
Nyugalomra int. Az államfő szerint a NATO-tagság biztonságos hellyé teszi Romániát
Fotó: Presidency.ro/videófelvétel
Románia nem küld katonákat Ukrajnába, és nem kell attól tartania, hogy orosz agresszió áldozatává válik – jelentette ki szerdán Klaus Iohannis államfő.
2024. május 22., 13:592024. május 22., 13:59
2024. május 22., 14:062024. május 22., 14:06
A román elnök Zernyesten, a Királykő Nemzeti Parkban tett látogatása alkalmából nyilatkozott az újságíróknak az aktuális témákról.
Annak kapcsán, hogy fölmerült: egyes NATO-tagállamok valamilyen formában katonákat küldenének Ukrajnába, az elnök leszögezte: Románia nem készül ilyesmire.
– hangsúlyozta Iohannis.
Annak kapcsán, hogy a nap folyamán korábban Gheorghiţă Vlad vezérkari főnök arról beszélt: az ukrajnai háború eszkalálódhat, ezért fel kell gyorsítani a hadsereg felszerelését, kifejtette: nincs szó arról, hogy Romániát közvetlen veszély fenyegetné.
Ma Románia a legfontosabb biztonsági garanciákat élvezi, amelyekkel valaha is rendelkeztünk, mióta a NATO tagjai vagyunk. Ebben a tekintetben tudatosítanunk NATO- és EU-tagságunk értékét. Nagyon-nagyon fontos megérteni, hogy nem vagyunk egyedül, szövetségesekkel együtt vagyunk, és minden helyzettel nagyon jól megbirkózunk. Nincs semmi jel arra vonatkozóan, hogy bármilyen támadás vagy más nemkívánatos esemény veszélye fenyegetne” – szögezte le Iohannis.
Annak kapcsán, hogy Románia eleget tesz-e a felkérésnek, hogy adjon át egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, kifejtette: ehhez először a katonai szakértőkkel kell egyeztetni, majd a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) kell kimondania a végső döntést, ebben a témában nem kívánatos a nyilvános vita.
Arra a felvetésre, hogy mikör ülhet össze a CSAT, kijelentette: amint a szekértők megvitatták az ügyet, ugyanakkor a helyzet igencsak komplikált.
– hangsúlyozta.
A hadsereg felszerelésének felgyorsítása kapcsán kifejtette: ezt egyrészt az lassítja, hogy hirtelen világszerte megnőtt a kereslet a haditechnikai eszközök iránt, másrészt az infláció is nehezítette a helyzetet, illetve az is, hogy a közbeszerzési eljárások is elhúzódnak.
Annak kapcsán, hogy bejelentkezett a NATO főtitkári tisztségére a tagállamok többsége által támogatott leköszönő holland miniszterelnökkel, Mark Ruttéval szemben, kijelentette, nem esett szó arról, hogy más tisztséget ajánljanak fel neki, ha visszalép, az egyeztetések jelenleg is zajlanak, de nincsenek olyan fázisban, hogy nyilvánosságra hozhatóak lennének.

Fennáll az ukrajnai konfliktus eszkalálódásának veszélye, ezért Romániának fel kell gyorsítania a védelmi erők felszerelését – szögezte le szerdán Gheorghiță Vlad tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke.

Oroszország már régóta elektronikus hadviselést folytat a térségben, a román szervek figyelemmel kísérik a tevékenységet – jelentette ki Angel Tîlvăr védelmi miniszter.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
szóljon hozzá!