A tervezet együttműködésre kötelezné a civileket a SRI ügynökeivel
Fotó: SRI/Facebook
Nagy hiba volt kiszivárogtatni a nemzetbiztonsági törvények módosításainak tervezetét – jelentette ki kedden Klaus Iohannis államfő, elismerve, hogy a civil társadalom által bírált előterjesztések egy része „nem felel meg a mai kor követelményeinek”.
2022. június 07., 17:442022. június 07., 17:44
2022. június 07., 18:052022. június 07., 18:05
Az elnök egy buzăui rendezvényen kifejtette, a jelenleg hatályos törvényeket a kilencvenes években dolgozták ki, amikor a demokrácia még „új” volt, ma ugyanakkor az aktuális viszonyokhoz kell igazítani őket. Ezért dolgoztak ki egy tervezetet, amely jelenleg még csak az első vázlat, amelyet még a bukaresti parlamentnek, a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) és a parlamentnek is meg kell tárgyalnia.
Az államfő leszögezte: nincs ok aggodalomra, senki sem akarja ismét létrehozni a volt kommunista titkosszolgálatot, a Securitatét vagy megsérteni a polgári jogokat. Iohannis közölte, személyesen figyel oda arra, hogy kijavítsák a vázlat azon elemeit, amelyek „nem felelnek meg a mai kor követelményeinek”.
A bukaresti sajtó által megszellőztetett tervezetek szerint radikálisan módosulna a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működése és az intézmény fölötti ellenőrzés. A tíz tervezetből álló csomag többek között bővítené a nemzetbiztonsági jelentőségű területek körét, így a közigazgatási, az egészségügyi és az oktatási rendszer elleni akciók is ide sorolódnának, olyan kategóriákkal együtt, mint a kulturális örökséget érintő tevékenységek, az olyan akciók, amelyek a kritikus kommunikációs és információs technológiai infrastruktúrát érintik, illetve Románia pénzügyi, gazdasági és energetikai érdekeit, vagy a tudomány és a kutatás területét célozzák.
A csomag részét képezi, hogy csökkenne a hírszerzés fölötti parlamenti ellenőrzés, a törvényhozás ugyanis nem kezdeményezhetné a SRI igazgatójának menesztését, az államfő számára ugyanakkor megkönnyítenék az igazgató leváltását. Emellett a SRI a lehallgatásokért felelős országos hatósággá válna.
A javaslatok szerint ha valamilyen bűncselekmény gyanúja merülne fel, a hírszerzési illetékesek ellen csakis a CSAT elnöke – vagyis az államfő – engedélyével indulhatna nyomozás, és csakis erre kijelölt ügyészek nyomozhatnának a hírszerzés munkatársai ellen.
Az egyik tervezet olyan elemet is tartalmaz, amely értelmében ha egy SRI-ügynök egy művelet során együttműködésre szólít fel egy magánszemélyt vagy egy intézményt, akkor köteles lenne segíteni neki, és az ügyet titokban tartani. Civil jogvédő szervezetek szerint – többek között az Active Watch vagy a Funky Citizens – ez gyakorlatilag ellehetetlenítené a hírszerzési illetékesek jogi felelősségre vonását, megkönnyítené, hogy az államfő a saját céljaira használja a hírszerzési intézményeket, ezzel pedig militarizált állammá tenné Romániát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!