Klaus Iohannis és Ursula von der Leyen ezúttal telefonon egyeztetett
Fotó: presidency.ro
Klaus Iohannis államfő szombaton telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, az európai Bizottság elnökével a romániai elnökválasztással kapcsolatos helyzetről, illetve a közösségi médiahasználat biztonságáról.
2024. december 07., 20:202024. december 07., 20:20
„Telefonon egyeztettem Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a romániai helyzetről. Egyetértettünk, hogy az államelnök-választás tükrében szükség van a közösségi média biztonságának megerősítésére” – idézte az Agerpres Iohannisnak az X közösségi platformra írt bejegyzését.
Tehát nemcsak a november 24-i első forduló eredményét nyilvánította semmisnek a taláros testület, hanem az egész procedúrát. Indoklásukban az alkotmánybírák azt írták, hogy „teljes mértékben sérült az elnökválasztás folyamata”, mivel a titkosszolgálat és a külföldi hírszerzés szerint az első fordulóban általános meglepetésre győztes Călin Georgescu független jelölt kampányát részben külföldről finanszírozták, emellett az elnökaspiráns a választási törvényeket megkerülő módon folytatott korteshadjáratot a TikTok közösségi platformon, ami az alkotmánybíróság szerint sértette az esélyegyenlőséget és manipulatív módon befolyásolta a választópolgárok véleményét.
Az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült – közölte az alkotmánybíróság az elnökválasztás november 24-i első fordulójának érvénytelenítéséről szóló határozatának péntek este közzétett indoklásában.
Az alkotmánybíróság precedens nélküli – és nagy nemzetközi visszhangot kiváltó – ítélete értelmében nem tartják meg a december 8-i, vasárnapi második elnökválasztási fordulót, amelyen Georgescu és a második helyezettként továbbjutott Elena Lasconi közül kellett volna választaniuk a voksolóknak.
Washington „békés, demokratikus eljárásra” szólított fel Romániában, miután az alkotmánybíróság orosz beavatkozás gyanúja miatt pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot, mindössze két nappal a szavazás második fordulója előtt.
Ursula von der Leyen a megbeszélés után az X-en kifejtette véleményét, miszerint „a román nép kell eldöntse, mi a jó a hazájának, külföldi befolyás nélkül.” Hozzátette, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban is mindent megtesz, hogy a kontinens országaiban zajló választások kapcsán a közösségi platformok tartsák be a digitális szolgáltatások európai szabályozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!