
Ismét kemény szavakkal bírálta a parlamentet Klaus Johannis államfő, mert szerinte az akadályozza az igazságszolgáltatást. Johannis a tavaly novemberi megválasztása óta eltelt első száz napot értékelte az elnöki hivatalban tartott kedd esti sajtótájékoztatóján.
2015. április 01., 16:522015. április 01., 16:52
Kijelentette: legfőképpen azzal elégedetlen, hogy a parlament több olyan ügyészségi kérést utasított el, amely parlamenti képviselők és szenátorok előzetes letartóztatására, illetve ellenük bűnvádi eljárás megindítására vonatkozott.
Úgy vélte, hogy ez a parlamenti magatartás rontja Románia schengeni csatlakozásának esélyeit, amelyekkel kapcsolatban „mérsékelten derűlátó”. Szavai szerint Romániának van esélye, de nincs bizonyossága, hogy a közeljövőben megvalósulhat a schengeni integráció.
Kijelentette: a választók másfajta hozzáállást várnak el a politikusoktól. Közölte, hogy április közepe után ismét egyeztetni fog a pártokkal a kérdésben.
Azokra a bírálatokra válaszolva, amelyek szerint nem lép fel elég határozottan a kormány és a parlament bizonyos döntései ellen, kifejtette: tartja magát ahhoz az elvhez, hogy visszaélésekre nem válaszolhat visszaéléssel, mert az nem vezet sehova.
Az államfő ezzel Traian Băsescu volt elnök konfrontatív stílusára utalt, elhatárolódva attól. Úgy vélte, elnöki működésének száz napja alatt már bizonyította, hogy sikerült a kampányban tett ígéretének megfelelően új stílust meghonosítania, amellyel „nem avatkozik bele olyan dolgokba, amelyek nem az államfőre tartoznak\".
Azt is elmondta, nem számít arra, hogy a jelenlegi kormány hatékonyabb lesz, mivel alapvetően nem változott, csupán bizonyos posztokon, és kényszerből, ez pedig nem vet jó fényt a kabinetre. Leszögezte: bár szeretne kormányváltást, arra csak akkor kerülhet sor, ha az ellenzéknek sikerül többségbe kerülnie a parlamentben.
Márton Árpád RMDSZ-es képviselő az Agerpresnek nyilatkozva cáfolta a Johannis által mondottakat. Szerinte az, hogy a parlament gátolja az igazságszolgáltatás munkáját, „akkora hazugság, mint egy ház.”
Úgy vélte, minden vádlottat megillet az a jog, hogy szabadlábon védekezhessen, csak akkor nem, ha fennáll egy újabb bűncselekmény elkövetésének, a bizonyítékok eltüntetésének, a tanúk befolyásolásának vagy az ország elhagyásának a veszélye. Szerinte az ügyészek és a bírák naponta megszegik az előzetes letartóztatás feltételeit, ezért nekik is a vádlottak padján a helyük.
Frunda György korábbi RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta kormányfő tiszteletbeli tanácsosa szerdán úgy vélekedett: elfogadhatatlan, hogy a DNA megpróbálja befolyásolni a politikai döntéseket, és véleménye szerint ha mindazok, akiket „kivégeztek a médiában és megaláztak”, beperelik a román államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, minden bizonnyal nyernek.
Mint ismeretes, a parlamenti mandátummal rendelkező jelenlegi vagy volt kormánytagok ellen csak akkor indíthat nyomozást az ügyészség, ha ehhez hozzájárulását adja a parlament. Emellett egy törvényhozót csak akkor vehetnek őrizetbe, vagy helyezhetnek előzetes letartóztatásba, ha ezt a törvényhozói testület szintén támogatja.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
szóljon hozzá!