
Klaus Iohannis szerint még a titkosszolgálatok sem kémkedhetnek az ország politikusai után
Fotó: Presidency
Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek egy elnökjelölt után; ha így tennének, az visszatérést jelentene az egykori Securitate módszereihez.
2024. december 18., 21:402024. december 18., 21:40
2024. december 18., 21:432024. december 18., 21:43
Az államfőt Brüsszelben, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt faggatták a sajtó képviselői az elnökválasztásokra vonatkozó döntés késlekedéséről.
„Mi évek óta beszélünk ezekről a kérdésekről, tehát nem tegnapelőtt hallottunk róluk először, de a veszély létezésének ismeretétől a konkrét történések felgöngyölítéséig hosszú az út. Meg kell értenünk, hogy azok közül, akik támadnak minket, senki sem teszi ezt átlátható módon. Tökéletesen elrejtőznek a kibertérben, szinte lehetetlen megtalálni a kapcsolatot és a fonalat, szervereket használnak szerte a világon, olyan szervereket, amelyek más és más szerverekhez kapcsolódnak, tehát senki ne gondolja, hogy ezek a támadások „Szeretettel Keletről” aláírással érkeznek. Nem. Nagyon, nagyon nehéz őket dokumentálni” – mondta Iohannis.
„Mindenkinek szabadságában áll jelöltetni magát, kampányolni, ismertetni terveit az emberekkel – ez a politika. Nem tilthatsz be egy jelöltet azért, mert furcsa dolgokat beszél a kampányban, hacsak törvényt nem sért velük. Úgy tűnik, antiszemitizmus és legionárius propaganda terén történtek jogsértések, ezeket talán jobban kellett volna követni. Valószínűleg így is lesz legközelebb. De ne feledjék, ez egy nagyon, nagyon komoly ügy, és magam is ennek megfelelően akarom kezelni. A titkosszolgálatok nem figyelhetnek meg belső politikusokat. Egész egyszerűen ezzel visszatérnénk a régi Securitate gyakorlatához. Ez elfogadhatatlan.
– hangsúlyozta az államfő.
Azt is kijelentette, hogy sem az államelnöknek, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nincs szerepe a választási folyamat lebonyolításában.
Felidézte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) akkor hívta össze, amikor a titkosszolgálatok jelezték, hogy külső beavatkozás történt.
A CSAT-nak azonban meg kellett kapnia néhány dokumentumot, néhány vizsgálatot le kellett zárnia, mielőtt rálátása lett volna, hogy mi is történik valójában, és ez négy napig tartott. Ezt követően a CSAT nyilvános közleményt adott ki, miszerint beavatkozás történt, kibertámadások történtek, hogy egy közösségimédia-hálózat törvénytelenül viselkedett, és az egyik jelöltet előnyben részesítette” – összegezte Iohannis. Továbbmenve azt is felidézte, hogy a dokumentumok titkosításának feloldását több civil szervezet is követelte, és miután a kibocsátó intézmények hozzájárultak, nyilvánosságra is hozták őket. Ezt követően az alkotmánybíróság mélyrehatóbb elemzésbe kezdett, és végül érvénytelenítette az elnökválasztást.
Azt is leszögezte, hogy a CSAT-nek tilos következtetéseket és dokumentumokat olyan szereplőkkel megosztania, akiket nem ír elő az intézményre vonatkozó jogszabály; ugyanakkor az alkotmánybíróság nem tartozik azon intézmények közé, amelyek hivatalból tájékoztatást kapnak titkos dokumentumokról – számolt be az Agerpres.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
szóljon hozzá!