Klaus Iohannis szerint még a titkosszolgálatok sem kémkedhetnek az ország politikusai után
Fotó: Presidency
Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek egy elnökjelölt után; ha így tennének, az visszatérést jelentene az egykori Securitate módszereihez.
2024. december 18., 21:402024. december 18., 21:40
2024. december 18., 21:432024. december 18., 21:43
Az államfőt Brüsszelben, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt faggatták a sajtó képviselői az elnökválasztásokra vonatkozó döntés késlekedéséről.
„Mi évek óta beszélünk ezekről a kérdésekről, tehát nem tegnapelőtt hallottunk róluk először, de a veszély létezésének ismeretétől a konkrét történések felgöngyölítéséig hosszú az út. Meg kell értenünk, hogy azok közül, akik támadnak minket, senki sem teszi ezt átlátható módon. Tökéletesen elrejtőznek a kibertérben, szinte lehetetlen megtalálni a kapcsolatot és a fonalat, szervereket használnak szerte a világon, olyan szervereket, amelyek más és más szerverekhez kapcsolódnak, tehát senki ne gondolja, hogy ezek a támadások „Szeretettel Keletről” aláírással érkeznek. Nem. Nagyon, nagyon nehéz őket dokumentálni” – mondta Iohannis.
„Mindenkinek szabadságában áll jelöltetni magát, kampányolni, ismertetni terveit az emberekkel – ez a politika. Nem tilthatsz be egy jelöltet azért, mert furcsa dolgokat beszél a kampányban, hacsak törvényt nem sért velük. Úgy tűnik, antiszemitizmus és legionárius propaganda terén történtek jogsértések, ezeket talán jobban kellett volna követni. Valószínűleg így is lesz legközelebb. De ne feledjék, ez egy nagyon, nagyon komoly ügy, és magam is ennek megfelelően akarom kezelni. A titkosszolgálatok nem figyelhetnek meg belső politikusokat. Egész egyszerűen ezzel visszatérnénk a régi Securitate gyakorlatához. Ez elfogadhatatlan.
– hangsúlyozta az államfő.
Azt is kijelentette, hogy sem az államelnöknek, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nincs szerepe a választási folyamat lebonyolításában.
Felidézte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) akkor hívta össze, amikor a titkosszolgálatok jelezték, hogy külső beavatkozás történt.
A CSAT-nak azonban meg kellett kapnia néhány dokumentumot, néhány vizsgálatot le kellett zárnia, mielőtt rálátása lett volna, hogy mi is történik valójában, és ez négy napig tartott. Ezt követően a CSAT nyilvános közleményt adott ki, miszerint beavatkozás történt, kibertámadások történtek, hogy egy közösségimédia-hálózat törvénytelenül viselkedett, és az egyik jelöltet előnyben részesítette” – összegezte Iohannis. Továbbmenve azt is felidézte, hogy a dokumentumok titkosításának feloldását több civil szervezet is követelte, és miután a kibocsátó intézmények hozzájárultak, nyilvánosságra is hozták őket. Ezt követően az alkotmánybíróság mélyrehatóbb elemzésbe kezdett, és végül érvénytelenítette az elnökválasztást.
Azt is leszögezte, hogy a CSAT-nek tilos következtetéseket és dokumentumokat olyan szereplőkkel megosztania, akiket nem ír elő az intézményre vonatkozó jogszabály; ugyanakkor az alkotmánybíróság nem tartozik azon intézmények közé, amelyek hivatalból tájékoztatást kapnak titkos dokumentumokról – számolt be az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!