Jogi kiskapuk a kormányban

A miniszterjelöltek kinevezése körüli helyzetet azonban tegnap alkotmányjogi viták bonyolították. A miniszterelnök által javasolt jelölteket ugyanis az államfőnek kell kineveznie tisztségükbe, az ellenzék azonban azzal érvelt, hogy a jelöltek kinevezését a parlamentnek kell jóváhagynia, a törvényhozó testületben pedig a kormánykoalíció immár kisebbségbe került. Az ellenzéki pártok az Alkotmány 85-ik szakaszának 3 cikkelyére hivatkoztak, amely előírja: ha a kormányátszervezés során megváltozik a kormány politikai összetétele, az államfő csak a parlament jóváhagyásával nevezheti ki a miniszterelnök által javasolt jelölteket. Traian Bãsescu államfő ezt követően megbeszéléseket tartott Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnökkel, valamint Bogdan Olteanuval és Nicolae Vãcãroiuval, a képviselőház, illetve a szenátus elnökeivel.

Csak Toader vizsgázik a parlamentben

A házelnökökkel tartott egyeztetések a PNL-s jelölteknek kedveztek. A miniszterjelöltek közül ugyanis csak Mircea Toader ügyében dönt a parlament. Nicolae Vãcãroiu szerint ma és holnap a szenátus és képviselőház gazdasági és ipari bizottságának együttes ülésén sor kerül Toader meghallgatására, a bizottságok javaslatát követően pedig december 11-én szavaznak kinevezéséről a plénumban. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a PC már jelezték, hogy a titkos szavazáson nem támogatják Toadert, így ennek tisztségbe lépése kérdésessé válik.  Dan Motreanunak és Varujan Vosganiannak nem szükséges a törvényhozó testület elé járulnia. Motreanu ugyanis pártvonalon veszi át a Gheorghe Flutur menesztése után megüresedett mezőgazdasági tárca vezetését. Fluturt Tãriceanu azért menesztette tisztségéből, mert csatlakozott a PNL-ből kizárt Theodor Stolojan vezette liberális platformhoz. A volt miniszter – akit menesztése előtt a kormányfő még a kabinet legkompetensebb tagjának tartott – úgy vélte, Motreanu ígéretes fiatalember, aki a tárca élén bepótolhatja azt az időszakot, amely alatt irányítás nélkül működött a mezőgazdasági tárca. Vosganian a demokrata pártnak köszönheti, hogy nem kell a parlamenti meghallgatáson bizonyítania. A liberális politikus – aki a szekusmúlt gyanúja miatt visszalépett EU-biztosi jelöléséből – ugyanis nem Bogdan Pascu hatáskörét, hanem Gheorghe Pogea megüresedett kormányfő-helyettesi tisztségét veszi át. A PD-s Pogea  júniusban mondott le miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, a demokraták pedig azóta sem jelöltek utódot a helyére, mivel a PD a kormányapparátus leegyszerűsítése érdekében megszüntette volna az államminiszteri tisztséget. Az RMDSZ-es és konzervatív miniszterelnök-helyettesek nem követték a demokrata példát, és tisztségükben maradtak.
A D. A. Szövetségen belüli konfliktus azonban Vosganianra is kihatott. Radu Berceanu  szállítási és   középítkezési miniszter, a PD alelnöke kizártnak tartja, hogy a liberális politikus Pogea hatáskörét vegye át.

Kulcsfontosságú tárcákat nyert a PD

A kormány összetételében bekövetkezett változások során a Demokrata Párt jelentős minisztériumok vezetését szerezte meg. Korábban, a liberális Teodor Atanasiu felfüggesztése után Sorin Frunzãverde demokrata alelnök vehette át a védelmi tárca vezetését. 
 

Államtitkári tisztségekre pályázik az RMDSZ
Legalább három államtitkári tisztséget szeretne megszerezni az RMDSZ a Konzervatív Párt kormányból való kilépése után – szögezte le tegnap Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, a szövetség ügyvezető alelnöke. Az RMDSZ által célba vett minisztériumok a belügyi és közigazgatási, a pénzügyi, valamint a gazdasági és kereskedelmi tárcák. Emellett az RMDSZ a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségeknél is szeretne tisztségeket szerezni. Erről főként a PNL- vel kell tárgyalni, mivel a Demokrata Párt már megszerezte a gazdasági és kereskedelmi tárcát, amely eddig a konzervatívoké volt – tette hozzá Borbély. A Dan Voiculescu vezette alakulat kilépése után betöltetlenül maradt államtitkári és ügynökség-vezetői tisztségek legnagyobb részét (80–90 százalékát) a liberális párt képviselői töltik majd be, a maradék 10–20 százalék pedig az RMDSZ-t illeti. A szövetség ügyvezető alelnöke szerint az RMDSZ-nek a legfontosabb a pénzügyminisztériumi államtitkári funkció lenne. Mint ismeretes, Jakab István, a pénzügyi tárca volt RMDSZ-es államtitkára a legutóbbi kormányátalakításnak esett áldozatul, azóta pedig a szövetségnek nincs államtitkára a Sebastian Vlãdescu vezette tárcánál. Borbély hangsúlyozta: az RMDSZ-t nem a funkcióvadászat vezérli, ám az üresen maradt tisztségeket mindenképpen be kell tölteni. Lapzártakor még tartott az RMDSZ és a PNL vezetői közti egyeztetés, amely az államtitkári tisztségek elosztásáról szólt.
Markó Béla szövetségi elnök ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad „hangzatos tisztségosztogatást” végezni. Emellett Markó hangsúlyozta: a koalíció legfőbb prioritása jelenleg a parlamenti többség biztosítása kell hogy legyen. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor nem zárta ki, hogy a jelenlegi helyzet az előrehozott választások megrendezéséhez vezet.

Népszerűségi csúcsponton a liberális-demokrata szövetség
A D. A. Szövetség számára az előrehozott választások megrendezése mellett egyik fő érv lehet, hogy a liberális-demokrata szövetség az utóbbi időszakban a legnépszerűbbnek bizonyult. A D. A. Szövetségre a választásra jogosultak 27 százaléka, szavazna. A Demokrata Pártra 20 százalék szavazna, a Nemzeti Liberális Párt támogatottsága pedig 7 százalék – derül ki a Nyílt Társadalomért Alapítvány felméréséből. Ez azt jelenti, hogy a liberális-demokrata szövetség a voksoknak 53 százalékát gyűjtené be, ha jövő vasárnap lennének a választások, így akár egyedül is kormányozhatna. A pártok népszerűségi listáján a liberális-demokrata szövetséget a Szociáldemokrata Párt követi, amely a szavazatok 20 százalékára számíthat. A Nagy-Románia Párt a választók 13 százalékának a bizalmát élvezi, az RMDSZ támogatottsága pedig 7 százalékos. A George Becali vezette Új Nemzedék Pártja (PNG) 5 százalékot kapna, így bejutna a parlamentbe.
Traian Bãsescu államfőnek gyakorlatilag nincs ellenfele a népszerűségi listán: a megkérdezettek 60 százaléka őt választaná az államelnöki tisztségbe. A második helyen 13 százalékkal Corneliu Vadim Tudor áll, őt pedig George Becali követi, aki minden tizedik román voksára számíthatna. Mircea Geoanãra, a Szociáldemokrata Párt elnökére a választópolgárok 6 százaléka szavazna. A jelenlegi államfő különben nemcsak a kormánypártok választótáborában népszerű, hanem az ellenzékében is: a Szociáldemokrata Párt támogatóinak mintegy 40 százaléka Traian Bãsescura szavazna az elnökválasztásokon.

Államminiszter a bukott biztosjelölt

Varujan Vosganian 1958. július 25-én született Craiován, 1982-ben a bukaresti Közgazdasági Akadémián, 1991-ben pedig a Bukaresti Egyetem matematika karán szerzett oklevelet. 1998-ban közgazdaságból doktorált. 1990 óta a Romániai Örmény Szövetség elnöke (1990–1996 között parlamenti képviselő a szövetség színeiben). 2004-ben a PNL tagjaként jutott parlamenti mandátumhoz, jelenleg a párt szóvivője és a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke. A kilencvenes években a Román Alternatíva Pártja és a Jobboldali Erők Szövetsége elnöki tisztségét töltötte be; számos gazdaságpolitikai könyv, valamint vers- és prózakötet szerzője. Vosganian volt Románia első számú európai biztosjelöltje, jelölését azonban visszavonta, miután a hazai sajtóban szekusmúlttal vádolták.

Történészből mezőgazdasági miniszter

Dan Motreanu 1970 szeptember 11-én született a Hunyad megyei Szászvárosban. 1995-ben a temesvári egyetem történelem-filozófia karán, 1998-ban pedig Svájcban, a neuchateli egyetemen szerez oklevelet. 2000-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem politikai tudományok karának végzőse. Pályafutását történelemtanárként kezdte 1996 és 1997 között Gyulafehérváron a Mediafax hírügynökség tudósítója. 1999-től 2001-ig az országos vidékfejlesztési ügynökség egyik vezetője. 1990-től a PNL tagja, 1998-2002 között a párt Fehér megyei szervezetének alelnöke, 2002 és 2005 között a PNL ifjúsági szervezetének elnöke. 2004-ben a liberális párt színeiben képviselői mandátumhoz jut, 2005-től az alsóház közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottságának vezetője. 2005-től a párt főtitkára.

Az államot pereli a miniszterjelölt

Mircea Toader 1948 január 23-án született Bukarestben. 1969-ben a konstancai tengerészeti akadémián szerzett oklevelet, 1990 után a galaci Transeuropa  vállalatcsoport igazgatója. 2000-2004 között a PD színeiben képviselőnek választják, 2005- ben pedig a belügyminisztérium államtitkárának nevezik ki. Mircea Toader néhány éve beperelte a román államot, és 200 ezer lej kárpótlást kér amiatt, mert szerinte a nyolcvanas években a Szekuritáté meghurcoltatásainak áldozata volt.  

Barta Zoltán, Farcádi Botond