
Klaus Iohannis szerint még a titkosszolgálatok sem kémkedhetnek az ország politikusai után
Fotó: Presidency
Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), sem a titkosszolgálatok nem kémkedhetnek egy elnökjelölt után; ha így tennének, az visszatérést jelentene az egykori Securitate módszereihez.
2024. december 18., 21:402024. december 18., 21:40
2024. december 18., 21:432024. december 18., 21:43
Az államfőt Brüsszelben, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt faggatták a sajtó képviselői az elnökválasztásokra vonatkozó döntés késlekedéséről.
„Mi évek óta beszélünk ezekről a kérdésekről, tehát nem tegnapelőtt hallottunk róluk először, de a veszély létezésének ismeretétől a konkrét történések felgöngyölítéséig hosszú az út. Meg kell értenünk, hogy azok közül, akik támadnak minket, senki sem teszi ezt átlátható módon. Tökéletesen elrejtőznek a kibertérben, szinte lehetetlen megtalálni a kapcsolatot és a fonalat, szervereket használnak szerte a világon, olyan szervereket, amelyek más és más szerverekhez kapcsolódnak, tehát senki ne gondolja, hogy ezek a támadások „Szeretettel Keletről” aláírással érkeznek. Nem. Nagyon, nagyon nehéz őket dokumentálni” – mondta Iohannis.
„Mindenkinek szabadságában áll jelöltetni magát, kampányolni, ismertetni terveit az emberekkel – ez a politika. Nem tilthatsz be egy jelöltet azért, mert furcsa dolgokat beszél a kampányban, hacsak törvényt nem sért velük. Úgy tűnik, antiszemitizmus és legionárius propaganda terén történtek jogsértések, ezeket talán jobban kellett volna követni. Valószínűleg így is lesz legközelebb. De ne feledjék, ez egy nagyon, nagyon komoly ügy, és magam is ennek megfelelően akarom kezelni. A titkosszolgálatok nem figyelhetnek meg belső politikusokat. Egész egyszerűen ezzel visszatérnénk a régi Securitate gyakorlatához. Ez elfogadhatatlan.
– hangsúlyozta az államfő.
Azt is kijelentette, hogy sem az államelnöknek, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nincs szerepe a választási folyamat lebonyolításában.
Felidézte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) akkor hívta össze, amikor a titkosszolgálatok jelezték, hogy külső beavatkozás történt.
A CSAT-nak azonban meg kellett kapnia néhány dokumentumot, néhány vizsgálatot le kellett zárnia, mielőtt rálátása lett volna, hogy mi is történik valójában, és ez négy napig tartott. Ezt követően a CSAT nyilvános közleményt adott ki, miszerint beavatkozás történt, kibertámadások történtek, hogy egy közösségimédia-hálózat törvénytelenül viselkedett, és az egyik jelöltet előnyben részesítette” – összegezte Iohannis. Továbbmenve azt is felidézte, hogy a dokumentumok titkosításának feloldását több civil szervezet is követelte, és miután a kibocsátó intézmények hozzájárultak, nyilvánosságra is hozták őket. Ezt követően az alkotmánybíróság mélyrehatóbb elemzésbe kezdett, és végül érvénytelenítette az elnökválasztást.
Azt is leszögezte, hogy a CSAT-nek tilos következtetéseket és dokumentumokat olyan szereplőkkel megosztania, akiket nem ír elő az intézményre vonatkozó jogszabály; ugyanakkor az alkotmánybíróság nem tartozik azon intézmények közé, amelyek hivatalból tájékoztatást kapnak titkos dokumentumokról – számolt be az Agerpres.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Életét vesztette kedden egy vadászpilóta a borceai légitámaszponton – közölte a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a pilóta egy víztartályban lelte halálát.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy repülőgépeket vezényeljen a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra egy, a Közel-Keleten történő esetleges beavatkozásokhoz.
Az oktatási minisztérium közzétette a 2026–2027-es tanév szerkezetét. A diákok számára a tanév 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-án ér véget, a legtöbb évfolyam számára összesen 36 tanítási hétből áll majd.
szóljon hozzá!