problematikáját”. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbségre „egyáltalán nem problémaként” tekint, és úgy véli, hogy a kisebbségek „gazdagítják” az országot, amelyben élnek.
Kifejtette: a magyar egy „nagy kisebbség”, amelyben számos vélemény fogalmazódik meg, több párt és számos szervezet működik, és ezek ugyan „eltérő felfogást” képviselnek, de mind arra törekszik, hogy „jobb legyen” a magyaroknak, és éppen ez az, amit valamennyi politikusnak tennie kell választóiért.
Ezért a magyar kisebbség részéről megfogalmazódó követeléseket helytelen „eleve problémaként” felfogni – tette hozzá a román államfő, megjegyezve, hogy előfordulnak „különös” követelések és „inadekvát” követelések, de sok „teljesen normális” követelés is, és a román állam ezek „legnagyobb részét” már teljesítette.
Klaus Johannis hangsúlyozta, hogy a romániai kisebbségek lehetőségeinek, jogainak számbavételével „gyorsan megállapítható, hogy a már régen megoldott problémákból sokkal több van, mint a megbeszélésre váró problémákból”.
A korrupció elleni küzdelemtől a görög államadósság-válság kezeléséig számos témát átfogó interjú vasárnap jelent meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!