
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államfő szerint Románia nem támadja meg az európai bíróságon az Európai Unió igazság- és belügyi tanácsának döntését, amely elutasította az országnak – és Bulgáriának – a schengeni övezethez történő csatlakozását. A román elnök szerdán közölte, Bukarest nem bojkottálja Ausztriát, kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni a schengeni csatlakozást.
2022. december 14., 14:032022. december 14., 14:03
2022. december 15., 15:022022. december 15., 15:02
A román elnök minderről szerdán Brüsszelben, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács csütörtöki csúcsértekezletét megelőzően nyilatkozott. Iohannis leszögezte azt is, hogy a román állam nem fog semmiféle bojkottot hirdetni Ausztriával szemben a schengeni integráció megvétózása miatt. „A román állam vagy a közintézmények nem fogják bojkottálni Ausztriát” – mondta Iohannis.
Iohannis állami bojkottot elutasító szavainak ugyanakkor ellentmond, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezetősége egy nappal korábban bejelentette, szankcionálni kívánja Ausztriát amiatt, hogy meghiúsította az ország csatlakozását a schengeni övezethez. A vállalat úgy döntött: bezárja valamennyi számláját az osztrák Erste csoporthoz tartozó Román Kereskedelmi Banknál (BCR). Sorin Grindeanu közlekedési miniszter hasonló lépésről számolt be kedden a Román Vasúti Társaság (CFR), a konstancai kikötőket kezelő, valamint a bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalat esetében is.
A román államfő szerdán leszögezte, Bukarest kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni a schengeni csatlakozást. Iohannis elvetette azt a – román kormányzati körökben is támogatott – forgatókönyvet is, hogy Románia próbáljon „leválni” Bulgáriáról, és ne a szófiai hatóságokkal „csomagban”, hanem egyedül pályázzon a belső határellenőrzés nélküli térséghez történő integrációra. A múlt héten éppen Nicolae Ciucă miniszterelnök beszélt arról, hogy a kormány folytatja a Románia schengeni csatlakozásáért tett intézkedéseket, és megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy Bulgáriától elkülönülten haladjon tovább ezen az úton.
Sajtótájékoztatóján Iohannis elmondta, fel fogja vetni Románia schengeni térséghez való csatlakozásának kérdését az Európai Tanács csütörtöki csúcsértekezletén. „Kétség sem férhet hozzá, hogy a románok a schengeni térséghez akarnak tartozni. A csatlakozás az egyik fő célkitűzés marad” – hangoztatta a román elnö az uniós tagállamok és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállami vezetőinek szerdai csúcstalálkozója előtt.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CNAIR) az első állami nagyvállalat, amely szankcionálja Ausztriát amiatt, hogy meghiúsította az ország csatlakozását a schengeni övezethe: bezárja az összes számláját az Erste csoporthoz tartozó BCR-nél.
Iohannis azt mondta, tisztában van vele, hogy egyesek nagy elvárásokkal tekintenek az Európai Tanács szerdai és csütörtöki ülése elé, és jómaga is sok megbeszélést tervez Románia schengeni csatlakozásáról, de gyakorlati megoldás szerinte csak a bel- és igazságügyi tanács legközelebbi ülésén várható, amelyet jobban elő fognak készíteni. „Nem hiszem, hogy valaki azt képzelheti, hogy a múlt héttől máig Ausztria és Hollandia megváltoztatta álláspontját, és amit múlt héten nem sikerült megoldanunk a bel- és igazságügyi tanácsban, azt ma megoldjuk az Európai Tanácsban. Nem jó ilyeneket remélni, mert nem valósulnak meg. Dolgozni kell, nagyon sokat dolgozni” – szögezte le az államfő.
Hozzátette, furcsának tartotta a „vétkesek utáni hajtóvadászatot”, amely bizonyos körökben elkezdődött a Románia schengeni csatlakozásának leszavazása után. „A vétkesek nem Bukarestben és nem Romániában vannak. Nagyon jól tudják, miért nem lehetett megszavazni; de mi nem hagyjuk magunkat elbátortalanítani. Semmiképpen nem fogom feladni, mindaddig nem fogom feladni, amíg Románia a schengeni térség tagjává nem válik” – idézte Iohannist az Agerpres hírügynökség.
„Politikai okok vannak ott, és a hozzáállásukat nem lehetett megváltoztatni” – vélekedett a román államfő.
Iohannis azt is felidézte, hogy november 16-án, a belügyminiszterek bukaresti találkozóján valamennyien pozitívan nyilatkoztak Románia schengeni csatlakozásáról, beleértve az osztrák belügyminisztert is. „Ausztria akkor változtatta meg álláspontját, amikor már túl késő lett volna kérni a bel- és igazságügyi tanács szavazásának elhalasztását” – mondta Iohannis.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
1 hozzászólás