Fotó: Bíró Blanka
A bukaresti szenátus változatlan formában ismét megszavazta szerdán az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a – Magyarországot területe kétharmadától megfosztó – békeszerződés évfordulóját.
Klaus Iohannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.
Ezúttal nemcsak az RMDSZ ellenezte a Trianon-törvény ismételt elfogadását, hanem a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is. Fejér László Ödön, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora a tervezet vitáján elmondta: látható, hogy nem lehet erről a témáról racionális vitát nyitni, ennek a tervezetnek az egyetlen célja a magyar közösség támadása. „A ma vitatott törvénytervezet nem változtat azon a tényen, hogy miközben Trianon napja a romániai magyarság számára szomorú emlék, a román nemzet számára érthetően öröm” – jelentette ki a honatya.
Az RMDSZ szenátusi frakciója a tervezet ellen szavazott. Fejér László Ödö frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: a többség mindig felelős a kisebbségekért, ahogyan a parlamentnek is felelőssége olyan törvényeket alkotni, amelyek a társadalom jólétét szolgálják. Hozzátette: hagyni kell a történelmet a történészekre, hasznosabb lenne olyan tervezetekről tárgyalni, amelyekkel az emberek élete jobbá tehető, és amelyekkel a két közösség, a kisebbség és a többség közötti párbeszéd előmozdítható.
A bukaresti kétkamarás parlament képviselőháza májusban valamennyi román párt és a – nem magyar – kisebbségi frakció támogatásával, illetve az USR tartózkodása közepette, nagy többséggel fogadta el a szociáldemokrata többség törvénykezdeményezését, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés századik évfordulója előtt. Iohannis azonban ezt nem tette meg, hanem először az alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Az alkotmánybíróság júliusban elutasította az óvást, de Iohannis ezt követően sem hirdette ki a törvényt, hanem szeptemberben visszaküldte megfontolásra a parlamentnek.
A tervezetet kidolgozó Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát”. A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvényt.
A képviselőházban, amely a megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényről a végső döntést hivatott meghozni, a PSD-nek nincs többsége, de volt kormányzati partnerei rendszeresen támogatják kezdeményezéseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!